Fáj az embernek a szíve, hogy ekkora csend van

A szerző felvétele.

Továbbra is zárva tartanak a tanintézmények az országban, digitálisan folytatják és zárják a tanévet, le kell zárni a naplókat, megtartják a záróvizsgákat, és az elmaradt tananyagot be kell pótolni – közölték az országos hatóságok április utolsó hetében. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelőt, három udvarhelyi iskola és egy napközi igazgatóját kérdeztük ezekkel kapcsolatban, válaszaikat alább közöljük. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen tapasztalataik voltak a digitális oktatással, mi lesz a megcsúszott iskolai beiratkozással, és a zárva tartó napközik, óvodák személyzetével.

A tanév hivatalosan június 12-én zárul, addig folytatódik az online tanítás – jelentette be Iohannis hétfőn, április 27-én. Milyennek tartják ezt az intézkedést?

– Ez egy olyan intézkedés, amelyet a többség elfogad. Nyilván nem lehetett ebben a helyzetben olyan döntést hozni, amely egyformán megfeleljen a egészségügyi és a szakmai feltételeknek, s amivel mindenki egyformán egyetértsen. Itt az egészségügyi szempontok voltak a döntőek – válaszolta a főtanfelügyelő, Demeter Levente, akivel a megkérdezett udvarhelyi igazgatók is nagyjából egy véleményen voltak.

Porsche Éva, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola vezetője nemcsak pedagógusként, hanem anyaként is gondolkodik erről: szerinte egyetlen iskola sem rendelkezik olyan feltételekkel, hogy a teljes biztonságot meg tudnák valósítani, másrészt pedig a kisiskolásokat nem tudja elképzelni naphosszat kesztyűben és maszkban, ahogy azt sem, hogy a szünetekben tartsák a távolságot rég nem látott társaiktól.

Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója elképzelhetőnek tartott volna egy más forgatókönyvet: ő inkább a nyarat áldozta volna fel, hogy normálisan befejezzék az oktatást. – Ha rajtam múlt volna, akkor nem így csináltam volna, hanem most kiadnám a vakációt, s várnék, amíg vissza lehet menni az iskolába – vélekedett.

Egyáltalán milyenek a tapasztalatok a digitális oktatással? Mennyire vált be, okozott-e gondot?

– A visszajelzések vegyesek, ez természetes, hiszen március 11-én ez a helyzet gyakorlatilag felkészületlenül zuhant az ölünkbe. De közel másfél hónapos időszak után kijelenthető, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége megoldásokat keresve, proaktívan állt a kialakult helyzethez, s minden tőle telhetőt megtett, hogy a diákok számára a lehető legkedvezőbb helyzet alakuljon ki – válaszolta a főtanfelügyelő.

Elmondása szerint az online oktatással kapcsolatos másik legnagyobb gondot a megfelelő eszközök hiánya okozta, habár a legutóbbi felméréseik szerint a részvételi arány így is meghaladta a 90%-ot, amibe azt is beleszámolták, ha a diákok legalább okostelefonon be tudtak kapcsolódni.

Nagyjából ugyanezeket sorolták az udvarhelyi igazgatók is. Porsche Éva, a Palló igazgatója nem tartotta helyesnek, hogy „a mélyvízbe ugorva, a saját bőrükön” kellett megtanulniuk egyik napról a másikra az online oktatás csínját-bínját. – Ha nincsenek meg a logisztikai feltételek, teljes káosznak élem meg, és túl sok terhet ró a szülőkre is.

A legnagyobb rossz a rendszerszintű bizonytalanság.

Tőkés Zsolt, a Refi igazgatója pedig azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy „eléggé ellenőrizhetetlen volt” az online oktatás, utalva ezzel a jelenlétre, a leadásra és a számonkérésre is. – Eleinte azt mondták, hogy nem kell új leckét venni, de a vakáció után már azt, hogy lehet és jegyet is adni, de csak akkor, ha a szülő vagy a nagykorú is beleegyezik – mondta, „rossz viccként” említve az egészet.

Trinfa Pálma, az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója pedig azzal egészítette ki, hogy sok vidéki diákuknak nincs is jele, szakadozik az internet, és eleve kevésbé hatékonynak tartja az információk átadását, mintha az személyesen történne. „Kiegészítésként jó, de hogy teljesen helyettesítse (a hagyományos oktatást), arra nem”.

Arról is beszámolt a Mező igazgatója, hogy bizony hiányzik nekik az iskola, egymás társasága, a tanári segítség, a tőlük érkező plusz motiváció. A távolban eléggé magukra vannak hagyva, rájuk van bízva, hogy mit kezdenek a tananyaggal. – Viccesen jegyzik meg, hogy soha nem gondolták volna, ennyire kívánkozni fognak az iskolába – tette hozzá Porsche Éva, a Palló igazgatója, aki ugyancsak a személyes interakció hiányát említette magyarázatként.

A megkérdezettek nemcsak a gondokról számoltak be, hanem

a digitális oktatás pozitív hozadékáról is.

– Ez a periódus talán nagyon jó lehetőséget kínált, hogy lássuk, megtapasztaljuk a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket, s a járvány utáni időszakban, a hagyományos kontakt órákon kívül élni tudjunk ezekkel – kezdte Demeter Levente főtanfelügyelő.

Porsche Éva nem akarja dicsőiteni a digitális oktatást, de arra jó volt, hogy kimozdítson a holtpontról: végre kezdték használni azokat a platformokat, ismeretterjesztő dolgokat a világhálón, amelyekre korábban nem volt idő az iskolában, hiszen annyi más „fontosabb” dolog volt.

Azt is pozitívumnak tartja, hogy akkor tudnak szünetet tartani, amikor szükségük van rá, nincsenek azok a kötöttségek, mint az iskolában, és talán hatékonyabb is a tanulásuk, mert nem kell annyi mindenre figyelniük (kevesebb óra, kevesebb tananyag). Azonban csak akkor tartja működőképesnek a rendszert, ha az jól van megszervezve, és nem terhelik le egyszerre a tanárok a gyerekeket.

Milyen különbségek adódtak a kis- és középiskolások között?

A különböző oktatási ciklusok közötti különbség nagyrészt az életkori sajátosságokból következnek: míg a kisebbek csak a szülők felügyelete mellett tudnak ezekben a tevékenységekben részt venni, addig a nagyobbak már több önállósággal rendelkeznek – magyarázta Demeter Levente főtanfelügyelő.

A Pallóban – a szülők segítségével – már korábban létrehoztak osztálycsoportokat (pl. Facebook-on), amelyeken eddig is tartották online a kapcsolatot a tanítók, és úgy látta, hogy ügyesen megtalálták a módszereket, hogy érdekes és hozzáférhető is legyen. Porsche Éva igazgató elmesélt egy vicces történetet is ezzel kapcsolatban: hogy a kisgyerekek nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy nem hallja őket a tanci, miközben mesél videóban, és hiába jelentkeznek már-már kiabálva.

Hogyan lesz a lezárásokkal?

A tanulók félévi, évi tanulmányi helyzetének lezárása a minisztérium rendelkezéseinek megfelelően történik, amelyeket online gyűlés formájában már ismertetett a pedagógusokkal a főtanfelügyelőség. Demeter Levente szerint ebben a helyzetben „a két jegyes lezárás teljesen elfogadható”, és a minisztérium szabályozza azt is, hogyan kell eljárni, ha a diáknak március 10-éig csak egy jegye volt, illetve azt is, ha addig nem volt jegye, esetleg bukásra áll.

Kisiskolásoknál négy, általános és gimnáziumi tagozaton öt lehetőséget sorol fel a lezárásra vonatkozó minisztériumi átirat:

  1. ha a gyereknek már van két jegye a második félévben, ezek alapján le lehet zárni. De kaphat jegyet az online tevékenységekre is.
  2. ha csak egy jegye van, akkor kaphat egy második jegyet az online oktatás során kifejtett tevékenységére.
  3. ha csak egy jegye van, és nem értékelhető az online oktatás alatt kifejtett tevékenysége, akkor második jegynek beírható az első félévi általánosa.
  4. ha a diáknak egyetlen osztályzata sincs a második félévben, akkor az első félév általánosa év végi általánosnak számít.
  5. ha a gyerek első félévi általánosa nem éri el az ötöst, akkor a tanár a diákkal együtt dönt arról, hogy mikor nyújthat be egy írásbeli dolgozatot/projektet, amit osztályozni lehet, és ez a jegy lesz – akárcsak a pótvizsga esetében – az éves médiája.

Trinfa Pálma, a Mező igazgatója szerint a diákok szempontjából ez fontos könnyítés, mert sokan nem is tudtak bekapcsolódni, nem lett volna helyes velük szemben, hogy évet ismételjenek. A Refiben úgy látják, hogy nem fog gondot okozni, Tőkés Zsolt szerint „náluk minden megoldható”, a Pallóban pedig Porsche Éva szerint eddig is arra kérte a pedagógusokat, hogy folyamatosan monitorizálják, értékeljék a diákokat.

„Kicsit nehezebben megy a zeneoktatás, nehéz megmutatni videochaten, ha fennebb kell fogni a hangszert, a kórusra, a zenekarra nem is sikerült megoldást találni a gyakorlati órák pótlására” – látta be a Palló igazgatója. A szakoktatás a Mezőben is akadozik, a mesterek igyekeztek feladatokat adni, a diákok oktatóvideókat kaptak, szóval „nem ültek tétlenül”, de azért nem ugyanaz.

Az idén le nem adott tananyagot a következő tanévben pótolják be – mondta a tanügyminiszer. Milyennek tartják ezt az intézkedést?

– A jelenlegi elképzelések szerint a bepótlás a következő tanév első heteiben történik, ugyancsak a minisztérium által kialakított módszertan szerint – avatott be a tanfelügyelő. – Ez megint egy olyan intézkedés, ami részben megoldást jelent az ebben a tanévben elmaradt tananyag pótlására. Biztos, hogy két hét nem elegendő két hónap pótlására. De szerintem ez nem is lesz senki részéről elvárás. Én bízok abban, hogy sikerül olyan megoldást találni, ami egyaránt elfogadható szakmai szempontból, és a diákok, pedagógusok számára is. A hangsúlyt nem a tananyagra, hanem az ún. kulcskompetenciákra kell helyezni.

A megkérdezett iskolaigazgatók is szkeptikusak, ők sem igazán tartják elképzelhetőnek vagy megvalósíthatónak, hogy 2-3 havi anyagot 2-3 hét alatt bepótolják. Az elbeszélő tantárgyaknál talán, de a reál tantárgyak esetében nem szövegről van szó, nehezebb egyedül boldogulni – vélte Trinfa Pálma, a Mező igazgatója.

Porsche Éva szerint most „aki teheti, nem szorítkozik az ismétlésekre, aki tud, próbál haladni az anyaggal”, de így is egy hosszabb periódusra lenne szükség bepótolni az elmaradásokat, nagyon alapos felevenítésre volna majd szükség. Akár úgy is fel lehet fogni, mint egy jó lehetőséget a tananyag szűrésére, a kompetenciák fejlesztésére, tette hozzá a Palló igazgatója.

A végzősöknek felkészítőt tartanak. Egy diáknak hány alkalom fér bele tantárgyanként a tíz napba (jún. 2-12)? Kötelező vagy fakultatív megjelenni?

A diákoknak a felkészítőkön való megjelenés egy lehetőséget jelent, tehát nem kötelező ezeken részt venni – tisztázta a főtanfelügyelő. Ami ezeken a felkészítőkön való részvételt illeti, az iskolák alakítják ki azt az órarendet, amely alapján maximális biztonság mellett, a diákok létszámát figyelembe véve, részt vehetnek a felkészítőkön.

– Figyelembe véve, hogy minden diák 3 vagy 4 tantárgyból vizsgázik, úgy gondolom, hogy legalább heti 2-3 felkészítő megvalósítható, de ez nagymértékben függ a helyi sajátosságoktól is. Az ezt szabályozó minisztériumi rendelet a következő időszakban jelenik meg – mondta Demeter.

A megcsúszott iskolai beiratkozásokkal mi lesz?

Ami a beiratkozásokat és minden más, diákokat és pedagógusokat érintő határidő átalakul. A pontos kalendáriumokat a szükségállapot feloldása után hozza nyilvánosságra a szakminisztérium – válaszolt a főtanfelügyelő.

Mi lesz a továbbra is zárva tartó óvodák, napközik személyzetével? Felmerül a kényszerszabadság esetükben?

A hivatalos rendelkezések szerint a szükségállapot időszakában nem merül fel a kényszerszabadság lehetősége. Hogy milyen döntéseket hoz a kormányzat a szükségállapot utáni időszakra, azt előre nem lehet megjósolni. Mi abban reménykedünk, hogy nem lesznek korlátozó intézkedések – mondta Demeter.

Az udvarhelyi Ficánka napközi vezetője, Antal Csilla sem tudott ilyesmiről. Május 15-éig gondolkodnak, mondta, egyelőre nincs kényszerszabadságra vonatkozó instrukció a központból, a nyári zárvatartásról sincs szó.

A kisegítő személyzet rendszeresen fertőtleníti, takarítja az épületet, hogy bármikor újranyithassák, a pedagógusok pedig online munkát végeznek, tartják a kapcsolatot a szülőkkel, vannak Facebook- és Whatsapp-csoportok, oda tesznek fel ötleteket, témákat a tanterv szerint: mesét, verset, dalos játékot. Szeretnék még változatosabbá tenni a tevékenységet, az igazgató arra kéri a kolléganőket, hogy jobban vegyék ki a részüket, például videochaten keresztül közvetlenül is beszéljenek a gyerekekhez. –Tanulságos időszak volt, láthatták a szülők is, hogy azért komoly munkát, odafigyelést igényelnek a gyerekek. A családi összetartozás erősítése mindenképp pozitív hozadék – fűzte hozzá.

– A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél, 10-15 családnál, például a Budvár negyedieknél viszont nem működik a home office, nincs internet, nincs laptop. Nekik különösen szükségük volna, hogy visszatérjenek, nekik a napközi egy esély kirobbanni ebből a környezetről – hangsúlyozta Antal Csilla, akit ledöbbentett, mikor először hallotta a hírt, mert azt remélte, hogy legalább június elsejétől újraindul az élet.

„Még várunk, hátha lesznek speciális engedmények, március 15-e nem most volt. Ha lejár a szükségállapot, akkor sok szülő visszaáll teljes munkaidőbe dolgozni, mi lesz a kisgyerekekkel?” – merült fel a kérdés benne. Van ki már most szívesen hozná, más annak örült, hogy több időt tölthettek együtt otthon, és van akiben kétely van. Belátja, hogy a fertőzés szempontjából különösen veszélyeztetett kategóriáról van szó, Antal Csilla mégis úgy véli: ha kellő tudatossággal figyelnének a szabályokra, 6-8 létszámú csoportokban újra tudnák indítani a napközit. „Fáj az embernek a szíve, hogy ekkora csend van”.