A Gimi, a kézilabda és Bányai János már bekerült az értéktárba. Mondd, te mit választanál?

Fotó: Gál Előd

Januárban újabb értékek kerültek be a Székelyudvarhelyi Értéktárba a városlakók javaslatára – tájékoztatott közleményében a programot lebonyolító Civil Kurázsi Egyesület. Elnökét, Nagy Pált arra kértük, hogy meséljen többet a kezdeményezésről.

A legutóbbi felhívásra nyolc pályamunka érkezett be elbírálásra a Székelyudvarhelyi Értéktár Bizottsághoz, amely az ősz folyamán a polgármesteri hivatal és a Székelyföldi Legendárium támogatásával újabb pályázatot hirdetett meg azzal a céllal, hogy a lakókkal közösen folytassák Székelyudvarhely sajátosságainak leltározását. A beküldők könyvutalványban részesültek.

A nyertes javaslatok

között szerepelt: a Tamási Áron Gimnázium, a Székely Dalegylet, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF), a székelyudvarhelyi kézilabdasport, az Udvarhely körüli tanösvény, a Balázs Ferenc Vegyeskar, a Vasszékely szobor, valamint a Szejke fesztivál.

A 2017-ben beérkezett javaslatok alapján a Haáz Rezső Múzeum, a Barátok temploma, Bányai János, a Tomcsa Sándor Színház, a Budvár-Csicser tanösvény, a székelyudvarhelyi Karate Klub, a Ferenczy-féle bárányflekken és a Varga mézes is az értéktár részeit képezik a bizottság döntésének értelmében. Az első négyet az Erdélyi Értéktár Bizottságnak is elküldték.

A bizottság tagjai a beérkezett pályamunkák mindegyikét érdemesnek látták felvenni a Székelyudvarhelyi Értéktárba és ezek közül a Tamási Áron Gimnáziumra és a Vasszékelyre vonatkozó javaslatokat felterjesztik az Erdélyi Értéktár Bizottságnak is.

Ugyanakkor a Székely Dalegyletet, az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, a Balázs Ferenc Vegyeskart, a Szejke fesztivált és a székelyudvarhelyi kézilabda sportot ajánlják felvételre az Udvarhelyszéki Értéktárba.

Az alapfeltétel,

hogy ki kell tölteni egy adatlapot, amelyet a Civil Kurázsitól is lehet igényelni, de fent van a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján is, ugyanis a KJNT látja el az Erdélyi Értéktár ügyintézését.

Az egyszerű, egyoldalas űrlapot három fő részre osztották: az első részben a javaslattevő személy vagy szervezet adatait kell megadni, a második részben a javasolt érték nevét, kategóriáját, fellelhetőségének helyét, rövid leírását, történetét, és meg kell indokolni, hogy mitől számít értékesnek. Végül, a harmadik részben mellékletben várják a fényképeket, hozzátartozó dokumentációt, forrásokat, támogató és ajánló leveleket.

A Jézus Szíve kápolna sem került még be az értéktárba. Várják a dokumentált javaslatot. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Ha valakinek van javaslata, akkor a kitöltött adatlapot elviekben a helyi bizottsághoz kellene leadnia, majd annak döntése alapján mehet magasabb szintre az adott javaslat, ha arra érdemes. „De sok helyen nincs kialakulva még a rendszer, így van, hogy egyből a széki, megyei, vagy akár az erdélyi értéktár bizottsághoz nyújtják be a javaslatot” – teszi hozzá Nagy Pál.

A megkülönböztetést az dönti el,

hogy a javaslattevő minek szeretné nyilvánítani az általa benyújtott értéket. Ha csak helyinek, akkor a helyi bizottság eldöntheti azt is, hogy ez akár a nagyobb régiónak is értékét képezi, vagy marad a helyiben, de volt már arra is példa, hogy az Erdélyi Értéktár Bizottsághoz benyújtott javaslatot a helyi bizottság figyelmébe ajánlották.

Eddig például az Udvarhelyszéki Értéktár Bizottsághoz benyújtott javaslatok közül a parajdi sóbányát és a parajdi sószorost vették be az Erdélyi Értéktárba. A parajdi termálvíz maradt az udvarhelyszékiben, akárcsak a szentábrahámi székely gyógynövényes termékek.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke vezeti, őt az általa alapított Transylvania Trust Alapítvány javasolta. Rajta kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Termék által delegált képviselők is helyet kaptak a tízfős bizottságban. A teljes névlista itt elérhető.

„Én úgy gondolom, hogy ha egy székelyudvarhelyi érték egyből bekerül az Erdélyi Értéktárba, attól még a Székelyudvarhelyi Értéktárnak is része lesz” – magyarázta a felelős egyesület elnöke.

A projekt a Magyar Országgyűlés által 2012-ben megszavazott Hungarikum-törvény alapján indult el Erdélyben is. A Magyar Állandó Értekezlet döntésének megfelelően az értéktár bizottságokat az erdélyi MÁÉRT tagszervezetek képviselői közösen hozzák létre, ugyanis a Hungarikum Bizottság nemzetrészenként kizárólag egyetlen külhoni értéktár működését veheti figyelembe. „A Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság tehát a MÁÉRT feltételei alapján jött létre, mondhatni teljes értékű a lefedettsége. Mi is ide küldjük a javaslatainkat, döntéseinket” – részletezte Nagy Pál.

A kezdeményezők továbbra is várják a javaslatokat, ismertetőket, melyekkel folyamatosan bővíthetik Székelyudvarhely, Udvarhelyszék és Erdély értéktárát a civilkurazsiegyesulet@gmail.com email címre vagy a Facebookon.