A Gimi, a kézilabda és Bányai János már bekerült az értéktárba. Mondd, te mit választanál?

Fotó: Gál Előd

Januárban újabb értékek kerültek be a Székelyudvarhelyi Értéktárba a városlakók javaslatára – tájékoztatott közleményében a programot lebonyolító Civil Kurázsi Egyesület. Elnökét, Nagy Pált arra kértük, hogy meséljen többet a kezdeményezésről.

A legutóbbi felhívásra nyolc pályamunka érkezett be elbírálásra a Székelyudvarhelyi Értéktár Bizottsághoz, amely az ősz folyamán a polgármesteri hivatal és a Székelyföldi Legendárium támogatásával újabb pályázatot hirdetett meg azzal a céllal, hogy a lakókkal közösen folytassák Székelyudvarhely sajátosságainak leltározását. A beküldők könyvutalványban részesültek.

A nyertes javaslatok

között szerepelt: a Tamási Áron Gimnázium, a Székely Dalegylet, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF), a székelyudvarhelyi kézilabdasport, az Udvarhely körüli tanösvény, a Balázs Ferenc Vegyeskar, a Vasszékely szobor, valamint a Szejke fesztivál.

A 2017-ben beérkezett javaslatok alapján a Haáz Rezső Múzeum, a Barátok temploma, Bányai János, a Tomcsa Sándor Színház, a Budvár-Csicser tanösvény, a székelyudvarhelyi Karate Klub, a Ferenczy-féle bárányflekken és a Varga mézes is az értéktár részeit képezik a bizottság döntésének értelmében. Az első négyet az Erdélyi Értéktár Bizottságnak is elküldték.

A bizottság tagjai a beérkezett pályamunkák mindegyikét érdemesnek látták felvenni a Székelyudvarhelyi Értéktárba és ezek közül a Tamási Áron Gimnáziumra és a Vasszékelyre vonatkozó javaslatokat felterjesztik az Erdélyi Értéktár Bizottságnak is.

Ugyanakkor a Székely Dalegyletet, az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, a Balázs Ferenc Vegyeskart, a Szejke fesztivált és a székelyudvarhelyi kézilabda sportot ajánlják felvételre az Udvarhelyszéki Értéktárba.

Az alapfeltétel,

hogy ki kell tölteni egy adatlapot, amelyet a Civil Kurázsitól is lehet igényelni, de fent van a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján is, ugyanis a KJNT látja el az Erdélyi Értéktár ügyintézését.

Az egyszerű, egyoldalas űrlapot három fő részre osztották: az első részben a javaslattevő személy vagy szervezet adatait kell megadni, a második részben a javasolt érték nevét, kategóriáját, fellelhetőségének helyét, rövid leírását, történetét, és meg kell indokolni, hogy mitől számít értékesnek. Végül, a harmadik részben mellékletben várják a fényképeket, hozzátartozó dokumentációt, forrásokat, támogató és ajánló leveleket.

A Jézus Szíve kápolna sem került még be az értéktárba. Várják a dokumentált javaslatot. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Ha valakinek van javaslata, akkor a kitöltött adatlapot elviekben a helyi bizottsághoz kellene leadnia, majd annak döntése alapján mehet magasabb szintre az adott javaslat, ha arra érdemes. „De sok helyen nincs kialakulva még a rendszer, így van, hogy egyből a széki, megyei, vagy akár az erdélyi értéktár bizottsághoz nyújtják be a javaslatot” – teszi hozzá Nagy Pál.

A megkülönböztetést az dönti el,

hogy a javaslattevő minek szeretné nyilvánítani az általa benyújtott értéket. Ha csak helyinek, akkor a helyi bizottság eldöntheti azt is, hogy ez akár a nagyobb régiónak is értékét képezi, vagy marad a helyiben, de volt már arra is példa, hogy az Erdélyi Értéktár Bizottsághoz benyújtott javaslatot a helyi bizottság figyelmébe ajánlották.

Eddig például az Udvarhelyszéki Értéktár Bizottsághoz benyújtott javaslatok közül a parajdi sóbányát és a parajdi sószorost vették be az Erdélyi Értéktárba. A parajdi termálvíz maradt az udvarhelyszékiben, akárcsak a szentábrahámi székely gyógynövényes termékek.

[custom_facebook url="https://www.facebook.com/hirportal/photos/a.10150239959573885/10156721745653885" type="post"]

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke vezeti, őt az általa alapított Transylvania Trust Alapítvány javasolta. Rajta kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Székely Termék által delegált képviselők is helyet kaptak a tízfős bizottságban. A teljes névlista itt elérhető.

„Én úgy gondolom, hogy ha egy székelyudvarhelyi érték egyből bekerül az Erdélyi Értéktárba, attól még a Székelyudvarhelyi Értéktárnak is része lesz” – magyarázta a felelős egyesület elnöke.

A projekt a Magyar Országgyűlés által 2012-ben megszavazott Hungarikum-törvény alapján indult el Erdélyben is. A Magyar Állandó Értekezlet döntésének megfelelően az értéktár bizottságokat az erdélyi MÁÉRT tagszervezetek képviselői közösen hozzák létre, ugyanis a Hungarikum Bizottság nemzetrészenként kizárólag egyetlen külhoni értéktár működését veheti figyelembe. „A Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság tehát a MÁÉRT feltételei alapján jött létre, mondhatni teljes értékű a lefedettsége. Mi is ide küldjük a javaslatainkat, döntéseinket” – részletezte Nagy Pál.

A kezdeményezők továbbra is várják a javaslatokat, ismertetőket, melyekkel folyamatosan bővíthetik Székelyudvarhely, Udvarhelyszék és Erdély értéktárát a civilkurazsiegyesulet@gmail.com email címre vagy a Facebookon.