A végzős Sánduly Márknak tetszett, hogy nem csak hűtőt kellett takarítani a szakgyakorlaton.

A szerző felvételei. A címlapkép a HBC Facebook-oldaláról származik.

Ne csak a fuss ki, öblítsd ki feladatokat, a portörlést, kávéfőzést bízzák rájuk, hanem valóban betekinthessenek a szakma rejtelmeibe a szakközépiskolás, szakiskolás diákok, és főleg: egymásra találjanak a vállalkozók és a jövendőbeli alkalmazottaik – ezzel a céllal pályázott és nyert meg 2,35 millió lej értékű összeget az Európai Uniótól az inkubátorház. Első alkalommal pályáztak főpályázóként, a Civitas alapítvány, valamint a Hargita Megyei Innovációs és Inkubátorszövetségtől Benedek Berta és Kovács Márta segítette őket több évtizedes, éves tapasztalatával a végrehajtásban, számolt be a Harghita Business Center csapata keddi sajtótájékoztatóján Mihály Ágnes új reggeliző éttermében. 

A Future Builders elnevezésű projektet Pálfi Kinga, a HBC projektmenedzsere írta, aki azt hitte, amikor megnyerték, hogy túl van a nehezén, de igazából akkor kezdődött – mondta most már megkönnyebbülten a kétéves projekt végén.

Kis Zoltán, Dénes Géza, Pálfi Kinga és Szakács-Paál István

Akkor lett igazán nagy szükség a partnerszervezetekre, amikor a vállalt feladatokat végre kellett hajtani. A projekt során ugyanis két iskola, a székelyudvarhelyi Kós Károly és a székelykeresztúri Zeyk Domokos 140 diákja részesült 4 héten át szakmai gyakorlati képzésben 8 helyszínen, és a szervezőknek olyan logisztikai feladatokat kellett ellátni, mint a diákok napi elvitele a gyakorlatra, majd vissza az iskolába. De abban is a partner szervezet Civitas alapítvány munkatársai segítettek, – az elszámoláshoz szükséges papírhegyek gyártásán túl – hogy szakmai személyiségtesztet végezzen el 184 iskolás, számolt be róla Kis Zoltán, a Civitas alapítvány programigazgatója. 

A Thomas-DISC teszt egy nemzetközi szinten elismert személyiségteszt, mely a programigazgató szerint nem ingyenes, de megéri az árát, mind az alkalmazóknak, mind a munkavállalóknak érdemes befizetni rá a mintegy 200 lejt, hogy felmérjék a vállalati viselkedésmódot. Annyira közel állt a valósághoz az eredmény, hogy a gyerekek nem egy alkalommal felkiáltottak: „Ez nem lehet igaz! Maga biztos beszélt anyukámmal!”

Pálfi Kinga hr-es tapasztalata alapján ez azért szükséges, mert nincs rossz munkatárs, csak nem megfelelő ember nem megfelelő helyen, vagyis lehetőség szerint mindenki kerüljön a számára megfelelő hivatásba, ahol ki tud teljesedni. 

A projekt részeként új cégeket sikerült bevonni az iskolák szakmai gyakorlati partnerei közé: a Melinda és az Impar cégcsoportokat például. Szabó Bernadett a Melinda részéről számolt be arról, hogy a diákok a hr-osztállyal ismerkedtek először náluk, ahol ő maga is dolgozik. Itt segítettek nekik önéletrajzot írni, és olyan kérdésekre válaszoltak, hogy mit szeretnek tanulni és mit nem, mi érdekli őket, milyen pályára készülnek. Majd a marketing osztály, a bemutatóüzlet és az e-shop következett. A Melindánál is gond az, mint sok más helyi vállalatnál, hogy sok munkatársuk külföldre távozik, van, aki visszajön, és visszaveszik, de olyan is, aki nem, ezért mindig szívesen vesznek részt hasonló programokban – mondta még. 

A gyakornokok közül Sánduly Márkot sikerült elhívni a sajtótájékoztatóra, aki tavaly nyáron vett részt a programban. A Kós Károly Szakközépiskola kereskedelem szakos diákja a Merkúrban és az Odorest Kft.-nél gyakornokoskodott. Az előző évek szakmai gyakorlati heteihez képest az volt más ezúttal, hogy nem az üres palackokat kellett sorba helyezniük, hűtőt, polcot takarítani, hanem megmutatták és megtanították a speciálisabb munkafolyamatokat is nekik.

Olyan ismeretekkel lettek gazdagabbak, mint hogy hogy kell árut átvenni, hogy kell a pénztárban helyt állni, és az e-kereskedelemben is kipróbálhatták magukat. Ő, 36 társához hasonlóan még munkát is kapott. A program másik eredménye, hogy a résztvevő diákok közül 18 továbbtanul: van, aki szakiskolásként nekifog megszerezni az érettségi oklevelet, más szakmai továbbképző tanfolyamon vesz részt. 

„A praktikavezetőknek is volt lehetőség jövedelmet biztosítani mentorként, s így elvárásokat is megfogalmazni, hogy ne csak a fuss ki, öblítsd ki munkákat bízzák a gyerekekre, hanem olyasmit is, amiből tanulni tudnak. Az iskolások így látják, hogy nem kell feltétlenül külföldre rohanni a suli után, van lehetőség helyi cégeknél is tanulni, munkába állni. A cégek is megértették, hogy lehet, két napig több munkájuk van a gyakornokokkal, de utána kevesebb, mert ezek a gyerekek ügyesek” – foglalta össze Pálfi Kinga a projekt további előnyeit. 

A projekt számokban

• 2,35 millió lej
• 1 partnerségi egyezmény 2 iskola és 6 cég között
• 184 szakmai személyiség kiértékelő 18 csoportos alkalom keretén belül
• 70 diák további 96 órás szakmai kompetenciafejlesztő képzésen vesz részt
• 7 cég esetén 24 kompetenciatérkép készül el, aminek segítségével reálisan fel tudja mérni, milyen személyiségű kollégát keres adott munkakörben
• 1 állásbörze
• 37 diák munkába áll, ezáltal kiosztásra kerül egyenként 1140 lej értékű prémium, összesen 42.180 lej
• 18 diák tovább tanul

Nemcsak a húszéveseké

A két intézmény vezetői egy másik közös programjukról, az Esély az esélyhez címűről is beszámoltak. Ebben a Civitas Alapítvány a főpályázó, ami azt jelenti, hogy övék az elnyert pénzzel való elszámolás fő felelőssége, a HBC a megvalósításban a partnerük. 

A program során 105, harminc éven felüli munkanélkülinek vagy inaktív személynek segítenek abban, hogy szakácsnak vagy pincérnek tanuljanak, illetve közülük tíz személy rövidített, 40 órás vállalkozói képzésben részesül és EU-s szinten elismert akkreditált oklevelet kap a végén, és még ösztöndíjat is biztosítanak, számolt be róla Dénes Géza, a Civitas pénzügyi vezetője. A tanfolyam a héten kezdődött a Harghita Business Centerben, a kihívás benne az a szervezőknek, oktatóknak, hogy az előző projekt résztvevőihez képest sokkal heterogénebb a célcsoport az előzetes tapasztalatok, képzettség, életkor stb. szempontjából, mondta Pálfi Kinga a képzésért felelős HBC részéről. Hozzátette, olyan emberekről van szó, „akiknek valami hiányzik, hiányzik az a szakmai összetétel, amitől ki tudnak teljesedni, meg tudják mutatni a valódi önmagukat”.

A szakács- és pincérképzésben résztvevők 720 órás akkreditált képzésben részesülnek, amiből 240 óra elmélet, 480 gyakorlat. Az oktatás elég intenzív, napi 6 órát képzésre járnak a résztvevők. A program végén 48 személy állást is kap vagy egyéni vállalkozó lesz. Segítenek elhelyezkedni is az embereknek, ezért létrehoztak egy állástanácsadó szolgáltatást, lesz személyiségteszt és pszichológus is, aki segít a munkakeresési folyamatban. 

Nem arról van szó, hogy lehozzuk a pénzt, hanem arról, hogy az emberek mellé empátiával rendelkező emberek konkrétan odaállnak és segítenek.

– Kis Zoltán

Azt, hogy miért épp szakácsnak és pincérnek képezik az embereket, a munkaügy adatai alapján választották ki, Hargita megyében elsősorban az éttermekbe, konyhai szakmunkás és pincér területekre keresnek munkatársat a vállalkozók. Szakács-Paál István, a HBC igazgatója szerint olyan trendi megoldások is rendelkezésre állnak azoknak, akik nem akarnak alkalmazottként elhelyezkedni, mint az, hogy otthon sültes tálakat készíthetnek vagy nyithatnak food truckot a városban.

A tanfolyam iránt érdeklődni Bartha Pál Csabánál lehet a 0737-015484, 0266-218481-es telefonszámokon hétköznaponta 10.00 és 16.00 óra között

Hétfőn elkezdődött az első képzési csoport, de az év során még legalább egy csoportot indítanak Udvarhelyen, egyet Korondon és egyet Csíkszeredában, tudtuk meg. 

Ha a 40-es, 50-es nők kiteljesednek, és azt a szakmát sajátítják el, ami a szívük csücske, akkor mi is jól járunk, mert a következő étterembe, ahová bemegyünk, szembemegyünk azzal az emberrel, aki szívesen, örömmel végzi azt a munkát, ezzel hozzájárul a jóérzésünkhöz és a környék gazdasági lendületéhez, ez lelkesít bennünket a leginkább – fogalmazta meg a kezdeményezés ars poeticáját Pálfi Kinga.