Feldúlták az úzvölgyi katonatemetőt (videóösszefoglaló)

Videón a Hai, Româniá!-t kiáltó felbőszült tömeg, a temetőfoglalás és a felszentelés képei. Erős idegzetűeknek.
fotó: Egyed Ufó Zoltán

Ortodox szertartás keretében felszentelték csütörtök délután az úzvölgyi katonatemetőben létesített román emlékművet és parcellát.

Élőláncot alkotva álltak sorfalat június 6-án délután 4 órától az Úzvölgyében a székelyföldi magyarok, hogy megakadályozzák a dormánfalvi önkormányzat román hősökre megemlékező ünnepségét az első világháborúban elesett magyar katonák temetőjében.

A székelyek transzparenseiken azokat a, román hatóságok által kiállított, iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására. Azt a temetőrajzot is felmutatták, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.

A románok fél öt körül jelentek meg, a jelenlévő csendőrök megállították őket, és olyan húsz percig nem engedték közeledni a temetőhöz. Hamarosan a helyszínre érkezett egy PMP-s képviselő is, aki fennhangon kérte ki magának többek közt azt, hogy az ő országában nem mehet be egy közterületre – tájékoztatott a helyszínről Egyed Ufó Zoltán kollégánk.

Időközben egyre csak érkeztek hangosbemondót is hozva a románok, fociultra hangnemben kiabáltak, énekeltek és lökdösték a csendőröket.

– Gazda Árpád, az MTI tudósítója a sorfal körülbelül felét számolta meg, azt beszorozva kettővel, olyan 500-an lehettek, újságírókkal és sorfalon kívüliekkel együtt pedig közel 1000-en, a magyarok az úzvölgyi temetőnél. A románokat nem lehetett megszámolni, de legalább ötször annyian lehettek.

– Volt, aki a magyarok közül megemlítette, hogy kéne verekedni, de figyelmeztettük, hogy a románok sokszoros túlerőben vannak, és bunyósabbak is – jelenti munkatársunk.

Nem illik ilyet mondani

Ufó szerint egyre többen szivárogtak be a románok hátulról a temetőbe, míg elfoglalták azt, és letörték a kaput, bezúdult a tömeg, a csendőrök a magyarokat félretolták, hogy a megvadult temetőfoglalók ne bántsák. “Nem látják, milyenek ezek?” – kérdezte az egyik hatósági személy.

A románok elkezdték kiabálni, hogy “România! România!”, hazafias, mulatósnak tűnő dalokat hallgattak a hangfalakból, s még az Antena 3 riportere szerint is olyan szavakat skandáltak a magyaroknak, melyeket a tévében nem illik bemondani.

Miután a temető belsejéből elkezdték zászlórúdakkal zaklatni a románok a magyarokat, azok a csendőrök védelmében elvonultak a helyszínről. A Transindex tudósítása szerint félúton Csíkszentmárton fele elénekelték a magyar himnuszt a politikusok felhívására.

Ez a jelen

„Szétverték a helyet, majd a temetőbe vonult egy sereg pópa”, akik megemlékező misét tartottak, felszentelték ortodox szertartás szerint a temetőt – tudósít Ufó.

A szentelés után a pópák felsorolták a szerintük itt nyugvó 149 román hősi halott nevét, mire a jelenlévők „jelen”-nel válaszoltak. Román nemzeti színű szalaggal és művirágokkal díszített koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, a síroknál.

Honnan lettek ők hirtelen jelen?

Az elesett olasz katonák emlékére vésett lépcsősorról.

Fogliano és Redipuglia összeépült, egy települést képez. A redipugliai emlékmű a Monte Sei Busi lankáira épült, vagyis a tulajdonképpeni Doberdó nyugati szélén található. Az itt található, 1938-ban felavatott osszárium Európa legnagyobb katonai emlékhelye, amely több mint százezer katona nyughelye. Az impozáns építmény a fasiszta Olaszország egyik jellegzetes alkotása, ahova több kisebb katonatemető felszámolása után gyűjtötték össze a halottakat. A 22 fokos nagy márványlépcső egy hatalmas hadsereget szimbolizál. Előtte nyugszik Aosta hercege, a 3. olasz hadsereg parancsnoka, illetve további öt tábornok társa. A lépcsőfokok közé 39 857 elesett olasz katona nevét vésték, a messziről is jól látható „Presente” szóval együtt, ami arra vezethető vissza, hogy az esti névsorolvasáskor az aznap elesett katonák nevében is azt mondták a többiek, hogy : „Presente!”, vagyis „Jelen! forrás: vilagunk-blog.blogspot.com

–  Mi az első sorból bemásztunk hátulról és kinyitottuk a kaput. A magyarokat közrezártuk, és a hajuknál fogva elkergettük. Elmentek, így megtisztelhettük a hőseinket úgy, ahogy nekik kijár. Ez a törvénytelenséget, amit a Hargita megyei tanács által vezetett magyarok csináltak, meg kell állítani” – nyilatkozta a Tomis News-nak egy dormánfalvi.

Néhány beszéd, hazafias dal és egyházi ének után mikrofonba mondták a megemlékező misét, majd a haza indulókat felszólították, hogy szedjék össze maguk után a mocskot „hadd lássák, milyen civilizáltak vagyunk!”.

Elénekelték a román himnuszt, és körülbelül fél nyolckor elindultak hazafelé hazafias dalokat énekelve. Gyertyát gyújtottak minden síron az elhunyt nemzetiségétől függetlenül – tudósít élő szöveges bejelentkezésében a Hotnews hírportál.

A csendőrség szerint nem történtek atrocitások, a közösségi médiában elterjedt információkkal ellentétben kereszteket sem rongáltak, ellenőrzésük alatt tartják a területet, míg mindenki el nem hagyja azt. Ezzel szemben több hírforrás arról tudósít, hogy még ők is megkoszorúzták az emlékművet, miközben társaik a magyar fejfákat vigyázták. 

A közösségi médiában már megjelent az akasztófahumor is: van némi poén abban, hogy a magyar hősök sírjánál hangzik el a Deșteaptă-te române (Ébredj, román!) és a történelemhamisításra is jól rímel, amikor élő emberek mondják a nem itt nyugvó hőseik helyett, jelen.

Az RMDSZ és a többi magyar pártok ki vannak borulva, Kelemen Hunor a belügyminiszter és Hargita megye prefektusának lemondását kéri.