Az illusztráció a Midjourney mesterséges intelligencia program segítségével készült.
Múlt héten sem volt okuk az oroszoknak az ünneplésre, a krími közlekedés kapcsán a nyakukon tovább szorul a hurok, az EU jelentős lőszermennyiséget ad Ukrajnának, az orosz büdzsé és a rubel mélyponton, és a világ erői nélkülük tárgyalnak a háborúról. Európa se lehet túl büszke, a németek még mindig húzzák az időt a rakéták kapcsán, de még így is gyorsabbak a belgáknál, az orosz hírszerzés meg olyan mélyen épült be a kontinensen, hogy aki az orosz ügyeket vizsgálja, az jobb, ha Amerikába költözik, ha szeret élni.
Harcok
Hatodikán az ukránok szerint az oroszok megint vegyi fegyvert alkalmaztak, amit tiltanak a genfi egyezmények. Ez ismételten megtörténik a háborúban, szerencsére általában a gázalapú vegyi fegyverek nem annyira hatékonyak a csatatéren, mint papíron. De ugyanúgy háborús bűnnek számít, az egyezmények szerint még a könnygáz használata is tilos.
Hetedikén az oroszok azt mondják, az észak-keleti Kupjanszknál 3 km-t haladtak. Ez az egyik forró helyszín. Tizedikén az ukránok civileket evakuálnak innen. Ennek ellenére túl nagy orosz haladás nem várható itt, ez inkább annak a jele, hogy az ukránok a számukra fontos vonalakról nem fognak ide átcsoportosítani erőket – ami valószínűleg az oroszok célja a támadással.
Hetedikére virradóan a Csonhar-hidat új lövés éri – úgy tűnik, sikeresen alakították át az Sz-200 légvédelmi rendszereket földi célpontok lövésére, és ezt használhatták. Ez a híd a Krímet köti össze Dél-Ukrajnával. A Henyicseszk-hidat is lövés éri, így a Krímről kevesebb használható útvonal halad a dél-ukrajnai elfoglalt területekre, több forgalom koncentrálódik kevesebb útra, hosszabb, nyugati kerülőkre kényszerülnek mind a civilek (például az illegálisan ott tartózkodó orosz turisták), mind a katonák, és ez dugóhoz meg az ellátásban akadozásokhoz fog vezetni. Ráadásul a kerülőút HIMARS hatókörbe kerül, lehet tippelni, mi történhet.
Hetedikén a brit védelmi minisztérium jelentése szerint a déli fronton romlott az orosz katonai helikopterek hatékonysága. Júniusban még komoly veszélyt jelentettek.
Nyolcadikán az ukránok letartóztatnak egy nőt, aki információkat gyűjtött az oroszoknak Zelenszkij júniusi mikolajevi utazásáról. Az, ahogy az ukrán hírszerzés tartja a lépést az orosz hírszerzéssel, sőt, nem egyszer az oroszok előtt jár, egyike a háború váratlan fejleményeinek. Ugyan kapnak segítséget az amerikaiaktól is, de amikor a terepen, élőben kell védeni Zelenszkijt a merényletektől, illetve városonként és falvanként kell elfogni a kollaboránsokat, ott bizony helyben kell résen lenni. Ugyancsak nyolcadikán egy kibertámadást is kivédtek. Nem alábecsülendő tényező, hogy régebbi orosz kiberbűnözői támadások során sok ukrán is segített, ezek most jó eséllyel leginkább a hazájuk érdekében cselekszenek, hiszen az ő és szeretteik élete múlik azon, hogy az ukrán hatóságok hogyan teljesítenek. Ezen kívül az ukrán informatikai rendszereket is sikerült megerősíteni, illetve nem mellékes az sem, hogy egy sikeres hekkertámadáshoz rengeteg előkészület kell, nem napokról van szó, nem tudnak az oroszok gyorsan támadni. Akárcsak az orosz hadsereget, a kiber hadsereget is rengeteg mítosz övezte, de láthatóan nem legyőzhetetlenek.
13-án az ukránok bejelentik, hogy Robotine irányban haladnak, de nem adnak részleteket. Valószínűleg a következő napokban derülnek ki a részletek, de az már biztos, hogy a Robotine határát elérték, fényképes bizonyítékok vannak. Herszontól keletre, a Dnyiprón át is sikerült hídfőket kialakítaniuk. Ez a rész sokáig szilárdan orosz kézen volt, most úgy tűnik, nem tudják kiverni onnan az ukránokat, és ez is elvonhat orosz csapatokat máshonnan. Orosz forrásokból szerzett igazán tudomást a világ a dnyiprói átkelésről, az ukránok hallgatnak róla – ez pedig általában jele annak, hogy ott még történnek majd fontos dolgok.
Az ukránok továbbra sem a területek mennyiségére koncentrálnak, nem vetették be még mindig a tartalékolt erőik nagyját. Emiatt bár nincsen nagyon látványos haladás (habár a 10-12 km keleten is és délen is nem semmi), de nen valószínűtlen, hogy még idén legyen komolyabb áttörés. A tavalyi látványos herszoni és harkivi sikereket több hónapnyi közel láthatatlan munka előzte meg. Most hasonló szakaszban lehetnek, kényszerítik az oroszokat csoportosítani és gyengíteni a vonalaikat.
Támogatások
Bár a sajtóban leginkább csak a bajokról lehet hallani, tizenegyedikén hivatalosan bejelentik, hogy az EU által ígért egymillió lövedék negyedét (pontosabban 223.800-at) már leszállították. Ennél már csak jobb gyártási számok jöhetnek, nem mellékesen, amint már említettük, az ukránok is felpörgették a saját gyártásukat. Az oroszok közben nagyrészt felélték a szovjet tartalékokat, és bár gyártanak maguknak és vásárolnak (rossz minőségű) lövedékeket az észak-koreaiaktól is, de már nem olyanok az arányok, mint amikor az ukránok szinte semmilyen tartalékkal versenyeztek a szovjet lőszerhegyekkel.
49 Leopard 1-est vásárolt Ukrajna számára egy titokzatos szereplő Belgiumtól. A belgák, ahogyan az a kormányukkal is szokott lenni, sehogy sem jutottak dűlőre a páncélosok felújításával. A vásárlással kikerül a dilemma a kezükből. Későbbi információk szerint a Rheinmetall lehetett a vevő, felújítás után akár fél évre már a fronton lehetnek, egy részüket pedig alkatrésznek bontják szét.
1000 ukrán tengerészgyalogos katona tér vissza az Egyesült Királyságból 6 hónap intenzív kiképzés után. Közben szakmai körökben vita folyik arról, hogy a NATO-országok milyen képzést adnak az ukránoknak, főleg annak kapcsán, hogy a realitásokhoz kellene idomulnia a képzésnek, és nem annyira hatékony egy általános programmal képezni a katonákat. De ez azt is jelenti, hogy idővel csak egyre jobb lesz a képzés, míg az oroszok ezt a részt elhanyagolják (és a potenciális kiképzőtiszteket megöletik a fronton), tovább rontva az esélyeiket hosszú távon.
Szokott módon Scholz német kancellár megint agonizál az ukránoknak adott támogatások kapcsán: bár a koalícióból is sürgetik, még mindig halogatja a Taurus rakéták átadását, arra hivatkozva, hogy módosítani kell őket, hogy ne lehessen orosz területet lőni velük. A Taurus nagyon hasonló a Storm Shadowhoz, de annál kicsit jobbnak tartják. Bár a németek és amerikaiak továbbra is sokat agonizálnak azon, hogy orosz területet ne lőjenek a fegyvereikkel, de valójában ennek a háborúnak nem lesz vége addig, amíg az ukránok nem tudják hihetően fenyegetni a célpontokat mélyen Oroszországon belül, illetve addig az ukrán városok sem lesznek biztonságban. Talán egy nap majd ezt is sikeresen megértik, eddig az oroszokat jobban értő országok sikeresek voltak ennek az elmagyarázásában, gondoljunk csak a mindenféle más rendszer átadását megelőző huzavonákra. Ugyanakkor ez a sok halogatás oda vezetett, hogy az oroszoknak rengeteg idejük volt megerősíteni a védelmüket, és volt idejük vért ontani is. Viszont legalább 13-án, vasárnap, a Rheinmetall bejelenti, hogy fejlett Luna New Generation drónokat adnak át, amelyek felderíteni, de internet hálózatot szolgáltatni és jelet zavarni is képesek. A drónok, főleg a más fegyverrendszerekkel kommunikálni képes drónok aranyat érnek ebben a háborúban, mindkét fél számára.
Ukrajna
Tizenegyedikén Zelenszkij bejelenti, hogy leváltják mind a 24 régió toborzóirodájának vezetőjét. 33 ember ellen 112 ügyet nyitnak, mindez a korrupcióellenes harc jegyében. A kiváltó ok az, hogy kiderült, több ízben megvesztegetés történt, leginkább azért, hogy gazdag személyek megússzák a behívást. A helyükre a háborúban megsérült veteránok kerülnek. Bár háború alatt nehezen szoktak az országok vezetőket váltani (élő példa az orosz vezetés, a fő arcokat Putyin akkor sem váltja le, ha az inkompetenciájuk hatalmas károkat okoz a seregnek – de a lojalitás neki fontosabb), ha sikerül Ukrajnában elég változást eszközölni, az hosszú távon nagyon hasznos lesz az országnak (ebben az esetben már rövidebb távon is). De lehetséges, hogy ha nem sikerül kigyomlálni eléggé a hivatalokat, idővel akkor is sor kerül a régi, korrupt vezetők eltávolítására, mert a túlélők nem fogják csendben nézni, hogy ellopják, amiért ők harcoltak.
Oroszország
A brit védelmi minisztérium szerint egy már törölt videóban a légideszantosok parancsnoka, Mihail Tyeplinszkij azt mondja, 8500 deszantos sérült meg. A minisztérium szerint a számokat extrapolálva ez az adat alátámasztja, hogy a 2022 óta beküldött 30 ezer deszantosnak a fele életét vesztette vagy megsérült. Egyébként több jelentés van arról, hogy az oroszok az értékes, magasan képzett deszantosokat megfelelő támogatás nélkül vetették be (például már a háború első napján, a hosztomeli repülőtéren), így nem csoda, ha magasak a veszteségek.
12-én az orosz Kalinyingrád exklávéban lezuhan egy Szu-30 nehézbombázó gyakorlatozás közben, a két pilóta életét vesztette. Az orosz légierő továbbra is gyengébben teljesít az eredetileg vártnál, ez a baleset is meghibásodás miatt történhetett. Ugyanaznap a Krímet legalább 20 dróntámadás, a krími illegális hidat meg több rakétatámadás éri, de sikerrel kivédték és a forgalom újra működik. Ennek ellenére nincs az oroszoknak okuk az örömre, rengeteg felvétel került fel a netre a támadásokról, és nem egyen beazonosítható a légvédelem földrajzi elhelyezkedése. A napokban jó eséllyel újabb támadások várhatóak, a legértékesebb célpont továbbra is a vasút, ami nagyon fontos szerepet játszik az orosz sereg ellátásában.
Az orosz-ukrán háborúról szóló heti összefoglalóink előző részeit a LŐPOR rovatunkban találod.
Tovább észak-koreásodik Oroszország, a hatóságok igyekeznek szűkíteni a VPN-ek használatát, néhány régióban akadozott a működésük. Ezek segítségével az oroszok kikerülhetik a cenzúrát és elérhetnek nyugat hírforrásokat. Használatuk 2017 óta tiltott, de pont a cenzúra miatt népszerűek. A továbbiakban csak tovább fog szűkülni az oroszok számára elérhető információ mennyisége, mert az internetet egyre jobban fogják korlátozni.
Az orosz büdzsé deficitje a január-július időszakra 2,82 billió rubel, azaz 29,3 milliárd amerikai dollár. Ez az orosz gazdaság 1,8 százaléka, a 2023-ban 100 milliárd dollárra duzzasztott védelmi kiadások harmada. A be nem fagyasztott tartalékok nagy vonalakban úgy 300 milliárd dollár körül járhatnak, tehát már azzal is összemérhető összegről van szó. A tavalyi év első felében elért 557 milliárd rubelt is azonnal nullázza. Ráadásul ez az oroszok által hivatalosan bejelentett becslés, bátran gondolhatjuk, hogy ez még mindig egy kozmetikázott szám. Emellett a rubel, bár nagyon korlátozottan lehet vele kereskedni, és komoly kontroll alatt van, mégis tudott gyengülni, le egészen egy amerikai centre (azaz 100 rubel ér egy dollárt). Komoly importra szorulnak az oroszok, például pont a hadianyagok gyártásához (elég jól sikerül kikerülniük a szankciókat, mivel még mindig nincsenek másodlagos szankciók bevezetve, de ez is plusz költséggel jár), és a gyenge rubel csak ront a helyzetükön. Az év második felében még rosszabb lehet a deficit, ha nem sikerül energiaexporttal javítani a helyzetükön – de jó eséllyel a kínai és indiai felvásárlók továbbra is a lehető legkisebb árakat szorítják ki az oroszokból.
Folyamatosan történnek kisebb-nagyobb tűzesetek orosz gyárakban, de a kilencedikei szergijev poszadi robbanás kirí ezek közül is. Az elméletileg optikai komponenseket gyártó üzemből kisebb gombafelhő szállt fel, a Moszkvától nem messzi városban készített felvételek elég nagy távolságban is kitört ablakokat és erős lökéshullámot mutatnak. Valószínűleg a gyár területén tárolt pirotechnikai eszközöket érte szabotázs.
Tizenegyedikén is érte Moszkvát dróntámadás, és Kijiv szerint a nyugatiak is kezdik megérteni, hogy orosz földön is muszáj lesz végrehajtani műveleteket (utóbbit érdemes fenntartással kezelni, valószínűleg egyelőre a szkeptikusok nem álltak be a táborba). Híresztelések szerint a Moszkva melletti vnukovói nemzetközi repülőteret hosszabb időre lezárhatják, ez anyagi és presztízsbeli veszteség lenne Moszkvának. Önmagában ugyan nem lesz nagy hatása, de egy lépés afelé, hogy az orosz elitek érezzék a háborút és annak kényelmetlenségeit a saját bőrükön.
Belarusz
Tizedikén a lengyelek bejelentik, hogy a Belarusz határon tízezerre emelik a katonák számát. Ekkora figyelem mellett nehéz lenne a Wagnernek bármit is csinálnia, még mindig nem mellékes szál, hogy Lengyelországban ősszel választások lesznek. Lukasenka, akinek szavait fenntartással kell kezelni, érdekesen nyilatkozik, mintha hirtelen megenyhült volna, azt mondja, muszáj beszélni, kapcsolatot felvenni a nyugati szomszédokkal, lengyelekkel. Nagy túlélő a belarusz diktátor, még a végén ebből a slamasztikából is kimászik.
Diplomácia
Augusztus 5-6-án több ország képviselője találkozik Szaúd-Arábiában, tárgyalni az ukrajnai háborúról. Az ukránok szerint nagy csapás ez az oroszoknak, és nem alaptalanul: több, mint 40 ország képviselteti magát, Kína, Egyesült Államok, India, európai országok – de az oroszokat nem hívták. Pozitív jelzések jönnek, Kína is az ukrán területi integritás és szuverenitás mellett foglal állást. Egy hónap, másfél hónap múlva ismét lesz találkozó, és egyáltalán csak az ukrán tervet tárgyalták, amelynek része az orosz csapatok kivonása, és a határok visszaállítása – egyébként egyedül erre van hely a nemzetközi jogban, tehát ennél kevesebb a nemzetközi rend megszegése lenne. Az ukránok szerint a következő találkozó után még egyre szükség lesz, a következő egy keretegyezménnyel zárulhat, és az azutániban születhet konkrét terv. Az, hogy az oroszoknak ez egyáltalán nem jó, onnan látszik, hogy az orosz diplomácia igyekezett azt kürtölni világgá, hogy el fog bukni az egyezmény, illetve az ukránok szerint próbálták megzavarni is a találkozót. Nem részletezik, hogy hogyan, de ha lehet tippelni, akkor az oroszok nagy eséllyel igyekeztek még előtte lebeszélni mindenkit a részvételről. Az, hogy ez Kínát a legkevésbé sem érdekelte, kellene aggassza őket. Ráadásul Kínában a kereslet, így a gazdasági fellendülés is, elmaradt a várttól, úgyhogy van arra esély, hogy a saját gazdasága érdekében Kína ráunjon az oroszok kínlódására, és szorgalmazza a gyors lezárást, hogy a világgazdaságra gyakorolt negatív hatásoktól megszabaduljanak. Azért erre a forgatókönyvre nem érdemes túl sok pénzt feltenni, Hszi Csin-ping számára személyes jelentőséggel bír a Nyugattal való szembehelyezkedés. De azért eddig inkább a pénz motiválta a kínai vezetést, talán most még egyszer beválik.
Gazdaság
Hetedikén Zelenszkij bejelenti, hogy ha az oroszok támadnak a Fekete-tengeren, akkor ezt az ukránok viszonozni fogják. Bár Ukrajnának még mindig nincs flottája, a rozoga hadihajókra valós veszélyt jelentenek a kicsi, gyors és nehezen észlelhető vízi drónok. A cél az lehet, hogy ha eljut az oroszok tudatáig is, hogy ők sem tudnak exportálni a tengeren, ha mindenki lőhet mindenkire, akkor kénytelenek lesznek átgondolni a tárgyalást és engedni a köveletéseikből. Közben a Putyin-Erdogan találkozó augusztus végére eshet, ekkor lehet még előrelépés a gabonaegyezmény ügyében. Közben úgy tűnik, az ukránok egy humanitárius folyosót nyitnak a vízen, de elválik még, hogy kik lesznek olyan bátrak, hogy önként hajózzanak is rajta.
EU
Kilencedikén a németek letartóztatják az egyik tisztjüket, aki az oroszoknak kémkedett. Az európai országok teljesen elképesztő kitettségét az orosz hírszerzésnek leginkább ez a nagyon ajánlott interjú adja át, ahol a bolgár származású Christo Grozev, a kiváló Bellingcat újságírója mesél olyan hajmeresztő dolgokat, hogy a németek jelezték, ne telepedjen le Németországban, mert nem képesek megvédeni, és az osztrákok meg egyenesen őt figyelték az oroszok kérésére. Végül elhagyta Európát Amerikáért, mert az öreg kontinensen egyszerűen nincs biztonságban az oroszok mindenféle ügynökeitől. Újra kellene gondolni az európai elhárítást, hol van a szuverenitás, ha egyetlen újságírót nem képes megvédeni ennyi ország?
Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!
Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!