A városi könyvtár épülete

Visszaszolgáltatása óta, azaz tíz éve megoldatlannak számít a könyvtárépület helyzete, ugyanis tulajdonjoga megoszlik a város és az Urmánczy család között, így a könyvtár működése egy évente megújuló bérszerződéstől is függ. Nagy reménnyel vártuk hát a novemberi rendes tanácsülést, amelynek napirendjén a régóta áhított épületrész megvásárlása szerepelt. Ám az ábránd hamar elillant: a határozat nem ment át az önkormányzati testületen.

A tanácshatározat-tervezetben az szerepelt, hogy a hivatal kezdje el a városi könyvtár magántulajdonban lévő részének megvásárlását, amelyek Urmanczy Ștefan, Ghiță Urmanczy Eva Gabriella és Bonyhai Gabriella Eleonora nevén vannak. A tervezetet azzal indokolták, hogy utóbbiak – a bérlés mellett – az eladás lehetőségét is jelezték ez év szeptemberében.

Az egyöntetűen tartózkodás előtt különféle kifogások hangzottak el a képviselők részéről, ám a döntő érv egy jogi hiányosság volt, amit a jegyző hozott fel. A város ingatlanvásárlási szabályzata ugyanis előírja, hogy előbb költségvetésébe kell foglalnia az önkormányzatnak mint kiadási tételt, és majd csak azután foghat neki az eljárásnak.

Az eljárás elindítása ugyanis eleve költségeket vonz maga után, például az ingatlan felértékelését, amelyet a hivatalnak kell megrendelnie – magyarázta kérdésünkre Venczel Attila, aki arra is válaszolt, hogy miként került mégis napirendre a hiányos tervezet. Későn érkezett be a hivatal szakosztályától hozzá, így a napirend kiküldése előtt nem tudta véleményezni azt, közölte.

Mindenki azt akarja

A tanácsot alkotó pártok képviselői megkeresésünkre mind azt válaszolták, hogy elvileg támogatják a vásárt, de megosztották a feltételeiket, kifogásaikat is.

„Nyilvánvalóan támogatjuk, nem is kérdés” – mondta Godra Zsolt, a legnagyobb frakció frakcióvezetője, hozzátéve, hogy a POL már a szakbizottságban javasolta és várja, hogy a hivatal rendeljen hozzá költségvetési tételt. 

– Támogatjuk, persze, egy emblematikus épületről van szó, csak lássuk a költségvetést. Sok önrész fog kelleni a 2024-es projektekhez, nem biztos, hogy marad pénz – kételkedett az RMDSZ részéről Berde Zoltán, azt viszont támogatva, hogy tételként befoglalják a költségvetésbe, és elindulhasson az eljárás, a felértékelés.

– Meg kell venni, a rendeltetése adott, jó helyen van. Nem látok benne kivetnivalót, csak az árat kell megnézni – szólt hozzá Bindea Dániel, az MPP egyetlen képviselője, aki a szavazáson nem volt jelen.

„Természetesen” fenntartja kezdeményezését Gálfi Árpád is, igazodva a jegyző kifogásához, a költségvetéssel egyidőben terjeszti újból elő majd a határozatot. Ám erre még várni kell, az idei költségvetést már nem lehet módosítani, elő kell készíteni a következő évit – tudtuk meg tőle és a jegyzőtől is. Szerencsé(nk)re – ha minden jól alakul –, az országnak már decemberben költségvetése lehet 2023-ra, így a városé is meglehet év elejére.

A teljes tulajdonjog nyilvánvaló pénzügyi előnye egyébként az, hogy a városnak nem kellene többé bért fizetnie, ami nem elhanyagolható: 2021-22-re már meghaladta az évi 120 ezer lejt, 2007-től 2023-ig pedig összesen 1 millió lejre rúg a bérköltség. A könyvtárigazgató egy másik, adminisztratív jellegű előnyre is rámutatott kérdésünkre:

– Nem csak a könyvtár, hanem az önkormányzat életét is megkönnyítené, mert a kettős tulajdon elég nehézkessé teszi a nagyobb beruházásokat (tető, szigetelés) – mondta Szőcs Endre, megjegyezve, hogy a tulajdonosok részéről egyébként nem tapasztalt rosszindulatot e téren.

Nem ez az első próbálkozás

A tulajdonosok képviseletében eljáró ügyvédnő 2022 szeptemberi levelükben hívta fel a figyelmet a bérleti szerződés október végi lejártára, egyúttal felkérve az önkormányzatot arra, hogy fontolja meg az épület megvásárlásának lehetőségeit.

A könyvtárt 1996-ban költöztette az önkormányzat a művelődési házból a Kőkereszt téri épületbe, amely akkor még állami tulajdonban volt. A 2000-es évek során visszaszolgáltatták az ingatlant a volt tulajdonosoknak, az Urmánczy család egyik ága elfogadta a város ajánlatát (más központi ingatlanokat adtak cserébe), a másik viszont nem, csak bérbe adták a részüket. Ügyvédjüknek, Bonyhai Gabriellának 10%-os tulajdonrészt 2020-ban adományoztak.

Urmánczyék eladási szándéka nem újkeletű, hasonló megkeresésükről van feljegyzés már 2015-ből, mielőtt az első – három évre kötött – bérleti szerződés lejárt. Az uh.ro közvetítéséből tudjuk, hogy a januári tanácsülésen Géczi Levente akkori képviselőnek a tulajdonosok ügyvédje szólt: az épületet továbbra is bérbe adnák, de akár el is adnák. A Krónika pedig arról tájékoztatott, hogy el is kezdték a tárgyalásokat – mivel Bunta Levente is jelezte, hogy a bér komoly gondot okoz a városnak (felmerült a könyvtár elköltöztetése) –, ám a magas ár miatt meghiúsultak ezek. 

Benedek Árpád Csaba akkori és jelenlegi képviselő úgy emlékszik vissza, hogy a hivatal felértékelte az ingatlant, és a kért ár meghaladta azt, ezért nem üthették nyélbe a vásárt. A különbség a jelenlegi eljáráshoz képest abban áll, hogy akkor nem kellett külön tanácshatározat a felértékeléshez, a tárgyaláshoz.

A Krónikában emlegetett félmillió eurós árat lényegében meg is erősítette Zörgő Noémi, a városháza jelenlegi szóvivője: 2014-ből egy 560 ezer eurós ajánlat szerepel az archívumban, melyre válaszul 180 ezret ajánlott a város, arra hivatkozva, hogy 50%-al visszaestek a piaci árak.

Gálfival folytatott beszélgetésünkből az is kiderült, hogy az ő első polgármesteri mandátuma alatt is volt ilyen jellegű tárgyalás, 2017-ben, ám akkor is az ár miatt maradtak a bérleti szerződésben. Azóta is volt még szó róla, de most érzékelte úgy a polgármester, hogy újból elhatározták magukat az eladók, “konkrétan most kínálták fel”.

Mitől lenne most másképp?

– vetettük fel a polgármesternek. 

A beszélgetésből azt szűrtük le, Gálfi egyszerűen azért bízik abban, hogy ezúttal sikerül megegyezésre jutni az eladóval, mert utóbbi „ragaszkodik” hozzá, hogy a városé legyen az épületrész. Csakhogy, amint az ár problémájára tereltük a szót, már nem mondott konkrét számot – a városháza szóvivőjéhez irányított –, csak annyit, hogy szerinte tartani fogják az árat. Ami azért sem hangzik túl biztatóan, mert a város nem tud többet fizetni a felértékelt árnál, nem tud versenybe szállni a szabadpiacon, így pedig hiába van résztulajdonosként elsőbbségi joga a vásárláshoz – hozta fel ő maga, a Petrom-telket emlegetve.

A nagy bizakodás közepette a polgármester azt is sugallta, hogy nem csak a pénz, hanem az idő szempontjából sem áll a város valami jól. Az eladó ugyanis már eléggé idős, és az örökösök állítólag másnak is eladnák, „jelzés is volt, hogy más is igényt tartana rá” – magyarázta azzal kapcsolatban, hogy a hivatal miért startolt rá annyira a témára.

Bármennyire is szeretnénk együtt bizakodni Gálfival, vagy legalább tisztábban látni az eladó szándékait, igényeit, az őt képviselő – maga is résztulajdonos – Bonyhai Gabriella Eleonóra ügyvédnő egyáltalán nem akart nyilatkozni a sajtónak. A városházától azt az információt kaptuk, hogy a 2014-ben adott félmillió eurós ajánlat óta árat nem közöltek írásban.

Egy székelyudvarhelyi ingatlanügynökség szerint az eladó ingatlanrész 650-720 ezer euró között lehet a mostani piaci áron, a parkolónak használt szabad telekrészt nem számolva. Egy másik ügynökség egységárat mondott a telekre (14-15 ezer euró/ár) és az épületre (900-1500 euró/négyzetméter – állapottól függően), amelyeket ha beszorzunk a felülettel (480 nm telek, 597 nm épület), 67-72 ezer euró volna a telek és 537-895 ezer euró az épület – ami az adatok alapján a háromszorosa a 2015-ös piaci telekárnak, illetve kétszerese az akkori épületárnak. S ebben még nincs benne az az 1 millió lej – mai árfolyamon – 200 ezer euró, amelyet 2007-től 2023 októberéig költ a város bérre.