„Nő vagy, ezért esélyed sem lesz”, „Egyértelmű, hogy nem az eszed miatt kaptad meg az állást” – hangzanak el az UIET önkéntes lányai által készített, nők elleni erőszak jelenségét feldolgozó videóban, ahol a lányok a bántalmazott nő szerepében skandálják a napjainkban jól bejáratott kijelentéseket.

De vajon hányszor hallja egy nő élete során azt, hogy

„erős vagy, igenis képes vagy rá?”

A kerekasztal-beszélgetés házigazdája az RMDSZ Udvarhelyszéki Nőszervezete volt.

⎯ Ha hallgattál volna, ha nem lett volna olyan rövid a szoknyád, ha nem rúzsoztad volna ki magad – folytatja az elkezdett sort Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, éreztetve a hallgatósággal, hogy az áldozathibáztatás az egyik legnagyobb probléma. 2017 óta foglalkozik a családon belüli erőszak jelenségével, de a beszélgetés közben bevallja, a mai napig kirázza a hideg, ha előtérbe kerül a nők elleni erőszak téma.

 – Nagyon sokszor eljönnek fogadóórára, de más témával keresnek meg, mint amit előzően megbeszéltünk. Becsukják maguk mögött az ajtót, leülnek a kanapéra és bevallják: igazából nem azért jöttem. Majd elkezdik a történetüket: amikor hazajön, csattan a kulcs a zárban, ahogy lecsapta a telefonját, tudom azt, hogy a következő, hogy bezárja a lakást, elveszi a telefonomat és megver. Ismerem már a mozgásából, hogy mi vár rám, amikor bejött a házba – idéz fel egy példát Csép Éva-Andrea, ami csupán töredékét képezi azoknak az eseteknek, melyekben bántalmazás áldozatául esnek a nők.

Az adatok szerint

majdnem húsz-húsz százalékos arányban oszlanak meg a nőkkel szemben elkövetett atrocitások típusai: a gazdasági, szexuális, pszichológiai és fizikai erőszak. A szakember rámutatott, a statisztikák szerint téves az az állítás, miszerint nagyobb százalékban fordul elő családon belüli erőszak a kevesebb jövedelemmel rendelkező családokban. Ugyanígy a vidéken és városon történő esetek száma között is kicsi az eltérés.

„Hát azért szeret, csak ő ilyen”

– egy beteges kötődés alakulhat ki a bántalmazó és az agresszor között – mutatott rá Asztalos Ágnes szociálpedagógus, aki a bántalmazásról mint ciklikus jelenségről és népegészségügyi kérdésről beszélt.

Ketten a meghívottak közül: balra Asztalos Ágnes, jobbra Csép Éva-Andrea.

– Hullámvölgyek vannak: megtörténik az első pofon, és majd a bántalmazó olyan lesz, akár egy falat kenyér. Tehát vannak felemelkedő periódusok, de egy idő után egyre rövidebb ideig tartanak. Végül a bántalmazott énereje, védekezésre való képessége annyira leredukálódik, hogy nehéz lesz megtennie bármilyen lépést. Ezért is egy népegészségügyi kérdés, mert azoknak a nőknek, gyerekeknek, akik ilyen családban élnek, sokkal rosszabb az egészségügyi állapotuk, a bántalmazott nők rosszabbul teljesítenek a munkahelyükön és az élet más területén. A legkorszerűbb statisztikák is kimutatják, hogy minden járványnál súlyosabb a traumatizált gyerekek száma, éppen ezért rendkívül fontos, hogy megoldás szülessen.

Milyen megoldások léteznek?

1.Hívni a 112-őt! 

Székelyföldön sokszor halljuk, hogy „az asszony verve jó …”, „ketté vágom a torkod …” – idézi fel Lőrinczi Dombi Zsuzsanna ügyvéd a sokszor vicces szójátékként vett kijelentéseket, majd kissé erőteljesebb hangon kijelenti: – az erőszakkal szemben zéró a tolerancia, ha megtörtént, hívni kell a hatóságot, hiszen ahol elcsattan egy-két pofon, ott előbb-utóbb haláleset is lesz. Az eseményre meghívott Kiss Kató székelyudvarhelyi ügyésszel fontosnak tartják, hogy jogi tájékoztatást is kapjanak azok a bántalmazott nők, akik tenni szeretnének az ügyben.

2.Sürgősségi távolságtartási rendeletet kérni

– Mindamellett, hogy jelenteni kell a hatóságnak az esetet, amit még tehetünk, az az, hogy egy távolságtartási kérést adunk le a bíróságra. Sem bélyegilletékre, sem ügyvédre nem kell külön költséget szánni, utóbbit hivatalból nevezik ki számunkra – mutat rá Kiss Kató ügyész, majd lépésenként elmagyarázza, hogyan történik a távolságtartási rendelet lekérése.

A bíróságra belépve az irattárnál egy formanyomtatványt adnak, melyben nagyon röviden kell nyilatkozni arról, milyen agresszió történt. 24 órán belül kiküldenek egy idézőt mind a feljelentőnek, mind az agresszornak, és biztosítanak egy ügyvédet, aki felveszi velünk a kapcsolatot. 72 órán belül egy határozattal és jobb esetben egy távolságtartási végzéssel távozhatunk, melynek megsértéséért hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat a bántalmazó.

A 72 óra azonban sok esetben veszélyes időszak,

éppen ezért vezették be a sürgősségi, azonnali távolságtartási rendelet intézményét, mely öt napig érvényes, de hosszabbítást is kérhet a bántalmazott.

– A 112 tárcsázása után a helyszínre kiérkező hatóságok egy 21 kérdésből álló kérdőívet végeztetnek el a bántalmazottal azon kívül, hogy megfigyelik a terepet. Ha úgy látják, hogy életveszélyben van a nő és gyereke, azonnal eltávolítják az agresszort akár a közös otthonukból is – sorolja a jogi lépéseket az ügyész, hozzátéve, hogy 2020 novemberében érvénybe lépett törvények szerint egy ilyen feljelentést követően már nem békülhetnek ki a felek (viszont a feljelentés továbbra is visszavonható – szerk.).

Hova mehet a bántalmazott nő?

– A védettház jelenti az elsődleges megoldást – jelenti ki Csép Éva-Andrea. Környékünkön Marosvásárhelyen van a hozzánk legközelebb eső, melynek titkosított címe biztosítja a bántalmazott biztonságát. Itt pszichológus, jogász és pályaválasztási tanácsadók állnak rendelkezésére, teszi hozzá.

Mi lesz a bántalmazóval?

A törvény nemcsak az áldozatnak, hanem az agresszornak is ajánl segítséget – mutatott rá az ügyész. Amennyiben az agresszor bántalmazóval közös lakásból való eltávolítására kerül sor, mindössze öt perc áll rendelkezésére, hogy összeszedje a legfontosabb dolgait a házból. Ha nincs hova mennie, rendelkezésére áll a hajléktalanszálló, ahol állami felügyelet alatt fog állni.

– Személy szerint örülök annak, hogy a törvénykezés felismerte, a bántalmazott és a bántalmazó helyzetét egyformán kell orvosolni – jelentette ki Kiss Kató, majd hozzátette, a családon belüli erőszak megoldásához a társadalmi tudatosság felépítése a legfontosabb, az, hogy beszélgessünk erről a jelenségről, hiszen egy nagyon patriarchális családképpel rendelkező Székelyföldön mélyen gyökerezik a nők és férfiak közötti esélyegyenlőtlenség.

A július 22-én délután rendezett, MegTÖRTént című eseményen egyébként a férfi hallgatóság is képviseltette magát, a nemek közötti aránytalan megoszlás feltehetően a téma női jellegéből adódott, holott mindannyian – férfiak és nők, a hatóság, közemberek és politikusok – felelősek vagyunk azért, hogy visszaszoruljon a jelenség – hangsúlyozták ki a jelenlévő szakemberek.

A beszélgetés végéhez érve a meghívott szakemberek mindegyike egyetértett abban, hogy a nők ellen elkövetett erőszakkal szembeni törvényi lefedettség jó, de az utolsó láncszemig kell működnie, melyhez a civil kurázsi is elengedhetetlen: segíteni kell a bántalmazott nőknek, hogy össze tudják szedni énerejüket, ne féljünk hívni a hatóságot, ha ilyen esetet észlelünk a környezetünkben, bátorítsuk őket arra, hogy gyűjtsék a bizonyítékokat, készítsenek telefonos felvételt és ne szégyelljenek elmenni szakemberhez vagy orvosi kivizsgálást kérni, hiszen maguk és gyerekeik egészségéért teszik.

Tudatosítani kell a nőkben azt, hogy igenis erősek ahhoz, hogy kilépjenek egy bántalmazó kapcsolatból.

A 0800.500.333 egy ingyenesen hívható zöldszám Romániában, amelyet kimondottan a családon belüli erőszak áldozatainak a segítésére hoztak létre. Tárcsázásával szakemberek állnak rendelkezésre a nap 24 órájában, a magyar segélyvonal egyelőre még készülőben van. A neeem.ro oldalon további kisegítő információkat lehet találni a nők elleni erőszak témájával kapcsolatban.