Elfogadta szerdai ülésén a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet és a szelektív hulladékgyűjtés kerettörvényét. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint ezzel Románia is hivatalosan véget vetett az egyszer használatos műanyag termékek korának.
A szakminiszter rámutatott: Romániának gyakorlatba kell ültetnie a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését szabályozó, 2019/904-es számú európai irányelvet. Az intézkedéseket a megrendelt hatástanulmányok alapján lépcsőzetesen fogják bevezetni.
Az uniós célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Ez azért különösen fontos, mert Európában a csomagolóanyagok teszik ki az összes műanyag-felhasználás 40 százalékát, hívják fel a figyelmet.
Első körben tilos lesz
piacra dobni bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékeket: evőeszközöket, szívószálakat, fültisztító pálcikákat, tányérokat, léggömbtartó pálcákat, polisztirolból készült ételtároló edényeket, poharakat, valamint az oxidatív úton lebomló műanyagból gyártott termékeket. Továbbá az egyszer használatos műanyagból készült termékek csomagolásán tájékoztatni kell a fogyasztókat arról, hogy a termék milyen anyagból készült, hogy milyen negatív hatásai vannak a környezetre, illetve hogyan kell kezelni ezt a típusú hulladékot. Ilyen termékek például az egészségügyi és tisztasági betétek, a tamponok, a nedves törlőkendők stb.
2024. július 3-tól csak legfeljebb 3 literes műanyag palackokat lehet forgalmazni, amelyek dugója rögzítve van; 2025-től a forgalomba hozott palackok 25 százalékban újrahasznosított műanyagból kell hogy készüljenek; 2030-től ez az arány 30 százalékra kell hogy nőjön.
2026-ra a tagállamoknak csökkenteniük kell az egyszer használatos műanyag használatának mértékét 2022-höz képest, ehhez pedig be kell vezetniük a betétdíjas rendszert, azaz a visszacserélhető palackokat. Az irányelv azt a célkitűzést is tartalmazza, hogy 2029-re a műanyag palackok 90%-át hasznosítsuk újra, amihez az első lépcső, hogy 2025-ben megközelítsük a 77%-os arányt.
A kiterjesztett gyártói felelősség értelmében – a szennyező fizet elv alapján – a gyártóknak fedezniük kell az újrahasznosítandó szemét tisztításának és a hulladékkezelés folyamatának, valamint a lakosság tájékoztatásának költségeit, hogy ezáltal csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét.
Az intézkedéscsomagot az indokolja,
hogy az elmúlt 50 évben hússzorosára emelkedett az előállított, illetve felhasznált műanyag mennyisége, miközben az élővilágra ez jelenti a legnagyobb veszélyt, a tengerparti hulladék 85 százalékát a műanyagszemét teszi ki. Az Európai Unióban a megközelítőleg évi 25 millió tonna műanyaghulladék mindössze 30 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, az elkövetkezendő 20 évben ez a mennyiség megduplázódhat.
