Attila először az ideiglenes helyszínre vezet be

Fotó: HODGYAI-LŐRINCZ ESZTER

A lengyelfalvi után újabb Waldorf iskolában indul a tanítás ősztől Udvarhelyszéken, mégpedig Kisgalambfalván, egy 2019-ben összeállt „erős szülői mag” kezdeményezése nyomán.

Az egyik fő kezdeményezőben, a kisgalambfalvi Szabó-Bilibók Attilában és feleségében ekkor merült fel a kérdés, „mi lesz a gyermekekkel, ha odaérnek?”. Megadta a kezdőlökést számukra, hogy Székelykeresztúr környékéről több szülővel találkoztak, akik hozzájuk hasonlóan nem szeretnék hagyományos oktatásba adni a gyermeküket, voltak kis csoportosulások, és ezek kezdtek összeállni – emlékszik vissza a kezdetekre a szülő. Arra is, hogy akkor nem gondolták, hogy két-három évbe telik engedélyeket szerezni és elindítani az oktatást.

Hogy miért nem a hagyományos oktatás?

Egyszerűen azt sem akartuk, hogy kora reggel egy hatalmas táskával elindítjuk a gyereket iskolába, ahonnan délután hazajön – válaszolja meg a kérdést Szabó-Bilibók. Egyébként is tudták a lányukról, hogy nem olyan típus, aki a hagyományos oktatásban, az iskolapadban el fog ücsörögni, „megtörne a gyerek”.

Keresték a hagyományostól eltérő oktatási formákat, megfordult a fejükben a magánoktatás lehetősége is. Több szülővel kezdtek hangsúlyosabban gondolkozni a Waldorf pedagógián, ami több szempontból is megfelelne: közösségben szocializálódnak a gyerekek, nem szabályoktól mentes, de mégis szabadabb, hisz a játékosságról és a természetközeliségről szól, nem csak a házi feladatról és a hatalmas hátizsákról.

„Amíg a hagyományos oktatási rendszer a gyereknek az iskolában úgymond csak a fejét látja, a Waldorf a gyerek egészét nézi, foglalkozik többek között a kézügyességgel, fizikai állóképességgel, természetközelibb és életszerűbb az oktatás” – vélekedik, ezért is kezdi meg lánya Waldorfban a tanulmányait.

Ráadásul Kisgalambfalván.

Míg Szentábrahámon is alakult egy kezdeményező közösség, a Solymosokban és Keresztúron is többen gondolkoztak egy iskola nyitásán. Egyik lehetőségként Kissolymos merült föl, de mivel nagyon távol van, és télen különösen nehéz átmenni a hegyen, ezt az opciót elvetették. A Waldorf természetközeli oktatása miatt a falusi környezet sokkal ideálisabb hely egy iskolának, mint egy város, Keresztúr ezért nem került számításba.

A lengyelfalvi iskola bővítése azért nem, mert Keresztúrról, Solymosból nagyon távol lett volna, másrészt Lengyelfalván is évről évre építik a termeket és a következő évfolyamokat. Az sem mellékes, hogy Lengyelfalván folyamatos túljelentkezés van, egy új iskola létrehozása ezen is segíthet. Jelenleg is van olyan galambfalvi szülő, aki két gyermekét viszi minden reggel a lengyelfalvi iskolába. Kisgalambfalva minden szempontból ideálisnak tűnt.

„Nem miattunk, mármint miattunk is, mert mi itt voltunk” – mondja nevetve Szabó-Bilibók, aki maga egyeztetett a tervekről Gyerkó Levente polgármesterrel és Bálint Hajnallal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatójával, hiszen a Waldorf-iskola egy már meglévő oktatási intézmény alegysége kell, hogy legyen.

A polgármester rögtön melléjük állt, azt mondta, ha van ennyi gyerek, ennyi szülő, akkor támogatja mindennel, amivel tudja. Az igazgatónő ismerte az oktatási formát, ő is elsőre partner volt a dologban, ráadásul Szabó-Bilibók elmondása szerint az intézményvezető azóta egyre több olyan iskolaigazgatóval beszélt, akiknek az intézményében van Waldorf, ezáltal egyre lelkesebb. Olyan mentoriskolájuk is akadt, amely már nem ideiglenes engedéllyel működik, ez feltétel a kezdeményezéshez.

Ahhoz, hogy elinduljon,

és ne legyen hosszadalmas a bürokráciai útvesztő – a kellő engedélyek beszerzése, határozatok megtétele, elfogadása – nagy egyetértésre van szükség az önkormányzat, a mentor-, az anyaiskola és a szülők között, ezzel nekik szerencséjük volt. „A mentorszerződésben már úgy kéri a Waldorf szövetség, hogy az egyesület, a mentoriskola és az anyaiskola közösen írják alá, és vállalják a minimum 5 éves együttműködést.

Az egyetértés mellé azért szakemberek is kellenek, olyan, pedagógiát végzett személy, aki egy hároméves Waldorf-képzésen is túl van. Korábban elég volt az is, ha csak be van iratkozva a képzésbe, mára diploma kell hozzá, tudjuk meg, ami valahol érthető is, mert korábban sokan visszaéltek az engedménnyel.

Készül az első osztályterem a Hagyaték Alapítvány épületében.

Az ötödik osztály előtti oktatáshoz kötelező egy tanító, egy waldorfos testnevelés tanár, és egy waldorfos vallástanár, ha ezek közül egyik sem vállalja az angol nyelv oktatását, akkor negyedikként erre is szükséges egy kolléga. A kisgalambfalvi osztály indítói jelenleg erre vannak felkészülve. „Eleve nem is gondolkodhatunk tovább, hisz ahhoz, hogy ötödiket lehessen indítani, a közösségnek ki kell épülnie, egy generáció el kell érjen odáig. Nyitottak a szülők és az intézmény is az 5-8-ra, de ennek az a feltétele, hogy nagyon sok szaktanár szerezzen Waldorf képesítést” – magyarázza. A tanítónő csak abban az esetben vihetné tovább őket ötödikbe, hogyha tanári diplomája is van, és lemond a címzetes állásáról. Bilibók elmondása szerint így kevesen vállalják a kockázatot. „Hálistennek, addig van néhány év” – mondja.

ISMERKEDNÉL A WALDORF PEDAGÓGIÁVAL?

Tartott már előadást felkérésükre Kulcsár Gábor, az Antropozófiai Pedagóiai Műhely szakmai vezetője, aki a Waldorf képzést végző pedagógusok képzője is egyben, majd Forgács Erzsébet, szadai nyugdíjas fejlesztő pedagógus, óvónő.

A következő előadásukat ismét Kulcsár Gábor tartja Szülői szerep – szülőkkel való együttműködés a Waldorf-iskolákban címmel április 12-én, szerdán 18 órától a székelykeresztúri Fogadó Vendégházban.

Mint az iskolaigazgatótól megtudta, néhány tanárban megfogalmazódott a félelem azzal kapcsolatban, hogy az így is alacsony létszámú, hagyományos osztályoktól elvonja a gyerekeket a Waldorf, de elmondása alapján ezek a szülők egyébként is inkább a magánoktatást választották volna. Ő abban bízik, ha majd elindul, és a klasszikus oktatásban résztvevő tanárok közelebbről szereznek tapasztalatot, nyitottak lesznek rá, hogy akár egy Waldorf-képzést is elvégezzenek. Emellett az is igaz, hogy három év múlva végzik el a képzést a most beiratkozottak Lengyelfalván, így nagyobb lesz a merítési lehetőség.

S hát az óvoda?

Mint megtudjuk, egyelőre szakemberhiány miatt nem tudnak óvodát indítani.

„Egyszerűen nincs. Nemhogy magyar, de szinte óvónő sincs, aki mindent elvégzett a jelen pillanatig, és akivel el lehetne indítani az óvodát. Beiratkozott óvónők vannak, de meg kell várnunk őket” – magyarázza, kiemelve, hogy tervben van egy óvoda alapítása is, hiszen innen jönne az utánpótlás. Elárulja, óvodára még nagyobb igény lett volna, körülbelül 30 gyerek szüleinek a részéről, ezért nem tesznek le róla.

Szabó-Bilibók Attilával a leendő Waldorf iskola két helyszínére is ellátogatunk, amelyeket most készítenek elő. Az egyik ideiglenesen fogja szolgálni őket, 2023 őszén itt indul az oktatás. Addig is, amíg a hivatal által biztosított épületet sikerül megfelelően korszerűsíteni, a Hagyaték Alapítvány egyik épületében fog elindulni az iskola. Azért nem végleges a helyszín, mert itt csak egy osztályteremnek van hely.

Idővel ide költözne be az iskola.

Az első indulóknak megvan a minimális osztálylétszám, de még négy-öt hely biztosan van, ezeket már a megyei tanfelügyelőség is meghirdette – osztja meg Szabó-Bilibók. A hosszútávra tervezett épület az egyezség szerint a kisgalambfalvi volt termelőszövetkezeti raktár lesz, ezt szeretnék „lakhatóvá tenni”, iskolaépületté alakítani. A tervek szerint a közeljövőben nekifognak a korszerűsítési munkálatoknak: kicserélik a létesítmény tetőzetét, és rácsatlakoztatják az épületet a helyi ivóvíz- és szennyvízhálózatra.

Mit szól ehhez a falu? 

– kérdezzük. Ő úgy látja, nyitottak rá, akivel eddig szóba került, mindenki támogató volt, de hozzáteszi, hogy az estleges ellenzők valószínűleg nem állítják meg az úton azért, hogy elmondják neki.

Amikor összegyűlt egy szülői mag, több nyilvános előadást rendeztek, ami találkozást biztosított a Waldorf szellemiségével azoknak, akik kíváncsiak, esetleg szkeptikusak voltak. „Nagy Attilának, a Román Jégkorong Szövetség elnökének mindhárom gyermeke Waldorfba járt Csíkszeredában. Őt kértük meg, hogy szülői szemmel mondja el, hogy mik a tapasztalatai. Volt vele egy pedagógus is, aki már több évfolyamot kivitt. Tőlük lehetett kérdezni” – emlékszik vissza.

Volt olyan is, akinek itt jött meg a kedve, és olyan is, aki itt döntötte el, hogy ez nem neki való. Őszinte volt, mondta Attila, aki azért is tartja ezeket különösen fontosnak, mert sokan, akik nem ismerik, úgy vélekednek róla, mint egy szektáról, amiben valami vallásellenes oktatás folyik.