Sok-sok joggal rendelkezel kismamaként. De kötelezettséggel is, amit ha elmulasztasz, kamatostól fizetheted vissza.

Fotó: unsplash.com

A városháza szociális osztályán, és Lukácsi Kata ügyvéddel jártunk utána, mire jogosult egy kismama, és milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie.

Kezdjük az elején: mit kell tenned, ha teherbe esel? A törvény szerint a várandós nőnek írásban, egy család- vagy szakorvosi igazolást mellékelve kell értesítenie a munkaadóját az állapotáról.

Ha éppen alkalmazás előtt állsz, vagyis jelentkeztél egy állásra, a munkaadó nem küldhet nőgyógyászati vizsgálatra, a várandósság miatt nem utasíthatja el a jelentkezésedet.

Ha valaki éjszakai műszakban is dolgozik, és ez kihat az egészségére, akkor az alkalmazó köteles biztosítani számára a nappali munkavégzés lehetőségét, megtartva az alkalmazott bruttó havi alapfizetését. Hogy felmentést kapjon az éjszakázás alól, a kismamának írásban kell kérnie ezt egy orvosi igazolással alátámasztva.

Ha nincs lehetőség a nappali munkavégzésre, a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül, és ennek megfelelően jogosult a törvény által előírt szabadságra (risc maternal), illetve járandóságra.

Jó tudni, hogy a várandósság ideje alatt a kismama havonta maximum 16 órát távol tölthet a munkahelyétől orvosi vizsgálatok miatt. Ezeket az órákat a munkáltató úgy köteles fizetni, mintha a kismama ledolgozta volna, amennyiben ezeket a vizsgálatokat csak a munkaidő alatt lehet elvégezni. Ezért igazolást kell felmutatnia arról, hogy az adott időben valóban orvosnál volt.

A legfontosabbak: szabadság és pénz

Amit a hétköznapokban egyszerűen szülési szabadságnak hívunk, a valóságban egy összetett rendszer, ahol – akárcsak a várandósság idején – különösen nagy jelentősége van minden egyes napnak.

A szülési és szoptatási szabadság mindenki számára 126 nap, amit a törvény két részre oszt: szülés előtt (problémamentes terhesség esetén) 63 nap vehető ki, és szülés után ugyanennyi.

Érdemes tehát kézbe venni a naptárt, és a szülésre kiírt dátumtól visszaszámolni 63 naptári napot. Az így kapott dátumtól lehet hivatalosan szülési szabadságot kérni, amit nem lehet megszakítani, azaz folyamatosnak kell lennie. Ezen dátum előtt csak betegszabadságot írhat elő az orvos különböző panaszok miatt, vagy veszélyeztetett várandósság esetén igazolhatja az otthon maradást.

Ha valakinek mégsem születik meg az előírt időben a kisbabája, akkor sincs ok aggodalomra, hiszen a túlhordás is belefér a maradék 63 napba, de arra kiemelten figyelni kell, hogy a szülés után legalább 42 napot töltsön el a kismama szoptatási szabadság címén. Ellenkező esetben nem kap semmilyen járandóságot ez alatt az idő alatt.

A veszélyes munkahelyeken,

ahol súlyos tárgyakat kell emelgetni, vagy röntgensugárzásnak vannak kitéve a nők, már a szülés előtt kiadhatja az orvos a teljes, 126 napos szülési és szoptatási szabadságot, de ennek is megvan a procedúrája. A kismamának először kérvényeznie kell, hogy biztosítsanak számára más munkakört. Ha erre nincs lehetősége a munkáltatónak, akkor szakbizottság állapítja meg, hogy a munkahely valóban veszélyes, és a kismama jogosult előre kivenni a szabadnapokat. Esetükben nem fogják a szülés utáni 42 napot kérni, ahogy a veszélyeztetett terhességet viselő anyukáknál sem.

A gyereknevelési szabadság a gyermek megszületésének napjától kezdve két évig tart, tehát legkésőbb a szülés második évfordulóján vissza kell menni dolgozni. Amennyiben valakinek sérült gyereke születik, ez az idő növekedhet 3 vagy 7 évre is.

A két évből egy hónap kötelező módon az apukának jár a gyereknevelési szabadságból, de ha nem igényli, és inkább ezalatt is dolgozna, akkor gyakorlatilag megteheti, viszont nem ruházhatja át ezt az egy hónapot az anyának.

Szimpla, vagy semmi

Abban az esetben, ha az apa megy gyereknevelésire, és az anyuka visszamegy dolgozni, úgyis el kell töltenie az anyának a szülési szabadság napjait, mielőtt a párja megkezdi a gyereknevelési szabadságot.

Mindkét szülő igényelheti a gyereknevelési szabadságot, sőt, időközben cserélhetnek is, de egyszerre nem lehetnek mindketten ebben az állapotban. Még akkor sem, ha időközben megérkezett a második baba is a családba.

Hogyan számolják a járandóságot?

A szülési-szoptatási szabadság alatt a kismama járandóságát a következőképpen állapítják meg:

A kismamának legalább 12 hónapnyi hozzájárulása kell legyen a társadalombiztosítási rendszerhez. A tizenkét havi hozzájárulási időszakból az utolsó hat hónap bruttó jövedelmének átlagából számolnak 85 százalékot. Esetenként beleszámolják a munkanélküli időszakot is, itt a sommerpénzt számítják bevételnek, vagy, ennek hiányában, az illető bevallott jövedelmét, amelyből a biztosítását számolják.

A gyereknevelési szabadság alatt kapott juttatás esetében nagyon fontos változás, hogy a jogosultsághoz már nem kötelező feltétel a folyamatos munkaviszony a szülést közvetlenül megelőző 12 hónapban.

Az a fontos, hogy az elmúlt két év, vagyis 24 hónap során „gyűljön ki” ez a 12 hónap, akár megszakításokkal is, illetve bele lehet számolni a bejelentett munkanélküliként, azaz „sommerként” eltöltött hónapokat is. A juttatás összege pedig a 12 hónap nettó jövedelmének 85%-a lesz.

Fontos azt is tudni, hogy van felső és alsó határa is ennek az összegnek. Hiába volt valakinek jóval magasabb a fizetése, havi nettó 8500 lejnél többet nem kaphat a gyereknevelési szabadság alatt, de kevesebbet sem, mint nettó 1250 lej.

Ezen felül az állam biztosít minden kisgyerek számára havonta 200 lejt – ez az úgynevezett gyerekpénz, ami nincs összefüggésben a szülők korábbi jövedelmével. Ha egy román állampolgár éppen Németországból érkezett haza, és itthon nincs semmilyen bevétele a szülés előtt, ezt a 200 lejes összeget akkor is meg fogja kapni.

Több munkahely esetén a jövedelem összeadódik, de ehhez minden alkalmazótól kérvényezni kell az igazolást. Amennyiben magánvállalkozóként szeretne valaki gyereknevelési szabadságra menni, a pénzügyi hivataltól kell jövedelemigazolást kérnie, ami alapján a járandóságát kiszámolják majd.

Az anyukának a gyereknevelési szabadság alatt nem lehet semmilyen más jövedelme, és nem lehet adminisztrátor a saját egyéni vállalkozásában sem. Aktív szerepet nem vállalhat semmilyen vállalkozásban, esetleg csendes társként lehet jelen, akinek a nyereségből származó éves osztaléka nem haladhatja meg a 3000 lejt.

Még a termékforgalmazásból vagy MLM tevékenységből származó bevételekről is érdemes lemondani. Hogy miért? Mert a gyereknevelési támogatást kamatostól kell visszafizetni az államnak, ha kiderül, hogy egyéb bevételhez is jutott a kismama.

Mikor és hol kell igényelni a gyereknevelési pénzt?

Az igénylést mindenképpen a lakcímünk szerinti polgármesteri hivatalban kell letenni azután, hogy az orvos kiállítja az utolsó (szülési és szoptatási szabadságról szóló) beteglapot.

A gyereknevelési pénzt lehet kérni postán vagy bármelyik banknál nyitott számlára is átutalják.

Mi jár a második gyereknek?

A törvény megengedi, hogy az egyik gyereknevelési szabadság „összeérjen” a következővel, ebben az esetben második pénzértéke az előző 85%-a lesz.

Abban az esetben, ha ikrek születnek, a 200 lejes gyerekpénz minden baba után jár, a szülők azonban nem kapnak két teljes értékű juttatást. Egyik gyerek után jogosultak a fizetésük alapján számolt 85%-os támogatásra, az ikerpár második tagja után azonban csak a garantált minimumot, vagyis az 1250 lejt fogják kézhez kapni.

Amíg az anya vagy az apa gyereknevelési szabadságon van, a munkáltatója felfüggeszti a munkaszerződését. Fontos kiemelni, hogy nem megszünteti, csak felfüggeszti, ami azzal jár együtt, hogy a helyére csak meghatározott időre alkalmazhatnak valaki mást.

Az anyukák nem maradhatnak munka nélkül, erre is van törvény. A gyereknevelésről visszatérő szülő munkaviszonyát nem szüntetheti meg a munkaadó a visszatérését követő hat hónapban.

Kivételt képez, ha a munkaadó megszüntetné az állását, de akkor is csak harminc nap munkaviszony után küldheti el „sommernek”. Ha a szülő dönt úgy, hogy nem akarja folytatni a tevékenységét a régi munkahelyén, akkor legalább egy munkanapra kötelező visszatérnie, és a következő nap bonthat szerződést. Ilyenkor azonban számolni kell az egyéni vagy kollektív munkaszerződésben rögzített felmondási idővel is.

Megszűnt a cég, amíg gyereknevelésin voltam

Erre az esetre is van megoldás: kérni kell a megszűnő munkáltatótól, hogy bontsa fel a szülő munkaszerződését attól a dátumtól kezdődően, amikor újra munkába kellene állnia. A megszűnéskor a munkáltatónak rendelkeznie kell az alkalmazottak sorsáról. Azért fontos erre előre gondolni, különben a munkaügyi nyilvántartásban bennemarad a felfüggesztett munkaviszony, és csak bírósági úton lehet kérni annak a felbontását.

Megéri hamarabb munkába állni

Azoknak a szülőknek, akik korábban visszaállnak munkába, az állam ösztönző támogatást (stimulent) biztosít. Ebből két fajtát különböztethetünk meg.

Az a szülő, aki legalább 60 nappal azelőtt visszaáll a munkába, hogy a két éves szabadsága lejárna, ösztönző támogatást kap az államtól egészen addig, amíg a gyerek betölti a harmadik életévét, feltéve, ha folyamatosan dolgozik közben. A jelenlegi szabályozás szerint ez a támogatás havonta 650 lej. A korábbi visszatéréshez azonban a munkaadó beleegyezése is szükséges.

Abban az esetben, ha a kismama nem dolgozott a szülés előtt 12 hónapot, és az apukának megvan a munkaviszonya az említett időszak alatt, de nem akar otthon maradni a gyereknevelési szabadságon, akkor rögtön mehet ösztönzőre a gyerek születésének dátumától. Ez az úgynevezett stimulent de inserție, aminek értéke szintén 650 lej. Az előzőhöz képest az a különbség, hogy az apuka ebben az esetben visszaléphet gyereknevelésire a gyerek kétéves koráig.

Ide tartozik még, hogy azok az anyukák, akik korábban visszatértek a munkahelyükre, kaphatnak kétszer 60 percnyi szoptatási szünetet a gyerek egy éves koráig. Ezt a munkaidő napi két órával való csökkentéseként is lehet kérni, anélkül, hogy az anya kevesebb bért kapna emiatt.

A munkaadó beleegyezésével az anya napi hat órában dolgozhat, amíg a gyerek betölti a hatodik életévét, és ennek megfelelően kapja a bérét, a nyugdíjba vonuláskor azonban ezt az időszakot teljes munkaidőnek tekintik.

Mi lesz, ha elválunk?

A legfontosabb alapszabály, hogy a közösen szerzett vagyon fele-fele arányban oszlik a váló felek között, amennyiben a házasulandó felek a házasság alatti vagyonközösség mellett döntöttek az új polgárjogi törvénykönyv értelmében, vagy ha a házasság a régi családjogitörvénykönyv érvényessége alatt köttetett, függetlenül a gyerekek számától, és attól is, hogy kivel maradnak a kicsik.

Az a fél, akinél nem marad kiskorú, köteles gyerektartást fizetni vagy természetben hozzájárulni a gyermek költségeihez. Egy gyermek számára a szülő jövedelmének egynegyede, két gyereknek az egyharmada, és három, vagy több gyereknek a szülő jövedelmének 50%-a jár.

Az eltartást a gyerek 26 éves koráig kötelező biztosítani, abban az esetben, ha a továbbtanulás mellett dönt.

Váláskor a bíróság kötelező módon meghallgatja a 10 évet betöltött gyerek véleményét és kívánságát a választott szülő személyével kapcsolatosan, amit kötelező figyelembe venni, de a döntés nem alapulhat kizárólag a gyermek kívánságán. A bíró mérlegel, figyelembe véve a gyermek kívánságát, megvizsgálva a feltárt bizonyítékokat.