Ezért nem mennek a diákok az országos vizsgákra

Először készült felmérés a távolmaradás okairól.

Elkészült a diákoknak az országos vizsgákról való távolmaradásának okait vizsgáló jelentés, írja az Agerpres, amelynek következményeként az oktatási minisztérium különféle intézkedések foganatosítására utasította a tanfelügyelőségek révén a tanintézeteket.

A tanulóknak a képességfelmérő, illetve az érettségi vizsgáról való távolmaradásával kapcsolatos jelentést a minisztérium alárendeltségében működő Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tette közzé. Ligia Deca szerint ez az első jelentés, amely a jelenség okait vizsgálja. „Egy igen összetett jelenséggel állunk szemben, amelyet számtalan tényező befolyásol” – idézte a tárcavezetőt a minisztérium közleménye.

A Sportmedia.ro oldal szemlézte a jelentést, és többek között azt állapította meg, hogy

a nyolcadikos országos felméréseken leginkább azok a diákok hiányoznak, akik:

  • szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű közösségekben élnek;
  • egyszülős vagy diszfunkcionális, alacsony társadalmi-gazdasági, iskolai végzettségű és foglalkozású családokból származnak, akiknek szülei csekély mértékben vesznek részt gyermekeik iskolai fejlesztésében;
  • olyan iskolákban tanulnak, amelyek számos kihívással szembesülnek (a tanári kar ingadozása, elégtelen felszerelés, az iskolai lemorzsolódásra vonatkozó stratégiák és konkrét beavatkozási tervek hiánya, illetve a VIII. osztályos országos felmérésben való részvétel hiánya);
  • alacsony szintű képzettséggel, alapkészségekkel rendelkeznek, illetve alacsony érdeklődést mutatnak az iskola iránt;
  • nincs kilátásuk tanulmányaik folytatására, vagy elsősorban a szakmai továbbképzésre orientálódnak;
  • korán kezdődő munkatapasztalattal rendelkeznek (főleg informális keretek között, napszámosként vagy intenzíven dolgoznak a családi háztartásban); különböző típusú iskolai kieséseik vannak;
  • alacsony szintű önbizalommal rendelkeznek saját erejüket illetően;
  • az iskolai közösségen belüli marginalizációval, kirekesztéssel szembesülnek (diszkrimináció, csökkent beilleszkedés és elfogadás a tanárok és a diákok részéről);
  • nem tartják értékesnek az oktatás szerepét a társadalmi, személyes és szakmai fejlődésükben.

Nagyobb eséllyel hiányoznak az érettségi vizsgáról azok a diákok, akik:

  • problémás iskolai pályát jártak be akár az általános iskolával kezdődően;
  • súlyos oktatási hiányosságokat tapasztaltak;
  • alacsony énhatékonysággal rendelkeznek a tanulással és az érettségi vizsgával kapcsolatban;
  • személyes erőforrásaikat elsősorban a társadalmi-gazdasági nehézségek kezelésére csatornázzák be;
  • elégtelen családi támogatásban részesülnek az oktatásukat illetően;
  • jelen van náluk az iskolai/tanulmányi motiváció hiánya, a motiváció irányulása a megélhetés gyors biztosítása felé (akár a jelenlegi munkahely megtartásával, akár a középiskola elvégzése után azonnali állás megszerzésével).

A szaktárca intézkedéseket vár az iskoláktól a jelenség visszaszorítására. A tanfelügyelőségeknek küldött átiratban egyebek mellett az szerepel, hogy a tanintézeteknek heti rendszerességgel felzárkóztató órákat kell tartaniuk azoknak a végzős osztályokba járó – tehát képességfelmérő vizsgára vagy érettségire készülő – tanulóknak, akiknek az előző tanévben a tanulmányi átlaga nem érte el a 7-est. Emellett figyelemmel kell követniük a tanulók hiányzásait, és intézkedéseket kell hozniuk a tanórákról való távolmaradás megelőzésére/visszaszorítására. A szülőket folyamatosan tájékoztatni kell a tanulók hiányzásairól, sok hiányzás esetén pedig a gyermekvédelmi szakszolgálatot is értesíteni kell a helyzetről, illetve együtt kell működni ezzel a tanulók iskolai visszailleszkedése érdekében – közölte a minisztérium.

Kiemelt kép: archívum