Terülj, terülj asztalkám a májusi tanácsülésen: két szelet az Urbana Rt. távhőszolgáltatásából, három a tavalyi zárszámadásából, s még egy csipetnyi európai uniós projekt is.
Fotó: GÁL ELŐD
Szokatlan módon indult a hónap utolsó csütörtökje, elmaradt a napi ige, lejárt Major Sándor ülésvezető három hónapos mandátuma, így kicsivel 9 óra után a jegyző nyitotta meg az ülést. Még a napirend előtti felszólalások között szót adott Gálfi Árpád polgármesternek.
Hogy legyen mit mesélni
A polgármester vélhetőleg tekintettel az Úrnapjára, ünneplőbe, székelyingbe, s mellénybe bújva sorolta, hogy mi minden szerepel a napirendi pontok között. Kiemelte a hőenergiára vonatkozó határozattervezetet, mondván, sikerült megtalálniuk az eljárási módot arra, hogy továbbra is támogatott áron tudja biztosítani a város a szolgáltatást a lakóinak.
Hozzátette, a kiegészítések között szerepelnek a pályázatok folytatását jóváhagyó tervezetek, pontosabban hat projekté, amelyek közül négy beruházás még az idén be is fejeződik – ígérte. Kettő, a nagy mobilitási projekt és a Székelytámadt vár 2026-ra, illetve 2027-re kell készen legyen.
A 2023-as zárszámadásról is ejtett még néhány szót a polgármester, azoknak üzent, akik szerint nem haladt a város kellőképpen. Rámutatott, hogy a tavalyi évben soha nem látott mértékű megvalósítási számokat értek el. A képviselőtestülethez fordult, mondván: „Az összes vitánk és feszültségünk ellenére ezek a megvalósítások maradnak meg. Ezek a projektek az önkormányzati képviselői idejük alatt valósultak meg, ezekről tudnak majd mesélni a gyerekeiknek, unokáiknak.”
– Ebben a négy évben készült el Szombatfalván az idősek nappali foglalkoztató központja, az Orbán Balázs és a Bethlen Gábor iskolák tornaterme, ifjúsági, szociális és szolgálati lakások, tömbházszigetelések, a II. Rákóczi Ferenc, a Céhek, a Haáz Rezső, a Lakatosok, a Győzelem utcák, valamint a Bethlenfalvi út, újjáépültek a játszóterek – folytatta a polgármester. „Még a mandátumunk végéig el fog készülni a Tompa László iskola, a Bányai János iskola, a Csillagvizsgáló és környéke.”
A 30 éve lesajnált szolgáltatást, a tömegközlekedést is felújították, folytatta Gálfi, amit bevallása szerint ő maga használ is, a tanácsosok pedig nevetnek ezen – a teremben is mindenki mosolyog, néhányan kuncognak is a polgármester beszéde alatt. Azért még hozzátette, hogy június 1-jén üzembe helyezik az új zöld buszokat is, ajánlotta a képviselőknek, hogy próbálják ki.
– A zárszámadásban a számok magukért beszélnek, megduplázták a város bevételét,
ez a mérce, ezt kell utánunk csinálni
– tette még hozzá, majd jó munkát kívánt.
Más napirend előtti hozzászólás híján a jegyző megállapította, hogy 17 testületi tagból 16-an vannak jelen. Lehet hát döntéseket hozni a 24 napirendi pontról, ami csütörtök reggelre 31-re gyarapodott. Illetve csak 29-re, mivel kettőt – a polgármesteri hivatal ügyvédet fogadna a Nagy Zsigmond kontra városháza ügyben – nem véleményezett a szakbizottság, így a tervezetek nem képezhetik a napirend részét.
A 25. pontot előrevették, ülésvezető elnököt választottak. Godra Zsolt, a POL frakcióvezetője kollégáját, Péter Balázst jelölte a tisztségre, mindenki egyetértett – pont jó, gondoltuk, nem telik az idő a jövés-menéssel, ha Péter Balázs a gyakori hozzászólásait a helyén ülve teheti meg. Amint sikerült működő mikrofont találni az új ülésvezetőnek, el is kezdte felvezetni a napirendi pontokat. Előbb a februári tanácsülés szerkesztett jegyzőkönyvét, amit el is fogadtak, majd a 2023-as zárszámadást.
Udvarhely jobban teljesít?
A tervezet bemutatására Péter Lóránd gazdasági igazgató sétált a pulpitushoz és sorolni kezdte: a jövedelmi oldalon a 2023-as évben 170,4 millió lejt valósított meg a város, ami 80 százalékos megvalósítást jelent, ebből 79,9 millió lej saját jövedelem, ami pedig 91 százalékos hatékonyságot jelent.
– Az összjövedelemből 47 százalékot tesz ki a saját jövedelem, 53 százalékot a költségvetési támogatások.
A kiadási oldalon a megvalósítás 180,89 millió lej, ami 77 százalékos hatékonyságot jelent, ez 2022-ben 61 százalék volt. Beruházásokra összesen 47 százalékot fordítottunk, 53 százalékot pedig működésre. Udvarhely 85,6 millió lejt költött fejlesztésekre, ami a beruházási tervekhez képest 69 százalékos megvalósítást jelent. Az EU-s beruházásokból a tervezetthez képest 79 százalékot valósított meg a város, ez összegben 82 millió lejt jelent.
Hozzátette, a zárszámadást a törvény értelmében legkésőbb május 31-ig a testület elé kell terjeszteni. A tanácsosok nem hatódtak meg a dologtól, negatív a szakbizottságok véleményezése, és lendültek a
szót kérő kezek a levegőbe.
Mielőtt Péter Balázs bárkinek is adott volna, elmondta, nem tetszik neki a polgármester merjünk kicsik lenni gondolatmenete, ő nem akar kicsi lenni, inkább nagyobb célokat kellene kitűzni.
Berde Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője volt a következő felszólaló. Ő sem osztotta a polgármester pozitív véleményét, szerinte nem lehetünk boldogok, keskenyek a megvalósítások „úgy, hogy a költségvetésben ezeket a tételeket az önkormányzat elfogadta”. Hol vannak a fennmaradt összegek? Ki vállalja a felelősséget, hogy ezek a megvalósítások elmaradtak? – tette fel a kérdést. Szerinte olyan perspektíva kell, ami előremutat, nem kell kicsinek maradni, mások 110 százalékos megvalósításokat hoznak. Hozzátette, az RMDSZ frakció nem tudja támogatni a tervezetet.
A polgármester szerint nem kell a városnak még 4-8 év hátráltatás, ő így is hálás, hogy annak ellenére, hogy a tanácsosok fékezték a dolgokat, jöttek más városokból jó szakemberek és tudtak haladni.
Péter Balázs arra volt kíváncsi, hogy a Szejke-ügyön kívül – amiben nyomoz a DNA –, melyik volt az az ügy, amiben a testület hátráltatta a város fejlődését.
Bíró Jolán POL-os képviselő, illetve tanácsosjelölt Gálfi Székelyudvarhelyért Pártjában arról kérdezte az igazgatót, jól hallotta-e, hogy 79 százalékon vannak az EU-s pályázatok megvalósításai, mert ha igen – és igen –, akkor az mintegy 80 millió lejnyi megvalósítást jelent.
Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a polgármester keveri a fogalmakat, ők nem akadályozták, hanem segítették a várost, belefoglalták a költségvetésbe a megvalósításhoz szükséges pénzeket, támogatták a tervezeteket. A számok makacsok, magukért beszélnek – mondta, szerinte azt mutatják, hogy a város nem tudott teljesíteni.
Nem fogadták el a tervezetet.
Kis figyelmességek
A következő napirendi pont a sürgősségi segélyek kérdése, amelyek a város költségvetéséből kerülnek ki. Bíró Jolán kérésére el is hangzott, hogy milyen esetekben: akkor, ha valakit természeti katasztrófa sújt, olyan egészségügyi kezelésre van szüksége, amit nem fedez vagy csak részben fedez a biztosító, ha valakinek a hozzátartozója elhunyt és a holttestét vagy hamvait külföldről kell hazaszállítani, ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, akkor a város temeti el, családon belüli erőszak esetén az orvosi papírok illetékeire is járhat gyorssegély, ahogyan a társadalmi marginalizálódás elkerülése végett, nagyon hátrányos helyzetbe kerülő családoknak is, illetve minden 100 évet betöltő udvarhelyi lakosnak jár egy 500 lejes „kis figyelmesség”. A tervezetet elfogadták.
Ahogy még három másik tervezetet is. Átalakítottak három önkormányzati állást, jóváhagyták az egyházi támogatásban részesülők listáját és a kórház ügyeleti vonalait is.
Amit mindenki várt: az Urbana-ügy
A tervezet előterjesztésében elhangzik, hogy eddig sem volt gazdaságos fenntartani a rendszert, tavaly 40 százalékos volt a veszteség, de most annyian leváltak és készülnek leválni a rendszerről, hogy ebben a formában nem fogják tudni szeptembertől biztosítani a szolgáltatást. Ezt május közepén jelezték a polgármesteri hivatalnak, a bizonylat szolgálhat alátámasztásként a szolgáltatás odaítélési módjának megváltoztatására – ahogy a tanácsülés beharangozójában is írtuk, ez a tervezet előkészíti a szerződésbontást az Urbanaval. Ha felbontják a szerződést, liciten tudja a város odaadni a szolgáltatást, a törvény pedig abban az esetben, ha liciten volt odaadva a szolgáltatás, nem tekinti állami támogatásnak a helyi költségvetésből adott szubvenciót. Magyarán, a város továbbra is tudja támogatni a távhőszolgáltatást.
Szakács Tibor sétált a pulpitushoz, elmondta, Székelyudvarhelyen jelenleg körülbelül 1.800 háztartás érintett a távhőszolgáltatásban, sokak közülük hátrányos körülmények között élnek, akiknek nagyon súlyos problémákat okozhat, ha nem oldódik meg ez az ügy.
Hogy jutottunk el idáig? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: 2014-ben lett egy törvény, miszerint 10 évig adható támogatás távhőszolgáltatásra a helyi költségvetésből. Letelt a 10 év és semmi nem történt, a 10-ből 8 évig Gálfi Árpád volt a polgármester. Szakács szerint a politikai csatározásra ment el az idő a megoldás keresése helyett. 2023 augusztusában a város kapott egy felszólítást: fél éve van rendbe hozni a dolgot, de nem történt semmi. Az Urbana-közgyűlést viszont csak idén hívták össze, magyarázza tovább Szakács, ahol azt mondták el nekik, hogy nincs más megoldás, meg kell állítani a támogatást. „Magyarán, a háromszorosára emelkedik a székelyudvarhelyi embereknek a hőenergia ára.”
Mire is mennénk nélkülük?
Mindezek ellenére az RMDSZ két hét alatt, márciusra megoldással jött, letették a polgármester asztalára azt a javaslatot, ami tartalmazta, milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a távhőszolgáltatásra a támogatást vissza tudják állítani. Ehhez képest május van, és csak most tették meg az első lépést, a több tucat mennyi időbe fog telni? – folytatta mondandóját a képviselő.
Majd egy történettel jött: az egyik lakószövetségi közgyűlésen azt mesélte Gálfi a lakóknak, hogy: „Azért szűnik meg Székelyudvarhelynek a hőenergiára a támogatása, mert ez a pénz évek óta az uniótól jön a román kormányon keresztül, és a román állam úgy döntött, hogy megvonja, megállítja ezt a támogatást, és Udvarhelyen ezért lesz háromszorosa a hőenergia. És akkor megkérdeztem, hogy vajon mi a rosszabb, ha ez hazugság, vagy ha tudatlanság?”
Arra is rámutatott, hogy az Urbana rendszerébe a korábbi városvezetés közel 70 millió lejt fektetett, Gálfi azt mondta az Erdély TV által szervezett polgármesteri vitában, hogy ő 10-et, a valóság viszont 2,95 millió lej – állította Szakács.
A polgármester szerint a képviselő valamit félreértett, ő a 10 milliót a hitelre mondta, nem az Urbana fűtésére. „Tanácsos úr, még egyszer nézze újra az adást!” – mondta Szakácsnak.
Péter szerint nagy szerencse, hogy fent van Facebookon, ajánlotta is mindenkinek, hogy nézzék meg, „érdekes dolgok hangzanak el benne…”
A jegyző szól közbe, emlékezteti a testületet, hogy miben állapodtak meg a legutóbb az Urbana-ügy lebonyolításának menetrendjét illetően – ezt a tervezetet elfogadják, ami a szolgáltatás módozatára vonatkozik, pénteken Urbana-közgyűlésen belemennek a szerződésbontásba, jövő kedden rendkívüli ülésen pedig tanácsosként bontják fel a szerződést. A jegyző szerint fontos meghozni ezeket a döntéseket és lehetőleg minél előbb, hogy lehessen elindítani a versenytárgyalást.
Péter Balázs szerint az időpontokról nem volt szó, arra buzdította a városháza munkatársait, hogy ne várjanak az önkormányzat döntésére, szerinte úgyis 99 százalék, hogy rábólintanak, kezdjék el a licit előkészítését.
A tervezetet elfogadták.
Csont nélkül
mentek át a soron következő napirendi pontok, kiegészítették az idei faanyag értékesítésével kapcsolatos rendelkezést néhány köbméter széltörésből származó fával. A Kőrösi Csoma Sándor és a Szent János utcában is egy-egy lakos nevére került az a telek, amin már áll a házuk, de eddig az állam nevén volt.
Utcák és közterületek létrehozása érdekében magánszemélyek által felajánlott telekkönyvezett területeket vettek a város köztulajdonába a Templom és a Kamilla utcában, illetve a Keresztvápa zónában.
A református egyház visszaszolgáltatási kérést tett le a város köztulajdonát képező ingatlanokra – a Napsugár Napköziotthon egyik épületéről és a hozzá tartozó területről van szó, mint tudjuk a tervezet anyagából. Egy másik napirendi pontban a szóban forgó épület és terület felett a város tulajdonosi minőségét is megszüntetik. Major Sándor személyes érintettségre hivatkozva nem szavazott, a többiek viszont jóváhagyták a tervezetet.
A Hunyadi János utcában egy vállalat 437 négyzetméteres, 27.970 lej értékű telekkönyvezett területét cseréli el a város 413 négyzetméteres, 26.580 lej értékű telekkönyvezett területére. A Kamilla utcában egy magánszeméllyel cseréltek területet, 400 négyzetméteres, 23.900 lej értékű az ajánlat, a város 413 négyzetméteres 26.580 lejes helyet ad cserébe.
Hosszútávú, 15 éves bérbeadási szerződéseket fogadtak el családorvosi rendelőkre a Gyepes és a Sziget utcában, a szerződés szerint a kiinduló ár 1,92 euró/négyzetméter.
Én inkább mesét olvasok
A következő előterjesztés a város Fenntartható Fejlesztési Stratégiájáról szólt. A törvény kéri, hogy az etapizált pályázatokat – kis és nagy mobilitási projekt, Székelytámadt vár, Csillagvizsgáló projekt, Bányai János Szakközépiskola felújítása és az Udvarhely lakóinak életszínvonalának javulását elősegítő projekt – aktualizálják a város hosszútávú stratégiájában.
A tervezetet elfogadják, de nem marad szó nélkül.
Godra a polgármester mondandójára – hogy majd büszkén mesélnek az unokáiknak – utalt vissza, szerinte ez lesz az a határozat, ami miatt nem fognak büszkén mesélni, mert ezeket a projekteket 2023-ban be kellett volna fejezni, az extra költség is sok lett. Nem fogja elmondani az unokájának, inkább mesét olvas – zárta gondolatmenetét.
Csigaszuszogtató tempó
Péter Balázs arra mutatott rá, hogy beszélhetünk hitelről, de amíg ezekkel a projektekkel foglalkozik a város, amiket már rég le kellett volna tudni, addig nem tudunk újabbakkal törődni, itt maradunk el, állította.
A polgármester arról kezdett ekkor beszélni, hogy a 2020-as nagy győzelem után az alpolgármester és a városmenedzser is megfutamodott, nem bírták a tempót, a munkát. Ellenben ő itt van, „nem futamodtam meg”, teszi, amit a csapat megígért.
Pálfi Kinga POL-os tanácsos, korábbi alpolgármester mosolygott és bólogatott a polgármester személyeskedő kirohanásán.
Péter jelezte, oka volt annak, hogy elment az a két személy, ahogy annak a közel negyven ember távozásának is – utal arra, hogy a polgármester volt a hibás. Azok mennek el, akik nem kellene, és azok maradnak, akiknek nem kellene, tette hozzá. „Egy csiga se szuszogósodik meg a tempótól”, kontrázta még gyorsan.
Kiegészítések gyanánt csak valami könnyedet, köszönöm!
A kiegészítések az etapizált EU-s pályázatokról szóltak, mindegyik arra várt, hogy jóváhagyják a második szakasz lebonyolításáról, a pályázat befejezéséről, valamint a szükséges költségek biztosításáról szóló tervezeteket.
Kovács Attila a fejlesztési és beruházási igazgató „tájékoztatásul és a legjobb döntés meghozatala érdekében” bemutatta a hat szakaszos pályázat sarokszámait. De előbb megjegyezte, az adatok 2023. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan vannak összeállítva, figyelembe véve a 2024. február 29-ig adott végső elszámolásokat és ezek végértékét.
A 2023 év végéig elszámolt és az év végéig megkötött szerződések alapján a pályázatok teljes további megvalósításához szükséges összeg 89 millió 796 ezer lej, melynek önrésze 1 millió 422 ezer lejt tesz ki. Az állami költségvetésből meghatározott, rendelkezésre álló keret 51 millió 857 ezer lej, a keretet meghaladó szükséges finanszírozás és önrész 37 millió 949 ezer lej, „ez az az összeg, ami a legrosszabb forgatókönyv” – tette hozzá az igazgató.
Hozzáfűzte, a törvényes keretek által biztosított román állami visszatérítésekből további 23 millió 651 ezer lejre számít a város. Ez annyit tesz, hogy a 6 projekt befejezéséhez saját költségvetésből 14 millió 297 ezer lej önrésszel és el nem számolható költséggel számolhat Udvarhely, amit 2027 végéig kell kifizetni. Kovács kiemelte, az adatok folyamatosan változhatnak.
De lássuk a medvét, akarom mondani
a Bányai János Műszaki Szakközépiskola felújítását, amit 2024 év végéig szeretnének befejezni. A projekt hátralevő összköltsége 4 millió 793 ezer 8 lej, ebből az önrész 68.457 lej.
A Székelyudvarhely lakóinak életszínvonalának javulását elősegítő projekt egy kétkomponensű pályázat, amelynek az első komponense, ami a városi park, illetve a minifocipálya felújítását célozta, lezárult a tavaly, folyamatban vannak az átvételezések, átadások. A második szakaszban a Tompa László Általános Iskola felújítása szerepel, amely projekt tervezett összköltségvetése 12.117.234 lej, önrésze pedig 115.668 lej.
A Székelytámadt vár restaurálását célzó projekt 2027 év végéig kell elkészüljön. A projekt tervezett költsége 16 millió 042 ezer 650 lej, az önrész 126.190 lej.
A II. Rákóczi Ferenc utca felújítása idén év végén zárul. A munkálatok már befejeződtek, az átvételezés, átadás van folyamatban. A projekt tervezett költsége 6 millió 309 ezer 568 lej, önrésze 126.190 lej.
A Cserehát-zóna zöldövezetének felújítására, illetve a Csillagvizsgáló épületének újjáépítésére vonatkozó projektet 2024 végéig tervezik befejezni. Ebben a projektben már az indulásnál 50 százalék volt az önrész. A projekt tervezett költsége a továbbiakban 4 millió 843 ezer 792 lej, önrésze 35 ezer 392 lej.
A nagy mobilitás projektet tavaly augusztusban indították el. A második szakaszban további 11 útszakasz felújítása fog elindulni, és 2026 végéig tervezik a projektet lezárni. A tervezett költségvetés 41.690.059 lej, az önrész 907 ezer 819 lej, hangzott el.
Mindet elfogadta a testület.
És mivel különféléket senki nem kezdeményezett, 10 óra 24 perckor lezárták az ülést.
