Verőfényes nyári napra ébredt a város június 28-án, hétfőn reggel, mellyel hivatalosan is kezdetét vette a nagyvakáció. Ám nem így a végzős diákok számára, akikre még négy, izgalommal teli nap vár: minden tudásukat bevetve kell helyt állniuk a hétfőtől kezdődő érettségi próbákon, melyek első napján román nyelv és irodalomból mérettettek meg.

Déli tizenkét óra előtt néhány perccel érünk a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarához, ahol már csak néhány, kétfős csoportokba verődött diákot találunk, amint a helyes válaszokat beszélik meg Kelemen Ella Emília romántanárnővel.

Fotók: Pál Edit Éva

– Csak annyit írt, hogy o nuvelă studiată – osztja meg velünk Demeter József és Györke Zalán, a Refi B. osztályos tanulói, mi szerepelt harmadik tételként a román nyelv és irodalom próbán. A fiúk nem bízták a véletlenre az érettségire való felkészülést, így a szóbeszédre sem mertek alapozni:

– Hallottuk, hogy volt, aki elment a jósnőhöz, de ő a Ion-t mondta és az Enigma Otiliei-t. Mi számítottunk rá, hogy novellát kapunk, én így is jöttem be a terembe – jelenti ki egyikük. Mindketten egyetértenek abban, hogy az első tétel okozta inkább a meglepetést:

– Azt hittük, hogy egy kicsit könnyebb lesz. Sok volt az ismeretlen szó, de a szinonimákat tudtuk – foglalják össze röviden az érzéseiket a fiúk, akik a román érettségitől féltek leginkább, hasonlóképpen a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzős diákjaihoz, Simó Krisztinához és Szeles Renátához. Ők egyáltalán nem számítottak arra, hogy novellát kapnak, így ezt tanulták meg a legkevésbé:

– Amit lehetett, beleadtunk, de nagyon nehéz volt, főleg az első tétel, ott sok idegen szó volt – mondják a lányok, akik többi nyolc osztálytársukkal együtt már reggel hétkor elindultak az iskolabusszal Szentegyházáról, hogy biztosra elérjenek az érettségi kezdetéig.

Vegyes érzései vannak

Tököly Péternek és Kacsó Norbertnek, a Tamási Áron Gimnázium matematika-informatika szakos diákjainak is, akik szintén nem gondoltak arra, hogy novelláról kell esszét írniuk, hiszen korábban, a próbaérettségin is ezt a feladatot kapták.

– Szerencsére tudtam írni hozzá, de lett volna lecke, amit jobban tudok. Például egy Luceafărulnak vagy egy Enigma Otiliei-nek jobban örültem volna – mondja Kacsó Norbert, aki hetes körüli jegyre számít, ahogyan osztálytársa, Tököly Péter is, ám számára nem annyira a harmadik, mint inkább az első tétel okozott nehézséget:

– Én örültem, hogy ezt kaptuk, inkább az első tétel szövege volt a nehezebb. Az… –  néz rá társára Péter, majd egyszerre mondják: Ion Luca Caragiale-nak a fiatal éveiről szólt. Aztán meg, hogy hogy segítette a családját – teszi hozzá Norbert. 

Társaival szemben Péter nem a román érettségitől tartott a leginkább: „a romántól mindig is féltünk, így annál odafigyeltünk, matekből ugye csak megtanulod a képleteket, de a magyartól félek, főleg  a helyesírás miatt.”

Mindketten folytatnák tanulmányaikat – osztják meg velünk: Kacsó Norbert animáció szakon, míg Tököly Péter elektromérnökin tanulna tovább, már csak az érettségijüknek kell sikerülnie.

Direkt olyan kérdéseket adnak,

hogy bele kell másznunk a szövegbe, és az kicsit nehézkes – vélekedik Györfi Norbert, a Gimi filológia szakának végzőse, aki humán tételt kapott a román nyelv és irodalom érettségin. 

– A Harap-Alb és a novella, ami olyan volt, hogy számítottam rá. A humán szakosoknak „egy caracterizare kellett egy tanult nuvelából”– idézi fel félig románul, félig magyarul a harmadik tételt. Mint meséli, érdekes volt számára a felkészülés az online oktatás alatt: „például az ilyen könnyebbeket, egy novellát, azt meglehetett otthon is tanulni, de az Ultima noapte-t.. na az aztán! Azt se értettem, miről van szó” – mondja Norbert, aki reméli, hogy sikerül a románja, ő személy szerint egy ötös-hatosra számít.

Aki akart, az tudott egyedül is készülni

– vélik mindannyian a gimi természet-angol osztályosokból álló kör tagjai, akik úgy látják, több idejük volt készülni az online oktatás alatt, de sokat segítettek az iskolai felkészítők is. Számukra az első tétel jelentette a nehézséget, mert „a szöveg nem volt annyira érthető, de legalább a harmadik tétel az jó volt”, mondják.

„Úgy érzem, hogy a Gimi elég jól megoldotta az online oktatást, nagyon lelkiismeretesen vették a tanárok a feladatukat, sok anyagot küldtek át, amiből készülni tudtunk” – meséli László Zsuzsánna, XII. B osztályos végzős diák, aki – bár úgy érzi, jól ment – , megkönnyebbülésként éli meg, hogy lejárt a román érettségi. Egy „kis pihenővel és hegy alatti abrakolással fogja tölteni a matematika érettségit megelőző délutánt.”

A Bányai János szakközépiskola fodrász osztályának végzőse, Szász Nóra számára a harmadik tétel jelentette a nehézséget, de bizakodó az eredményt illetően, egy pohár víz és egy kis pihenő után máris készül a matematika próbatételre, hiszen a román után ettől tart a leginkább. 

„Ha hazamegyek, elkezdek tanulni a holnapira, szerintem elég lesz az, amennyit a buszon pihenni fogok” – véli Márton Emőke, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola képzőművészet tagozatának végzőse, aki érettségi előtt a legrosszabbra is felkészült: olyan tételre számított, amit kevésbé tud, így pozitívan érte őt az, hogy novelláról kellett írnia. Bár a romántól félt a leginkább, úgy érzi, meglesz az átmenő jegy, a többi tantárgyból igyekszik olyan jegyet írni, hogy megemeljék az érettségi átlagát. Jövőbeli tervként azt fontolgatja, hogy egy évig gyakorlatban kipróbálja a restaurátor szakmát, és ha még jövőben is tetszeni fog, felvételizik majd erre a szakra.

Az Eötvös József Szakközépiskola mechatronika szakos tanulója, Gellérd Zalán sem számított arra, hogy novellát kapnak, ő Liviu Rebreanu Ion című regényét tanulta a legszívesebben, míg osztálytársai, Deák Bogi, Bokor Orsolya, Gál Melitta számára a Harap-Alb és a Luceafărul volt a legszimpatikusabb, érdekes, mesés történetük miatt mindkét mű közel állt a szívükhöz.

– Ahogy megkaptuk a tételt, megijedtünk. Majd megnéztük, mi a harmadik tétel és megijedtünk ismét – mesélik a lányok, akik nagyon bíztak benne, hogy a szívesebben tanultak valamelyikéről kell írniuk, ám optimistán tekintenek a jövőbe: Ha sikerül, ünneplünk, ha nem sikerül, tanulunk tovább – jelentik ki mindannyian.

Mit mond a tanár?

A próbaérettségihez képest nehezebb feladatokat kaptak idén az érettségiző diákok Kelemen Ella Emília, a református kollégium romántanára szerint. Úgy látta, hogy akik sokat tanultak, azok nem voltak nagyon boldogok, mert nem tudták kibontakoztatni a tudásukat.

„A próbaérettségin is kapott irodalom tétel, a novella könnyű volt, remélem, hogy ez emeli a jegyeket. Sokaknak bezavarhatott, hogy nem számítottak rá amiatt, hogy a próbaérettségin is ez volt, pedig eleget mondtuk nekik, hogy nem számítani, hanem tanulni kell” – mondja a tanárnő. Az segíthetett viszont, hogy ezt a témát órákon sokat gyakorolták, és a próbavizsga után is megbeszélték, hogy mit is kellett írni.

Ami még gondot okozhatott a vizsgázóknak, az az első tételben az idegen szöveg értelmezése, mivel nehéz szöveget kaptak, és az utasításban is voltak olyan szavak, amelyeket közismertebb rokon értelmű szavakkal is ki lehet fejezni, ilyenek például az îndeletnicire és a neglijență kifejezések. Ha nem jutott eszükbe a jelentésük, akkor megtörténhet, hogy nem arról írtak az érvelésben, amit a feladat kért. A pedagógusok szokták mondani, hogyha nem érti a diák az utasítást, arra a szóra keressen rá a szövegben, amire a kérdésben utaltak, ezúttal ez is „átverős” volt, mert nem ott kellett keresni a megoldást. 

Az online tanulás a tanároknak is fejtörést jelentett főleg azon diákok esetében, akiknek fontos az órai jelenlét kényszerítő ereje. Ha nem kapcsolta be a tanuló a kamerát, nem is látta a tanár, hogy épp figyel-e vagy sem, nem tudta követni, hogy le van-e maradva, érti-e stb. Az egyénileg differenciált oktatást megnehezítette, mert az árnyalatnyi különbségeket nehezebb a képernyőn észrevenni, az öntudatosan készülőknek volt könnyebb az online időszak – összegez a tanárnő.