A szerző felvételei.
Tevékenységi beszámolót tartott Antal Lóránt szenátor a parlamenti (fél)év végére érve, július 26-án. A bukaresti képviseleti munkával kapcsolatban több aktuális téma is felmerült: az új energiatörvény, a medvekérdés, s arra is kerestük a választ, hogy Udvarhelynek vajon miért nem jut terelőútra vagy uszodára.
A tájékoztatóra szánt dokumentumban az RMDSZ udvarhelyszéki szenátor külön fejezetet szánt a járvány által okozott gondok kezelésére, kiemelve, hogy a hivatalos idegenvezetőkre is kiterjesztették az állami támogatást, és megemelték a lekérhető támogatás összegét is. Továbbá veszélyességi pótlékot adtak a gyermekeket, időseket, fogyatékkal élőket gondozóknak, olvasható még az elénk tett papíron. Igaz, mindez a kormány térfeléről pattant át, a parlament lényegében nem tesz mást, mint hogy elfogadja, esetleg módosítja annak sürgősségi rendeleteit, de a szenátor gyorsan rá is tért arra, amiben személyesen is érintett: az energia területére.
A szenátus energiaügyi bizottságának elnökeként elmondta, hogy javaslatának köszönhetően már nem kérhetnek bérleti díjat az önkormányzatoktól a villanyoszlopok tulajdonosai, illetve a jogtalanul birtokba vett zöld bizonylatok értékének újraszámításával is foglalkozik. Amit hosszasabban kifejtett a felsorolt pontok közül, az
a kiszolgáltatott energiafogyasztókat érintő törvény.
Elmondása szerint 40 napot emésztett fel a tervezet kidolgozása, amelyet végül sikerült elfogadniuk a szenátusban, jelenleg a képviselőház beleegyezésére vár. Ezáltal egyébként egy uniós követelménynek tesznek eleget, célja az úgynevezett energiaszegénység jogi meghatározása, és az ennek kezelésére alkalmas eszközök létrehozása.
A fűtéspótléktól eltérően, a leendő támogatási programok célja nem részt vállalni a számlák kifizetésében, mert ez nem is volna törvényes, hanem abban segíteni, hogy a számlák alacsonyabbak legyenek. Ezt úgy tudnák elérni, ha jobb szigetelésre, fűtésrendszerre tudnának forrásokat teremteni azoknak, akik energiaszegénységben élnek, vagyis a jövedelmük 10-15%-át kénytelenek erre költeni. A munkaügyi minisztérium statisztikái szerint 400 ezer ilyen eset van, de Antal szerint a valós szám jóval nagyobb, ezt is szeretnék felmérésekkel frissíteni. Leghamarabb jövő év elején látja esélyesnek, hogy konkrétum is legyen a törvényes keretből, ugyanis év végéig lesznek az országos energiaügynökségnek (ANRE) releváns adatai arról, hogy a szabadpiacra való átállás mit is eredményezett.
Arra a felvetésre, hogy a liberalizáció miatt már elkönyvelhető árrobbanás ellen meg tudják-e védeni az ebből a szempontból kiszolgáltatott fogyasztókat, a szenátor azt válaszolta, hogy az állam sajnos már nem szólhat bele, ezt most már a kereslet-kínálat diktálja, ami az áremelések mögött is áll. Gázhiány van egész Európában, s az oroszok is Ukrajnát megkerülve szállítják, ezért is drágább, s korábban a termelők sokszor veszteségesen kellett árulják a gázt, amíg a piac szabályozott volt – magyarázta. Abban tud segíteni az állam, hogy kisebb legyen a fogyasztás, nagyobb legyen az energiahatékonyság, ismételte magát Antal, aki eredményként könyvelte el még az autóbeíratás elindítását Udvarhelyen.
Információi szerint élnek az emberek az új lehetőséggel, de még kell munkaerő és digitalizálás, hogy ne csak begyűjteni és továbbítani tudják a dokumentumokat Csíkba, hanem fel is tudják dolgozni az igényléseket. Azt is szeretné az RMDSZ politikusa, hogyha Udvarhelyen lehetne sofőrvizsgát tenni. Az aktualitások közül megemlítette még a medvekérdés rendezését, amely egyelőre egy hatályba lépett kormányrendelet szintjén van, megjegyezve, hogy a parlamentnek még lehetősége lesz korrigálni az esetleges hibákat, hiányosságokat, amikor napirendre tűzik a rendelet elfogadását.
A terelőút, az uszoda,
egyáltalán az udvarhelyi fejlesztések, vagyis azok hiánya is felmerült a beszélgetés során. A terelőutat már magától is felhozta a szenátor, még az energiakérdés kapcsán, amellett érvelve, hogy jó dolog a terelőút meg az autópálya, de a fejlesztéseknek nem kizáró jellegű feltétele. Ő sokkal előbbre valónak tartja, hogy egy telken vagy annak közelében van-e gáz és villany bekötve. Ne kelljen szólni előre a szomszédoknak, ha éppen cirkulázni készül az ember, s emiatt nem jutna elég áram még egy mosásra sem – szemléltette az energiahálózatok fontosságát.
Visszatérve a terelőútra, a haladás nagy akadályát az képezte, hogy egyik Hargita megyei terelőút sem került be abba a mestertervbe, amit az Európai Uniónak elküldött az akkori román kormány, viszont azóta változott a helyzet: az önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy leválnak a közúti infrastruktúrát fejlesztő CNAIR-ról és saját maguk pályáznak, építenek terelőutat. Ez is egy lehetőség, de akkor elejétől végig az önkormányzatra hárul az egész projekt lebonyolítása, mondta.
Hogy Udvarhely miért nem kap pénzt a kormánytól, miközben más nem RMDSZ-es településeken is van előrelépés (pl. Szentegyházán sportcsarnok épülhet), arra Antal azt válaszolta, hogy a választások után megígérték, együtt fognak működni, és ehhez tartják is magukat, viszont a projektek sok esetben még csak a tervezés, előkészítés fázisában vannak. Most azok kaptak pénzt, akik már túl vannak ezen a fázison, ami akár évekig is tarthat. A szenátor úgy érzi, nem áll tisztében, hogy a városvezetők és a kormány képviselői helyett nyilatkozzon a támogatásokról, de azt ígérte, hogy amint készen állnak, várhatóan ősszel, be fogják jelenteni őket. Az uszodáról például még azt sem akarta elmondani, hogy – tudomása szerint – egyáltalán rajta van-e a CNI listáján. Cáfolta ugyanakkor, hogy az RMDSZ büntetné a várost vagy a helyi/széki RMDSZ-t, szerinte ő maga az élő példa, hogy élvezi a Szövetség teljes bizalmát az energiaügyi bizottság elnökeként.
Ami a további fejlesztéseket illeti, gondot okoz, hogy a 2021-27-es uniós pályázati ciklusra még nincsenek meg a keretek, illetve az országos helyreállítási tervek is simítás alatt állnak, küldözgetik őket a tagállamok és az Európai Bizottság között, ezért csak év végére tartja lehetségesnek a véglegesítést.
