Fotó: GÁL ELŐD

Jakab Attila városmenedzser és több helyi szervezet vezetője azzal a szándékkal jött össze, hogy közösen vizsgálják, ki mit tehet hozzá Udvarhely gazdasági fellendítéséhez. Korábban már egy, a koronavírus vállalkozókra mért hatásaival kapcsolatos kutatást végeztek el (a kutatás eredményeinek ismertetéséről itt olvashatsz bővebben), ami egy jó kiindulópont volt.

Jakab Attila szerint az önkormányzatok mozgástere gazdasági téren nagyon korlátozott, noha a közösségre nézve a gazdaság a legfontosabb szegmens: „ha nincs gazdaság, nincs munkahely, nincs jövő, nincsenek fiatalok és adóbevétel sem, bár, ha nincsen lakosság, akkor adóbevétel sem kell, a szolgáltatásokat is meg lehet szüntetni”.

Ennek elkerülése miatt jött létre a nagy csapat: a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, a Harghita Business Center és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság helyi szervezete. Persze, a városmenedzser elmondta, az egy asztalhoz üléshez kellett Szilágyi István gazdasági igazgató kezdeményező szerepe is.

A kormány által biztosított lehetőségekkel

a kis mozgástér ellenére segítene a város a vállalkozókon, ezeket a július havi önkormányzati ülésen szavazhatják meg. Egyrészt ötven százalékos adókedvezményt adnának azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik gazdasági célú épülettel rendelkeznek, és bizonyítani tudják, hogy az ebben folyó tevékenységet fel kellett függeszteni a szükségállapot alatt. Ugyanebben a kedvezményben részesülhetnek azok is, akik gazdasági célú épületeket adnak bérbe, és amennyiben a bérlőiknek meg kellett szakítaniuk a tevékenységüket, illetve a tulajdonos legalább ötven százalékos kedvezményt adott arra az időszakra a bérleti díjra” – magyarázta Jakab.

Számításaik szerint 850 ilyen személy van, amennyiben ezek mind élnének ezzel a lehetőséggel, az 516 ezer lej bevételcsökkenést jelentene a városnak, hozzá is tette, valószínűleg nem fognak mind. Ha elfogadják a határozatot, szeptember 15-ig lehet majd kérni a kedvezményt, ami csak a szükségállapotra, tehát két hónapra vonatkozik. Jakab többször elmondta, milyen nehéz, de próbálják a gazdasági szereplők érdekeit is szem előtt tartani mindig, és várta Nagy György UKKSZ-elnök megerősítését is ebben.

Az UKKSZ-elnök szerint, mivel sok az olyan vállalkozás, akik márciusban bezártak, és még mindig zárva tartanak, és sokan kilencven százalékos forgalomkieséssel küzdenek, minimális ez a kedvezmény „A legnagyobb ingatlanelőfizetőkről lévén szó a két hónap alatti mínusz 50 százalék, tíz százaléka az éves adójának, amit megkapott volna akkor is, ha be tudta volna fizetni időben” – mondta Nagy György, majd hangsúlyozta, nem a város ellen beszél, hanem a kormány által meghozott intézkedésekről van szó, ez ellen próbál lobbizni.

A város másik határozatát azonban csak üdvözölni tudja. Ez olyan jogi és természetes személyekre vonatkozik, akik március 31. előtt adótartozással rendelkeztek. Ha ezt, és az alapadót is kifizetik december 15. előtt, akkor a kamatokat eltörlik.

Gazdasági stratégiát

is szeretnének az új helyzetre tekintettel, mondta el a városmenedzser, és hogy erre egy 80.000 lejes keretösszeg van elkülönítve, ennek létrehozásában is számítanak az összefogásra, mivel már a gondolat is közösen fogalmazódott meg. Ebbe a Dr. Geréb László által elnökölt közgazdászok társasága is beszállna.

„Ha hamar felteszem a REGA Egyesületes kalapomat, azt el tudom mondani, hogy nagyon sok kutatásunk van a gazdaságszerkezetre, a gazdaság alakulására vonatkozóan, amelyeket szintén be tudunk ebbe vinni, illetve az asztalnál ülők közül itt ül szinte mindenki, akik négy évvel ezelőtt részt vettünk abban a Szerethető Udvarhely koncepciónak a kivitelezésében, amelynek van egy gazdaságfejlesztő része is, ezt szintén be tudjuk ebbe emelni. Mi úgy érezzük, hogy most történelmi esély előtt áll a város maga is, hiszen abból a közel nyolcvan milliárd euróból, amit az Európai Uniótól fog kapni Románia az elkövetkezendő 7 évben, minél többet Udvarhelyre kellene hozni. Ez azon utolsó lehetőségek egyike, amikor még az Európai Uniótól lehet városfejlesztésre pénzeket elérni” – mondta Geréb.

Üdvözlendőnek nevezte azt az összefogást, amit Szilágyi elindított, attól függetlenül, hogy a politikában milyen mozgás van, szerinte ők, civil szervezetekként oda kell, hogy álljanak emellé. „Az, hogy István, amikor hívott, mindenki első szóra ott volt, és azt nézte, hogy mit lehet mellé tenni, egy olyan gesztusértékű dolog, hogy ha politikusaink is így tudnának egy asztal mellett ülni, mi nagyon boldogok lennénk” – élcelődött, amire Jakab gyorsan replikázott, hogy ez nem a mai sajtótájékoztató témája.

Az itt bemutatott gazdaságélénkítő projektek közül, a HBC igazgatója, Szakács-Paál István mutatta be azt, amivel kapcsolatban már konkrétumokat is lehet tudni, ez a vállalkozások digitalizációjával kapcsolatos. A kutatás megmutatta, hogy a vállalkozások

54 százaléka nincsen online jelen,

és ezt nem is tervezi, mert nem látja hasznát, nem volt ezzel ideje foglalkozni, szerinte pedig ez elengedhetetlen, ezért Honlapom a holnapom címmel indítanak kezdeményezést, aminek célja, hogy egy Google-formanyomtatvány kitöltése után, máris jelen lehet bárki a neten, rendelkezhet egy „digitális névjegykártyával”, egy bővíthető, egyszerű weboldallal.

„Mi amellett, hogy a honlapot adjuk, azt is ígérjük neki, hogy egy évre saját domain nevet vásárlunk neki, tárhelyet, létrehozunk egy céges e-mail címet, ahol a kapcsolatot tudják vele tartani. Ötven vállalkozást tudunk így segíteni. Kicsit túlmutat a cél azon, hogy ők kapnak egy ingyen honlapot, inkább az a cél, hogy kóstoljanak bele az online jelenlétbe, lássák meg, hogy ennek mekkora jelentősége van. Felpörgeti kicsit az iparágat is, ugyanis, miután lejár az egy év, arra számítunk, hogy valamit majd kezdenek a honlappal, és akkor elindul egy párbeszéd az IT-szektor és a vállalkozók között, üzletek kötődnek, bővítik a honlapot” – mesélt Szakács. Szerinte fontos tovább látni azon, hogy helyi szinten elégítünk ki igényeket, a határ a csillagos ég egy termékkel vagy szolgáltatással, de ehhez elengedhetetlen a „digitális névjegykártya”.

„Úgy tekinthetünk erre, mint egy kezdőcsomag, az első lépés az online tér irányába” – egészítette ki Simon Károly, a projektet megvalósító U-Hub koordinátora. A csomag mellé egy képzést is ígérnek, ami egy kitekintés is egyben, hogy hogyan tudna a vállalkozó továbblépni a digitális jelenlétének szempontjából, vagy abból a szempontból, hogy az online hirdetési és értékesítési folyamatot hatékonyabbá tegye, hiszen lesznek következő lehetőségek, például webshop létrehozása, ezek tervek, amikhez kötelező első lépés az online jelenlét. Szakács Paál hozzátette, ez egy 125.000 lej értékű pályázatból valósul meg.

Dolgozz tovább itthon

elnevezésű projektével az UKKSZ az elbocsájtott munkaerőn szeretne segíteni: összekötni a munkaerőt a munkáltatókkal, esetleg átképezni a munkavállalót. Július 30-ig várják a munkavállalók jelentkezését.

Ilyés Ferenc ügyvezető igazgató elmondása szerint ők is a SZÉK-nél valami hasonló kezdeményezésen gondolkoznak. „Látva azt, hogy hányan kerülnek nehéz helyzetbe, fontos ezeknek a kényszerhelyzetbe hozott embereknek, csoportoknak egy felzárkóztatási, átképzési programot indítani. Fontos, hogy valakihez ezek az emberek tudjanak hozzászólni, mert a következők ebben a helyzetben az európai munkaközvetítő cégek lesznek, akik ezekre az emberekre mint friss nyersanyagra tekintenek” – mondta el az igazgató. Az egyetemi központ elsősorban egy felmérést, majd egy képzési és személyes tanácsadási programot szeretne kidolgozni, az anyagiakhoz és a szakembergárda felállításához partnereket keresnek.

Dr. Geréb László is kiemelte munkaerőhiányt mint egyre nagyobb problémát. Az elbocsátások nyomán létrejött munkahelyhiányon a befektetők bevonzása segíthetne, ők közgazdászokként ehhez is megpróbálnának hozzájárulni. „Az Invest in Udvarhely projekt az egyik, amibe beszállnának, az október közepére elkészítendő honlap és kézikönyv összerakásához a közgazdász társaság a szakmai anyagot szeretné szállítani” – mondta el.