A fotók a szemlézett sajtócikkekből származnak.

A választási küszöb mintegy kétszeresével lőtte be magát az AUR (Alianța pentru Unirea Românilor) a semmiből a román parlamentbe, egyúttal a közérdeklődés kellős közepébe, amit csak tetézett, hogy a pártelnök első nyilvános megnyilvánulásai az etnikai pártok (RMDSZ) betiltására és Iohannis felfüggesztésére vonatkoztak.

Azóta is folyik a találgatás, hogyan voltak képesek ekkorát szakítani alig egy évvel a megalapításuk óta, de most arra voltunk kíváncsiak, hogy honnan ered, mit akar, kik alkotják az AUR-t, avagy hogyan lesznek focihuligánok, vírustagadók és ultraortodox „magyarfalók” táborából parlamenti képviselők. A sajtóban és az interneten keresgélve az alábbi információkra bukkantunk.

A „jobboldali, konzervatív, hazafias és unionista” szellemiségű pártot találóan a román nemzeti ünnep napján, 2019. december elsején alapította George Simion, miután sikertelenül pályázott függetlenként egy europarlamenti mandátumra az év közepén, pedig az Úzvölgyében kapóra jöhetett neki előtte a balhé. Egyébként nem ő az egyetlen a pártból, aki ott volt és vélhetően hasznot is húzott belőle, de ezekről majd később.

George Simion: fociultrából parlamenti vezér

Mielőtt pártalapításra adta volna a fejét, a Focșani-i születésű, 34 éves Simion két szinten is botrányosan kitűnt a romániai polgárok tömegéből: fociultraként és uniópárti aktivistaként is magára hívta a hatóságok és a média figyelmét.

Az AUR vezére hozzájárult a Honor et Patria és az Uniți Sub Tricolor (Egyesülve a Trikolór Alatt) szurkolói gárdák létrejöttéhez, amelyek a román nemzeti válogatottat támogatják. Simion úgy beszélt egy interjúban az ultrás életről, hogy „többet tanult a lelátókon, mint az összes iskolában”, szerinte a kapcsolódó elvek egészségesek és a mindennapi életben is alkalmazhatók. Egyébként a Wikipédia profilja alapján hősünk egyáltalán nem iskolázatlan: Bukarestben járt középiskolába és egyetemre (közigazgatás és business), a mesterit Iași-ban végezte 2010-ben, a kommunizmus bűneiről értekezett.

Kijelentése viszont nehezen értelmezhető annak ismeretében, hogy a gárdák xenofób, nacionalista, vandalista viselkedése miatt több büntetést is kapott már a román labdarúgószövetség az UEFÁ-tól. 2019-ben például a magyarellenes skandálások miatt játszott zárt meccset Románia Norvégiával – derül ki a Digisport és a GSP sportlap cikkeiből.

A választási eredményvárón megjelent szurkolók fáklyákat gyújtottak a pártelnök tiszteletére.

A tribünökben visszaköszönő üzenet a Moldovával kívánt egyesülés is, ami Simionnak a másik vesszőparipája. Már 2006-ban, 18 évesen tüntetést szervezett Bukarestben a kisinyovi román tanulókkal szolidarizálva, majd 2012-ben megalapította a civil Akció – Unionista Platformot, amivel Kisinyovban menetelést szervezett 7.000 fő részvételével, Besszarábia cári elcsatolásának 200. évfordulójára. Egy hasonló helyzetben, 2015-ben őrizetbe vették a moldovai hatóságok és öt évre kitiltották az országból. 2016-ban egy bukaresti egyesüléspárti menetet eltérített az engedélyezett útvonalról, és összecsaptak a csendőrökkel, amiért megint őrizetbe vették. A kitiltása ellenére 2018-ban a „Centenárium menettel” megpróbált belépni a Moldovai Köztársaságba, majd jó nagy botrányt csapott, amikor nem engedték át a határon. Az AUR-nál is feltűnt „Nagy-Románia Európában” szlogennel kampányolt a 2019. évi europarlamenti választásokon – olvasható a Digi24, a Hotnews hírportálokról.

Az viszont nem világos, honnan van pénze minderre. A legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján egy 2006-os Ford Fiesta márkájú autója van és egy építkezési cég igazgatójaként évente 38.000 lejes (havi 3.000 lej körüli) jövedelmet vallott be.

A párt szintjén is gondok vannak a kampányköltéseik bevallása körül, jelentette a választást felügyelő civil szervezet, az EFOR. Az AUR ugyanis azt állította, hogy összesen 42.600 lejt költött, azaz jelöltenként alig 69 lejt. Ez kevesebb, mint amennyit egyes független jelöltek bevallottak, a nagy pártok bevallásaiban is 52.200 lej szerepelt jelöltenként – számolt be a spotmedia.ro.

Kikből áll még a díszes társaság?

A Hotnews összeállítása több markáns személyiségre is kitér. Az AUR társelnöke az a Claudiu Târziu, aki a Koalíció a Családért egyik főkolomposa volt két évvel ezelőtt, ami a melegházasság alkotmányos ellehetetlenítését tűzte ki célul, a hagyományos családmodellről szóló – sikertelen – népszavazás leple alatt. Ráadásul egy olyan újságnak volt alapítója és igazgatója, amely nyíltan népszerűsítette a betiltott legionárius mozgalmat. Ezzel a szimpátiával különben nincsen egyedül az AUR elitjében: a miniszterelnökjelöltet, Călin Georgescut a Facebook-on kapták rajta, hogy nyíltan kiállt a romániai holokausztért felelős Ion Antonescu tábornok és Corneliu Zelea Codreanu legionárius vezér mellett.

Akit talán be se kell mutatnunk, de különösebb meglepetést sem okozott azzal, hogy az AUR listáján befutó helyet kapott Maros megyében, az nem más, mint a hírhedt székelyföldi jelentgető Dan Tanasă. Az Antena3 rendszeres meghívottjáról és Dan Voiculescu (besúgónevén Felix) médiamágnás ösztöndíjasáról sokáig azt lehetett hinni, hogy kapcsolatai által a PSD listáján fog helyet kapni, de azt beszélik, hogy vállalhatatlan volt a párt számára, Simionnal pedig már 2019-ben az úzvölgyi eseményeknél talált a szó.

Utóbbi volt az, aki 2019. május 17-én közzétett a Facebookon egy élő videónak álcázott felvételt, amelyen azt állította, hogy őt és egyik társát megverték „magyar szélsőségesek”, amikor le akarta róni kegyeletét a katonatemetőben. A videónak nagy szerepe lehetett abban, hogy június 6-án többezres tömeg gyűlt össze az úzvölgyi temetőben. A magyar kordont megostromló futballhuligánok Simion társaságában érkeztek a helyszínre, az esemény összehozta őket a Szent György Ortodox Testvériséggel és a Noua Dreaptával is. Az úzvölgyi „temetőfoglalás” után néhány nappal George Simion a bukaresti Trianon szállodában jelentette be új politikai mozgalma elindítását.

Az álhírterjesztésen korábban is rajtakapták: azzal riogatott – egy ortodox püspökre hivatkozva –, hogy Orbán Viktor fogja a pápát fogadni, mivel nem megy el Csíksomlyóra sem a román államfő, sem a miniszterelnök. Simion vehemensen követelte, hogy márpedig ne a magyar miniszterelnök fogadja a pápát.

Az ortodox egyházi vonalon érkezők között van Diana Iovanovici-Șoșoacă, akinek az ismertsége ugyancsak a botrányosságnak köszönhető. Egyrészt a járványügyi intézkedéseket ellenző, virálissá vált videóival, másrészt a Szent András-napi zarándoklattal kapcsolatban került rivaldafénybe. Ő volt a konstancai érsek ügyvédje abban a perben, amit az egyház az állammal szemben indított a korlátozások miatt. Azzal érvelt, hogy a zarándoklók jogát „semmilyen formában és semmilyen helyzetben” nem lehet korlátozni, a járványra pedig azt mondta: „Ilyen nincs is! (…) Ez csak színjáték”.

Simion sem áll távol ettől a gondolkodástól: szerinte a koronavírus a kínai Wuhan laboratóriumaiból szabadult a világra, ezért nem is oltatja be magát – hangzott el a népszerű összeesküvés-elmélet a Szabad Európa Rádióban.

„Elvtársuk” Mihai Lasca, aki Nagyváradon vált ismertté a maszkellenes tüntetéseiről, a konstancai ügyvédhez hasonlóan világszintű csalásnak nevezte a vírust, a maszkot pedig mérgezőnek. Egy bihari hírportál szerint civilben Lasca egy olyan őrző-védő cégnek az ügyvezetője, amelyet szervezett bűnözésért állított bíróság elé a DIICOT.

Két olyan arcot is jelölt az „aranypárt” a parlamentbe, akik súlyos atrocitásokat követhettek el a forradalom idején, egyikük, Francisc Tobă ellen vádat is emeltek egy rendbeli gyilkossági kísérlet és súlyos bántalmazás vádjával, viszont 1999-ben a bíróság eljárásbeli hibák miatt újraindíttatta a vádemelést, a katonai ügyészség pedig titkosította az ügyiratát.

Fotó: Claudiu Târziu Facebook-oldaláról.

Habár vannak feltűnő és hangos személyiségek az AUR-ban, a Recorder szerint nehezen jött össze nekik a teljes listaállításhoz szükséges megyénkénti 10 jelölt, a szeptemberi helyhatósági választásokkor a települések mindössze 5 százalékában sikerült jelöltet állítaniuk. Nem csoda, hogy 27 családi páros (férj-feleség, szülő-gyerek) jelent meg a listáikon, párban indult például Claudiu Târziu is a feleségével, írja még róluk a G4media.

Aranymetszés másképp

Az AUR honlapja szerint a párt doktrínáját négy pillérre fektették: család, haza, hit, szabadság. Ezzel nem is volna semmi baj, csakhogy a részletesebb leírásból kiderül, hogy eléggé sajátos, radikális és kirekesztő módon értelmezik ezeket a fogalmakat, sokszor az alapvető jogokat mellőzve, populista paneleket fújva.

A család csakis a hagyományos formában létezhet, a szexuális kisebbségeket beteg sejtekhez hasonlítják, miközben elítélnek mindenféle kortárs marxizmust (sic!), szerintük nem csak a genderelmélet, hanem a politikai korrektség, az egalitarizmus és a multikulturalizmus is mind ennek a leplezett változatai. „Semmiféle párbeszéd nem lehetséges azokkal, akik a diszkriminációellenesség hamis leple alatt tönkreteszik azokat a hierarchiákat és értékeket, amelyeket a több évszázados hagyomány épített fel türelemmel és szeretettel” – állítják ellentmondás nem tűrő hangon.

A hazát az előbbihez képest elég tágan értelmezik, nyíltan kiállnak a Moldova Köztársasággal való egyesülés mellett, szerintük ez kellene, hogy legyen Románia országprojektje. Az AUR egy Nagy-Romániáért küzd Európában, de „nem hiszünk az Európai Egyesült Államokban, és ellenállni fogunk ennek a rettenetes hegemóniára való törekvésnek. Határozottan ellene vagyunk Európa halogén (idegen) populációkkal való kolonizálásának” – vallják még, vélhetően a bevándorlásra utalva, elég polkorrekt módon, ahhoz képest, hogy elvileg ellene vannak.

A hit kérdéséről nem tudnak anélkül beszélni, hogy ne támadnák ki egyből az ateistákat. Szerintük az ateizmus pusztán egy arrogáns tévelygés, amellyel azt hirdetik, hogy az emberközpontúság felsőbbrendű volna az istenközpontú szemléletnél. Mondják ezt úgy, hogy a negyedik pillér éppen a szabadság volna, de úgy tűnik, ezt is korlátozva értelmezik: semmiféle utalás nincsen sem a más vallások gyakorlásának szabadságára, sem az egyetemes gondolati szabadságra. Ehhez képest engedménynek vehető, hogy Simion azt nyilatkozta egy interjúban: az abortusz személyes döntés, még akkor is, ha az életet már a fogantatástól szentnek tartják.

Bizonyára akadtak is bőven követői ezen a melegellenes, egyesüléspárti, radikálisan vallásos vonalon, az AUR a választások előtt mégis egy maszkellenes tüntetéssel vonta magára leginkább a figyelmet. A kormánypalota előtti Victoria-téren párszázan gyűltek össze maszk nélkül, ezzel tüntetve a járványügyi intézkedés ellen. A kampányban Simion már eleve úgy mutatkozott be, mint a „legnagyobb rendszerellenes mozgalom” vezére, és az AUR számos olyan társadalmi problémát tematizált ez idő alatt a járványkezelés mellett, mint a korrupció, az erdőirtások, a keresztény értékek elleni „támadások”. 

Nem is titkolta Simion a Szabad Európa Rádió elől, hogy 2024-ben az AUR már a választások megnyerésére készül. A nemrég készült interjúban az is elhangzott, hogy a BOR-tól kapott segítség valóban Istentől jött, Putyin egy bűnöző diktátor, Oroszország fenyegetés Románia számára, de az EU-nak és a NATO-nak sem kellene letérdelnie.

A társadalomtudósok éppen ebben a radikális populizmusban látják a sikerük titkát, meg a hatékony online kommunikációban, ami a járvány miatt megváltozott kampányban nélkülözhetetlenné vált. Egy, a témát kibontó kerekasztal-beszélgetés szerkesztett átirata ide kattintva olvasható, a legnépszerűbb elméleteket az AUR sikeréről, hátteréről pedig a Transindex gyűjtötte össze egy csokorba. Hogy az oroszok, Iohannis és a PNL, az ortodox egyház, a mélyállam vagy befolyásos milliárdosok állnak mögötte, netán egyszerűen a román néplélek megnyilvánulásával van dolgunk, itt olvashatsz többet.