Ellentmondásos döntések születnek a csíkszeredai igazságügyi palotában.

Fotó: portal.just.ro

Alapfokon elutasította a Hargita megyei törvényszék Puskás Katalin volt fejlesztési igazgató azon kérését, hogy vonják vissza a hivataltól való menesztését, derült ki az igazságügyi portálról.

A döntés azonban abból a szempontból ellentmondásos, hogy a menesztés alapját képező – a szejkei csatornázással kapcsolatos – károkozás alól egy korábbi perben már „felmentették”, és a DNA sem emelt vádat ellene emiatt. A két per eljárásbeli szempontból is szoros összefüggésben van egymással: a menesztési pert addig felfüggesztették, amíg a károkozás perében nem született jogerős döntés. Mivel az elsőben Puskásnak kedvező ítélet született, minden jel arra mutatott, hogy a másodikban is az várható, de nem így történt.

Vajon miért nem?

Igazából mindkét fél értetlenül áll a helyzet előtt, a bírói indoklás hiányában.

A polgármester által fogadott ügyvéd, Moldován-Horváth István csak feltételezni tudja, hogy miért hozhattak eltérő ítéletet a két perben, de azt mondja, ez gyakran előfordul, ha más-más bíró tárgyalja ezeket  ahogy most is történt. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a károkozási per csak egy esetre szólt (a Macops által végzett szejkei munkálatokra – szerk.), az elbocsátást pedig négy közbeszerzésre alapozták, amelyek közül csak az egyik a Macopsé. 

A hivatal ügyvédje azt is furcsállta, hogy pont fordítva tárgyalták a két pert, mint ahogy ő kérte. Szerinte úgy lett volna logikus, hogy előbb ítéljék meg, az elbocsátás jogos volt-e, mert ahhoz fűződik a károkozás. De az előre tolt perben sem azt állapították meg, hogy egyáltalán nem volna kár, csak a bírói testületek szerint nem egyedül Puskást kellene felelősségre vonni érte (egy közbeszerzési szerződéskötés több kézen, a polgármesterén is átmegy – szerk.) – jegyezte meg.

Ilyen per, hogy senkinek nincs igaza, „mindenkit visszautasít” és perköltséget sem ítél meg a törvényszék, ilyen nincsen Puskás Katalin és ügyvédje szerint. A törvényszék ugyanis úgy utasította el a keresetét, hogy közben a hivatal kifogásainak sem adott helyet, melyek szerint az igazgató elmulasztotta volna az előzetes közigazgatási eljárást és nem lenne jogosult a kiesett fizetés követelésére.

A volt igazgató ugyanakkor megerősítette, hogy másik három beruházásról is szó volt a menesztésekor, de szerinte „abszolút nem voltak kivizsgálva, csomó ferdítéssel belemagyarázták, hogy törvénytelenség történt”. A Kipi-Kopi óvodánál „pluszmunkák” miatt lett több a végső érték, de ezekre „minden papír megvolt”, a polgármester is aláírta állítólag; a Kogălniceanu utcai blokkszigetelésnél villámhárítót kért pluszba a finanszírozó; és volt egy lemondott munkálat a kutyamenhelynél, ahol az volt a vád ellene, hogy amennyivel a betervezett épület többe került volna, annyival megkárosíthatta volna a várost, ha nem váltanak konténerekre (a kutyamenhelyet azóta mégsem adták még át – szerk.). Puskás állítása szerint a hivatal fegyelmi bizottsága ebben a három esetben nem is javasolta az eljárás folytatását, csak a Szejke-ügyben, de ez az egész így is, úgy is „egy vicc, koholmány”, vélekedett.

Mi várható még ez ügyben?

A menesztési perben hozott elsőfokú ítélet megindoklására a törvény szerint 30 napja van a bírónak, a kiközléstől pedig 15 napon belül fellebbezhetnek a felek. „Kiszámíthatatlan: van bíró, akinél napok, másnál hónapok kérdése”, mondta erről Moldován-Horváth István, akinek az a tapasztalata, hogy azért Csíkszeredában tartják magukat a határidőkhöz. 

Az indoklás ismerete nélkül Puskás Katalin nem kívánt arról nyilatkozni, hogy fellebbez-e, de megjegyezte: célja már nem is az volt, hogy visszaszerezze állását, hanem becsületbeli ügy ez számára. „El tudná képzelni, hogy vissza lehetne menni, ennyi gyanúsítgatás után?” – kérdezett vissza.

Hát DNA-nál mi a helyzet?

Puskás Katalin nem tudott arról, hogy a DNA még foglalkozna az üggyel, ő ott maradt el, hogy a marosvásárhelyi ügyészség lezárta a nyomozást és ejtette az ügyet, azóta őt nem keresték. A polgármester ügyvédje viszont megerősítette azt az értesülésünket, hogy fellebbezés történt Bukarestben, és új információt is közölt ezzel kapcsolatban: úgy tudja, hogy az illetékes törvényszék elrendelte, folytatódjon a nyomozás, de csak in rem (a cselekményre vonatkozóan), Puskás még mindig nem szerepel gyanúsítottként.

A „Szejke-gate” háttere

Puskás Katalin fejlesztési igazgatót azzal gyanúsította meg a polgármester 2019 folyamán, hogy megkárosította a várost azzal, ahogyan lebonyolította a szejkei csatornázás közbeszerzését, és rajta akarta behajtani az állítólagos kárt (257 ezer lejt), amely a beruházás során jóváhagyott áremelésből származik. Puskást nem csak menesztette a hivataltól, hanem a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is feljelentette Gálfi. A károkozással kapcsolatos pert Puskás jogerősen megnyerte, a marosvásárhelyi DNA-nál is ejtették az ügyet.

A polgármesteri hivatal ezzel párhuzamosan megpróbálta peres úton érvényteleníteni a Macops-szal megkötött szerződést és az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást is, de mindkét fokon elutasították a keresetet. A Macops viszont elvesztette, vagyis visszalépett abból a másik perből, amelyet azért indított, hogy a hivatal vegye át az elvégzett munkálatokat – ezt ugyanis a városháza erre kijelölt bizottsága megtagadta, műszaki hiányosságokra hivatkozva. 

Az egész ügy jelentősége egyébként abban áll, hogy – többek között – a szennyvízhálózat meglététől függnek a nagyobb (potenciális) beruházások, mint amilyen a Szejkére megálmodott wellnessközpont is.