Hatalmas havazások jönnek, építs iglut

Egyre közelebb vagyunk a következő nagy havazáshoz, ideje elsajátítanod az igluépítés tudományát.

Napról napra egyre közelebb van a következő mega-havazás, mely megbénítja a forgalmat, koránkelésre serkenti az autóval munkába járókat, megriasztja az óljukból kijövő tyúkokat és szuperboldoggá teszi a gyerekeket. Reménykedve, hogy ez a képriport bevonzza a nagy szuper-mega-havazást, ami még ezen a télen bekövetkezik, a pucákokkal együtt bemutatjuk, milyen egyszerű és élvezetes az igluépítés.

Hozzávalók: egy téglalap alakú forma és egy hólapát. Mi formának egy malter tárolására használatos nagy fekete műanyag valamit használtunk, a hivatalos nevét nem tudom, de minden egyes építőanyag-lerakatban lehet ilyet találni. A havat bele kell lapátolni a formába és bele kell tapodni. Aztán a téglát ki kell fordítani belőle.

Bónusz tipp: öltözz fel jól, hogy legyen mibe beleizzadnod.

A téglákból kirakjuk az iglu alapját. Ez hagyományosan egy kör, az egyik oldalán egy kijárattal. De ha fantáziánk mást kíván, rakhatjuk másképp is. A téglák közötti réseket hóval jól ki kell tölteni. Fontos, hogy a hó valamennyire nedves legyen, porhóból mínusz tíz fokban nem fogunk tudni iglut építeni.

A következő sor tégláit eltolva rakjuk fel. Ezt úgy hívják, hogy kötésben. Mint a normális téglafalat ahogy rakják a kőművesek. Ehhez a sort egy fél téglával kell kezdeni, és egy fél téglával végezni. A hótéglát a hólapáttal könnyedén kettőbe vághatjuk.

Sötétedéskor, 5 órakor kezdtük a munkát, bő két óra múlva már az iglu fele meg is van. De ez elég is mára fizikai munkából, szétizzadtuk magunkat.

Úgy döntöttünk, formabontóak leszünk, az iglu bejárata nem boltíves, hanem szögletes lesz. Három bükkfa lécet rakunk a falakra, ezek fogják megtartani a téglákat összefagyásig.

Na így ni. Miután a téglák rendesen összefagynak, azaz párszor kiolvadnak és megfagynak, ki is lehet venni akár a léceket, de mi azzal nem fáradunk, egyébként is nagyobb így a biztonságérzetünk.

Brit tudósok szerint a iglutapasztás sokkal jobban fejleszti a gyerek intelligenciáját, mint az okostelefon-simogatás. Minden kis lyukat be kell tapasztani a téglák között, ez adja majd az épület stabilitását.

Ahogy kerülünk feljebb és feljebb, és kezd ívesedni a fal, egyre furcsább és furcsább formájúra kell vágni a téglákat, hogy bepasszoljanak a helyükre. Egy machete nagy szolgálatot tud tenni ebben, de bármilyen más tárgy is, ami könnyen mozgatható és lapos.

Hogy könnyebb legyen az ívet összehozni, már startból úgy készítem el a téglákat, hogy a beletaposás után a hólapáttal rézsútosan kiszedem a tégla egy részét, így minden téglával picit beljebb hajlik a fal.

Ezen a szinten már minimum kétszemélyes a munka, az egyik tartja a téglát, hogy be ne essen, míg a másik oda nem tapasztja hóval a helyére. Itt beszáll a buliba az asszony is.

A vége felé egyre kevesebb és kevesebb tégla kell soronként, ugyanakkor egyre több idő megy el a téglák faragásával és alapos odatapasztásával.

Az utolsó tégla ékként kerül be a tetejébe, és onnantól már nem kell félni, hogy összeomlik az építmény, a boltív nagyon szilárd struktúra.

Minden lyuk betapasztva, az iglu nagyjából kész.

A tökéletesség kedvéért a machete segítségével lehet még simítani a falakat, lekaparni a felesleges részekből.

Jó a buli. A gyerekek szeretnék kipróbálni a benne alvást is, de nélkülünk nem akarnak benne aludni. Mi pedig nem férünk be, mert nem elég nagy az átmérője. Így az alvásos kipróbálás elmarad, majd legközelebb nagyobb iglut építünk, hogy tudjunk benne aludni is.

Egy szűk hónappal az építés után nagy melegek jönnek, tizenfokok. Az iglu megvékonyodik, de még mindig keményen áll. Annyira keményen, hogy a pucákoknak hosszasan ugrándozniuk kell rajta, hogy összeomoljon. Kicsikének megfájdul a térde az ugrándozástól, mire sikerül betörnie a boltívet.

De végül csak sikerül összedönteni. Ez van, megunták már. Bármilyen házikót épít vagy vesz az ember a gyerekeknek, mindent megunnak egy idő után. Őszintén, az iglu építése és a lebontása sokkal jobban izgatta a fiaimat, mint a használata. Az iglunak annyi előnye van egy műanyag házikóhoz képest, hogy míg a házikót egy életen keresztül kerülgetnénk az udvaron, mert sajnálnánk eldobni, az iglu szépen elolvad, nyomtalanul, és helyet ad a következő iglunak, ami majd szebb, ügyesebb és nagyobb lesz. Csak jönne már a nagy hó!

Kattints a hozzászólások megjelenítéséhez

Korábbi képriportok