Elindultam a bíróságra, hogy letegyek egy dokumentumot. Egy olyan ügyben, melyben feljelentést tettem, mert politikusbarát csúcsvállalkozók megfenyegették a családomat. Amint mentem át a búcsú miatt lezárt városközponton, hát látom, hogy egyenként szivárognak a politikusok: a szenátor, az egykori polgármesterjelölt, s a többiek.
Leadtam a papírt, s visszafelé jövet megláttam, amint egyik európai parlamenti képviselőnk interjút ad a búcsúval a háttérben. Úgy döntöttem, rászánok tíz percet, s benézek a Patkóba, hogy lássam, miként kampányolnak az egyházzal karöltve politikusaink.
Az RMDSZ-eseket sikerült lefotóznom, miközben épp erőt mutattak fel:
Hívő szívem örömmel tapasztalta, hogy ezekben a politikusokban is keresztény szív dobog. Imára kulcsolt kezük méltó tanúságtétel. Bocsánatot kell kérnem tőlük, eddig úgy tűnt, hogy nincs istenük, de most már biztos vagyok benne, hogy van, és hitük erős, mint a kakasok sarkantyúja.
Aztán tettem egy kis kört, és láttam Gálfiékat is egy fa alatt.
