Fotó: GÁL ELŐD
Nem először jár itt, mindig szeretettel és reménnyel várjuk – konferálta fel Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke, megyei alelnök Novák Eduárd sportminisztert a Közösségért Kormányzunk Karaván – kampánykörút – udvarhelyi megállóján. Novák a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel közösen készített sportstratégiát mutatta be, amely mentén szeretnének minél hamarabb sporttörvényt elfogadtatni. Ez egy afféle félidei egyeztetés – élt egy sporthasonlattal Bíró utalva arra, hogy szükség van az itteni szakavatottak véleményére, mert sok pénz lesz – már hasznosítjuk a covid időszak utáni megsegítésre elkülönített 30 milliárd eurót, és most tudunk tenni érte, hogy ebből mi, erdélyi magyarok is hasznot húzzunk.
Össze is gyűlt az udvarhelyi sportvezetők, sportolók és sportkedvelők apraja-nagyja csütörtökön, április 20-án este, hogy meghallgassa a dióhéjban bemutatott stratégiát, de előbb meghallgatták, hogyan dicséri a megyeelnök a minisztert. Bíró szerint az, hogy a minisztert apró-cseprő dolgokkal támadják, azt mutatja, hogy jól működik a sportminisztérium. Valószínűleg itt Bíró azokra a vádakra gondolt, amivel kapcsolatban Kelemen Hunor szövetségi elnök is kifejezte nemtetszését, miszerint Novák a sportminisztériumon keresztül gazdagítja családját. Bíró szerint a vádakkal, és a föderációkkal szemben Novák egyenesen egy ketrecharcos.
Nem csak ketrecharcos. Civilként lépett a pályára, és most igazi politikus – állt be a magasztalásba (hízelgésbe) Ladányi László Zsolt udvarhelyszéki képviselő is. Utoljára éppen az ő hívására érkezett városunkba a sportminiszter. Akkor minisztériumi kézilabdaklub létrehozását ígérték, ami azóta sem valósult meg.
„Én vagyok az első romániai sportminiszter, aki konkrétan kimondta, hogy szeretünk mindenkit, tisztelünk mindenkit, de el kell döntsük, hogy hol tudunk érmeket nyerni az olimpián, és abba kell fektetni a pénz zömét” – volt olvasható egy 2020-as interjúban a készülő stratégiával kapcsolatban, amit be is fejeztek az utóbbi két és fél évben, Udvarhelyre már magával hozta a keretdokumentumot is Novák.
De minek egyáltalán stratégia?
„Egy nagyon régi szocialista rendszerben, állami klubokkal dolgozunk, Európában utolsóként Bulgária mellett” – kezdett bele Novák, miután ő is démonizálta kicsit a sajtót, ami szerinte szereti azt állítani, hogy nagyon kevés pénzt fordítanak a sportra az országban. Ezek szerint a sportminiszter nem úgy gondolja, hogy az egyesületek panaszkodnak erről a sajtónak, ő inkább a médiára mutogat.
„Romániába a sportot öt minisztérium támogatja állami költségvetésből: a tanügyminisztérium az iskolás sportklubokat, a sportminisztérium a szövetségeket, a belügyminisztérium a Dinamót, a védelmi minisztérium a Steauát, a szállításügyi minisztérium a Rapidot. Ezen felül ott van a Román Olimpiai Bizottság mint egy másik állami támogató. Ezt az öt minisztériumot és az olimpiai bizottságot össze kellene adni, és megnézni, hogy mekkora ez a költségvetés. A számításaink szerint Románia a legtöbb pénzt szán egy leigazolt sportolóra. Szinte 500 millió eurót elköltünk évente 300.000 leigazolt sportolóra, kábé ugyanannyit, mint Svédország. Van pénz, csak nem jó helyre megy” – magyarázta a miniszter, akinek a számításai szerint a 10 milliós lakosságú skandináv államban 4 millió leigazolt sportoló van.
Hasonló problémákra hívta fel a figyelmet korábban a Nemzeti Sport és Ifjúsági Szövetség (SNST) az aránytalan elosztással kapcsolatban. Abban az ügyben éppen a miniszter volt érintett.
Édesapja, Novák Károly a 2016-os Rio de Janeiró-i Paralimpiai Játékok után 156.579 lejes prémiumot kapott, addig az itt szerzett egyetlen érmest, a bronzot szerző vak dzsúdós Alexandu Bologát 3.000 lejes prémiummal jutalmazták. Novákot emiatt, és a tokói paralimpia miatt vádolta a szakszervezet. Állításuk szerint utóbbi esetben már miniszterként jutalmazta jogtalanul kerékpáredző édesapját, aki nem is vett részt a paralimpián, noha fia ott elért eredményeiért kapta a prémiumot. A szakszervezet azzal is vádolta a minisztériumot, hogy Cristiano Valoppi vezetőedzőből azért csináltak másodedzőt, hogy Novák édesapjának – akit így vezetőedzőként regisztráltak – a maximális prémiumot, 554.344 lejt, azaz 112.000 eurót hagyhassanak jóvá, holott Valoppi volt a vezetőedző az olimpia idején.
Novák szerint – aki a sportminisztériumi kontrollt szeretne a költségvetés felett – az elosztott pénzek aránytalansága leginkább azért egészségtelen, mert a minisztériumok éppen a privát klubokat nem támogatják, ahol lenne akarat, helyette az államiakat igen, ahol már mindenki beleunt a munkájába, szerinte „itt az idő ezt reformálni és rendbe tenni”.
És még mi a baj?
A 2022-es év rendkívüli volt a román sport számára, hiszen 16 világbajnoki érmet szereztek, és a 2000-es évek eleje óta nem volt ilyen. Ezt a saját érdemének tudja be a sportminiszter, noha „a rosszakarók azt mondják, nem a miniszter úszott, evezett, emelte a súlyzót”, de szerinte sikerült olyan sportolók számára átcsoportosítani összegeket, akik eddig 7–8. helyen voltak, és ez jelenthette számukra a dobogóra éréshez szükséges löketet.
A hanyatlás okának azt jelöli meg a miniszter, hogy a sportágak szakszövetségeit 2000-ben szabadjára engedték, azóta az olimpiai érmek száma rohamosan csökkent: amíg 2000-ben Románia nyert 24 érmet, 2004-ben 16, 2008-ban 8-at, és így tovább. 2000-ben nyolc sportágban sikerült szerezni érmeket, az utóbbi olimpián csak kettőben, érzékelteti a hanyatlást Novák.
Ezt egy hierarchikus, összefüggő rendszer kiépítésével oldanák meg, amelynek csúcsán a minisztérium állna, és így szerinte az a szerencsés helyzet állna elő, hogy nem adminisztrációval kellene foglalkozniuk, azzal, „hogy a bákói csarnokban” miért nincs melegvíz, hanem azzal, hogyan legyen jobb a focink, a hokink, a kézilabdánk. Mert az a cél, hogy visszakerüljünk oda, ahol voltunk, nyerni olimpiákon, vébéken, Európa-bajnokságokon.
Hogy tudnánk ezt elérni?
Novákék felmérték a sportágakat, és több kritérium szerint priorizálták, mert hetvenvalahány szövetséget lehetetlen ugyanúgy támogatni. „Vannak például azok a sportok, amelyek tradicionálisak, most beszélek a tornáról, ami jelen pillanatban is a legeredményesebb sportág. Ez a szövetség annyira két emberről szólt, hogy ahogy ők kiszálltak a rendszerből, az összeomlott. Ez helytelen” – mondta. Úgy hiszi, nem szabad csak regionálisan gondolkozni olyan értelemben, hogy ha egy sportágat csak egy-két régió klubjai fednek le, ott koncentrálódik, fennáll a veszélye, hogy hamar összeomlik egy sportág. Ezért a kiválasztott sportágaknak minden régióban kell építeni infrastruktúrát, mondja Novák, aki Magyarországgal példálózik:
“Magyarország hoki válogatottja jött ide hozzánk játszani a kilencvenes évek elején, a román válogatott nyert 10-1-re. Azóta a magyarok elkezdtek jégpályákat építeni a nagyvárosokban, és most valószínűleg az eredmény fordított lenne. Nem beszélve arról, hogy a rövidpályás gyorskorcsolyázóik olimpiai bajnokok. A sport ilyen: „ahol építesz infrastruktúrát, befektetsz aktivitást, el tudod érni, hogy tíz-húsz éven belül fantasztikus eredmények szülessenek. A sport egyszerű, nem kell semmi más: edzés, pihenés, evés. Nálunk minden el van komplikálva.”
A tervük, hogy az összes prioritást élvező sportágnak – amelyek között van egyéni és csapatsport is – minden megyeszékhelyen legyen infrastruktúrája, azaz minden megyeszékhelyen legyen hokipálya, legyen olimpiai uszoda, és atlétikapálya – sorolja. Ez Novák szerint garancia lenne a sportágak fennmaradására, ha már annyi klub van, mindenhol edzőközpontok, szakemberek, sportolók és versengés köztük. Ennek a kiépítésével foglalkozna a minisztérium. A szakszövetségeket a francia modell szerint építené ki, amelyben a különböző sportágak szövetségeinek munkatársait a sportminisztérium alkalmazná.
Azt mondja, a jelenlegi helyzetben, ha az egyik szövetség vezetősége, 3-4 ember lehúzza a rolót, ők nem tudnak semmit csinálni, végig kell nézniük, ahogy elsorvad egy sportág. Azt szeretnék, hogy bármikor be tudjanak avatkozni. „Nincs korcsolyaszövetség, mert valamikor valaki 120 ezer eurót ellopott. Nem volt kerékpáros szövetség öt évig. Ezek a problémák, amiken nem egyszerű változtatni. A kényelmet és a bőséget sok mindenki megszokta” – érzékeltette a probléma jellegét.
A csapatsportokról és az ott jelentkező problémákról
is szó esett, például arról a jellemző forgatókönyvről, amikor egy polgármester, aki imádja az adott sportot, úgy dönt, bajnok lesz, és feltölti minőségi, külföldi játékosokkal a keretet. „Ez egészen addig szép, amíg klubszinten játszunk. Amikor a nemzeti csapat kell megmérkőzzön, akkor jövünk rá, hogy hogy hoppá, a játékosaink a csapataikban nem is játszanak semmit” – mondta Novák. A női kézilabdát hozta fel példaként, hiszen a világ és olimpiai bajnok franciák keretének nagy százaléka a román élcsapatoknál kézilabdázik román állami pénzből – háromszor nagyobb fizetésekért, mint Franciaországban játszanának. Ráadásul a hazai játékosok nem jutnak percekhez, sokuk ezért is adja fel a sportot a 18 évesen érkező vízválasztónál.
„Ezért hoztam a negyven százalékos miniszteri rendeletet. Hogy a saját neveltjeinknek tudjunk garantálni helyeket: negyven százalékot, hogy játszhassanak a csapataikban, fejlődhessenek. Ezt a döntést nem én kellett volna megtegyem, hanem minden szövetség vezetősége, akárcsak Francaiországban, Olaszországban, Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Törökországban, mindenhol. Mindenki leszabályozta, mert az az érdekük, hogy megtalálják az egyensúlyt, hogy tudjanak a klubok is működni nemzetközi szinten, és a válogatott is” – magyarázta Novák a nemzetközi és hazai porondon is ellentmondásosan fogadott intézkedést.
Fontos számukra, hogy a stratégia egy rendelet formájában már a kormányváltás előtt átmenjen. Jövő héten neki is fognak az erre a stratégiára alapozott sporttörvény megírásának annak érdekében, hogy a felsoroltakat be tudják építeni a rendszerbe, vázolta Novák, aki cirkuszt is ígért, „mert ez nem mindenkinek fog tetszeni”.
„A sportminisztérium legyen a döntéshozó és a finanszírozó, s nem mellette még hat minisztérium, és az olimpiai bizottság, s azon veszekszünk, ki erősebb, ki ügyesebb, s kinél van több pénz. Így nézünk ki most – zárta bemutatóját hozzátéve, hogy további ötleteket vár a sportvezetőktől.
De mit remélhetünk itt, Udvarhelyen?
– tevődött fel a kérdés, miután többnyire Csíkszerda infrastrukturális fejlesztéséről esett szó, hiszen a már leírtak mellé Novák elmondta, hogy hat nyári és három téli olimpiai központ létrehozását is tervezik, az egyik téli központét Csíkba.
A megyeszékhelyen kívüli városokban olyan infrastruktúrát képzelnek el, ami kiegészíti a megyeszékhelyen készülő infrastruktúrát – fogalmazott ködösen a miniszter, majd megpróbálta tisztázni: „vidéken már tudjanak elkezdeni sportolni, és ha elég jók hozzá, és az akarat is megvan, amikor eljön az ideje, tudjanak váltani”.
Valóban a megyeszékhelyeket támogatja ez a stratégia – vallotta be Bíró Barna Botond is, de szerinte ez nem kellene megállítson senkit abban, hogy további uniós forrásokra pályázzon, Udvarhelyszéken két uszoda is épül: egy Galambfalván, egy Keresztúron.
Sok dolga lenne még a minisztériumnak
Én értem, hogy Csíkszereda a megyeszékhely – szólalt fel Bartus Attila, az Iskolás Sportklub igazgatója –, de mivel a megyében egyedül Udvarhelynek van atlétika szakosztálya, jó lenne mérlegelni, hogy nyer-e a megye abból, ha Csíkszeredában épít egy atlétika pályát, amikor itt már a sportágnak hagyománya van, aktivitása, működőképes rendszere.
Az Iskolás Sportklub igazgatója egy másik nagy problémára hívta fel a miniszter figyelmét, mégpedig arra a kapcsolatra, ami a sportminisztérium és a tanügyminisztérium között van. „Amikor 2011-ben megjelent a tanügyi törvény, akkor a tanügyminisztérium és a sportminisztérium még egyben volt. A szabályzat úgy volt megszerkesztve, hogy a finanszírozás is onnan jött, és a leigazolási, versenyrészvételi és mindenféle egyéb díjak lényegében visszamentek ide. Most, hogy a két minisztérium külön van válva, a tanügyminisztériumtól kapjuk az egyre kisebb finanszírozást, viszont a sportminisztériumon keresztül egyre több és többféle díjat kell fizetniük” – mondta.
Emiatt a „nem létező kapcsolat miatt az edzőképzés is hatalmas probléma”, sokaknak van egyféle, régen még hivatalosnak, és elsődlegesnek számító képzése, amit a tanügyminisztérium nem ismer el, mert ő létrehozta a saját, ezzel párhuzamos képzését. Ez megnehezíti a sportiskolai alkalmazottak rekrutálását, mert nagyon sok kolléga a másik képzést végezte el, vagy végzi.
A tanügyminisztériumnál még csak egy bizottság sincs, amely a sportiskolás kérdéseket vizsgálná – fűzte még hozzá Novák.
A hátramaradt félórában is egyre-másra sorolták a javaslatokat és a problémákat – volt belőlük bőven – az udvarhelyi sportvezetők, amikor éppen mindenki telefonja nem visszhangozta szinkronban a Ro-Alert jelzéseket az Orbán Balázs utcában feltűnt medve miatt.