Borboly nyerte az első fordulót, Bartinak még van esélye, Bíró taktikázik.

Fotó: Hargita Megye Tanács (Facebook)

Hargita megyében nem sikerült házon belül dönteni az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjéről, így az országos vezetőség fogja eldönteni, hogy a negyedik mandátumára pályázó Borboly Csaba vagy kihívója, Barti Tihamér megyei alelnök indulhat az önkormányzati választáson.

A csík-, a gyergyó- és az udvarhelyszéki szervezetek küldöttei három napon át, péntektől vasárnapig tárgyaltak, eredménytelenül. Mi történt a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsban (HET), miért nem volt saját jelöltje az udvarhelyszéki RMDSZ-nek? Hogyan oszlottak meg a szavazatok? Mikor lesz jelöltállítás?

Az udvarhelyszéki HET-küldöttek: Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, Antal Lóránt szenátor, Sándor Barna megyei tanácsos, Derzsi László udvarhelyi tanácsos, Hajdó Levente, Bíró Barna Botond.

Bíró Barna Botond udvarhelyszéki RMDSZ-elnök, a megyei tanács másik alelnöke elmondta: a HET-nek 15 tagja van, ebből hat csíki, hat udvarhelyszéki, három gyergyói. 14-en voltak jelen, a csíki szervezet részéről Tánczos Barna hiányzott a koronavírusfertőzése miatt, egy udvarhelyszéki szavazat érvénytelen volt, így az eredmény 8:5 lett Borboly javára. De hiába volt a többség mellette, mert nem kapott minden területről szavazatot, így a szavazás érvénytelen. A gyergyói szervezetből ugyanis mindhárman a saját jelöltjüket, Bartit támogatták. A csíkiak is mind Borbolyra voksoltak, az udvarhelyszéki támogatás pedig megoszlott a két jelölt között:

hárman Borbolyra, ketten Bartira szavaztak.

Bíró szerint az udvarhelyszéki szervezet eredetileg Borbolyt támogatta, Barti indulásáról később (március 11-én, a jelentkezési határidő napján) szereztek tudomást, de amint látták, hogy nem Udvarhelyszéken múlik az egyezség, úgy döntöttek, hogy gesztusból a gyergyói jelöltet is támogatni fogják. “Érvénytelen szavazás esetén egy túlzott erődemonstrációt nem tartottunk hasznosnak a jövőre nézve. Gesztusokat kell tennünk egymás felé, együtt kell dolgoznunk a testületben” – érvelt.

Ötlet szintjén még az is felmerült, hogy ha Csík és Gyergyó nem tud kiegyezni egymás közt, akkor legyen udvarhelyszéki az RMDSZ jelöltje a tanácselnöki pozícióra. Persze, ennek eljárásbeli korlátai vannak, csak felvetette, hogy mozdítsa ki a holtpontról a tárgyalást, amelyen erősen befeszültek az álláspontok, mondta.

“A gyergyóiak azt mondták, hogy az elmúlt harminc évben Gyergyó még nem adott tanácselnököt, ami egyrészt jogos, nem vitatja senki. Az érvelésben az a probléma, hogy elég nehéz ezt számonkérni másokon, inkább az ottani területi elnökökön lehetne, hogy miért nem harcoltak ezért” – avatott be a tárgyalás részleteibe a széki elnök, aki szerint Udvarhelyszék igénye sem volna kevésbé jogos, ha felmerülne.

De ha nem most, akkor négy év múlva?

Bíró nem akarta ezt latolgatni, mert “még látott ilyeneket”, sok változó van. A jelöltállításról volt beszélgetés a széki szervezetben, konzultáltak a helyi szervezetekkel és az fogalmazódott meg, hogy a személyes ambíciók felett a térség és a szövetség igényeit kell nézni, ebből a legtöbbet kihozni.

“Én nem akartam az elnöki tisztséget, más pedig nem pályázott” – válaszolta tömören arra kérdésre, hogy miért nem volt udvarhelyszéki jelölt. – Nem hiszem, hogy önmagában egy adott tisztség jelentene pluszt bármely térségnek, hogy hátrányban lennénk, ha más térségi az elnök, ennek inkább szimbolikus értéke van – tette hozzá.

Mivel előválasztást “felelőtlenség” lett volna szervezni a járvány idején, nem is adtak erre lehetőséget a központból, ezért döntést most onnan, Kolozsvárról várnak. A Kelemen Hunor által vezetett Szövetségi Elnökség a hét második felében dönthet, ezt a Szövetségi Állandó Tanácsnak még jóvá kell hagynia a jövő hét folyamán. Mindkét tanácselnök-jelölt kimondta, hogy elfogadja az országos vezetőség döntését. Bíró abban bízik, hogy bölcs döntést fog hozni az országos vezetőség, ők végig fogják csinálni a kampányt, bárkit is választanak.