A városunkat érintő igen fontos kérdés titokzatos köntösébe bújtatva hívott sajtótájékoztatóra Berde Zoltán a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője március 11-én, hétfőn. Mint kiderült, a fontos kérdés már egyszer felmerült a 2024-es költségvetésről szóló tanácsülésen: az Urbana Rt. távhőszolgáltatása törvényesen nem kaphat több támogatást a várostól.
Miért fontos ez?
Azért, mert a távhőszolgáltatást igénybe vevők eddig nagyon kedvezménye s fűtésszámlát fizettek, a termelési árnak csupán 30 százalékát. A többi 70 százalékot az önkormányzat által biztosított szubvenció tette ki. S ha ezután nem lesz szubvenció, a szolgáltatást igénybe vevők teljes árat kell hogy fizessenek, ami sokaknak problémás lehet.
A sajtótájékoztatón,
a Városháza előtti téren, Berde Zoltán frakcióvezető és kollégái, Dávid Endre, Szakács Tibor és Darabont Ede Gergő tanácsosok voltak jelen.
Amint lejárt a déli harangszó, Berde belekezdett mondandójába, miszerint a múlt héten részt vettek egy Urbana közgyűlésen, ahol arról tájékoztatták őket, hogy egy 2014-es törvény értelmében az önkormányzatok 2014-től számítva még 10 évig támogathatják a távhőszolgáltatás lakossági árát.
Székelyudvarhelyen körülbelül 1.850 háztartásnak biztosítja a város tulajdonában levő Urbana Rt. a távhőszolgáltatást 1998 óta, tehát nem lehet több szubvenciót adni, amire a polgármesternek a válasza „a legdrasztikusabb megoldás”: a lakossági ár háromszorosára növelése.
A szerző felvételei
„Ez azt jelenti átlagban, hogy egy kétszobás tömbházlakás esetében a mostani 400 lej 1200 lej körüli értékre fog növekedni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy arculcsapás a lakosságnak, akik a rendszeren vannak, egy arculcsapás a tanácsosoknak is, hogy amikor már a mandátuma elején is tudott erről a helyzetről (a polgármester – szerk. megj.), most az utolsó percben tájékoztatja a frakciót erről, és egy ilyen drasztikus lépésre készül”, jelentette ki Berde.
Tovább bonyolítja szerinte a történetet, hogy az Urbana ügykezelésébe tartozik a közszállítás megoldása, ellátása, és ha a távhőszolgáltatás miatt anyagi nehézségei akadnak a vállalatnak, az a városi tömegközlekedésre is kihathat.
„Éppen ezért az RMDSZ frakció a mai nap iktatott egy kérést a polgármesteri hivatalnál, melyben kérjük a polgármestert, hogy a márciusi rendes havi tanácsülésen ne a legdrasztikusabb forgatókönyvet terjessze elő a tanácsosok elé”, jelentette ki. Azt szeretnék, ha a polgármester olyan megoldást találna, ami elfogadható az önkormányzat és a lakosság számára is. Továbbá felrótta, hogy Udvarhely ismét a sor végén kullog a probléma megoldásában, hogy a polgármester eddig elhallgatta előlük, mi fog történni.
Leszögezte, amennyiben a márciusi tanácsülésen olyan határozattervezetet terjesztenek elő, ami a lakossági ár megnövekedését tartalmazza, az RMDSZ nem fogja azt támogatni.
Van megoldási javaslatuk?
– érkezik az újságírói kérdés. Nincs, feleli Berde, derült égből villámcsapásként érte őket az információ, a múlt heti közgyűlésen szembesültek vele. Hozzátette, fel fogják venni a hasonló helyzetben lévő önkormányzatokkal a kapcsolatot, hátha tőlük sikerül ellesni valamilyen megoldást.
Valójában az Urbana helyzete a költségvetés tárgyalásakor is felmerült már, mutatott rá a sajtó, Szakács azzal védekezik, hogy akkor csak nagy vonalakban volt érintve, nem mentek bele részletekbe.
A probléma sokkal árnyaltabb
Az eset kapcsán megkerestük az Urbana Rt. igazgatóját, Hadnagy Gábort, de nem kívánt nyilatkozni addig, amíg a fennálló helyzetben „nincsenek konkrétumok és csak feltételezésekről beszélünk”. Amint lesznek konkrétumok, nem zárkózik el attól, hogy beszéljen, mondta.
Végül a polgármesteri hivatal részéről Venczel Attila főjegyző vázolta fel a kialakult helyzetet: a 2006/ 36-os kormányrendelet szabályozta a hőenergiaközpontok működésének biztosítását. A rendelet szerint a fűtés árát a helyi tanács kell hogy meghatározza, illetve megengedi hogy a lakossági árat alacsonyabbra szabják meg a termelési árnál, azzal a feltétellel, hogy a különbözetet a helyi költségvetésből kell kifizetni – ez még az Európai Unióhoz csatlakozásunk előtt volt, jegyezte meg Venczel.
Archív / fotó: GÁL ELŐD
2012-ben – amikor már bőven EU-sok voltunk – uniós szinten jóváhagytak egy bizottsági döntést arra vonatkozóan, hogy a közpénzből adott támogatás állami támogatásnak minősül, így a már emlegetett szubvenció is. Azonban az EU arra törekszik, hogy a magánszektort, vállalati szektort mentesítse az állami támogatásoktól, mert az befolyásolja a szabadpiaci versenyt. Románia a lakosság nehéz anyagi lehetőségeire és és fűtési rendszereinek elavultságára tekintettel kapott egy kis engedményt.
Ez a kis engedmény egy 2014-es minisztériumi rendeletben nyilvánult meg amely a 2014-2019-es időszakra megállapította a szubvencionálás feltételei közt azt, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg az évi 15 millió eurót, illetve hogy az önkormányzatok és a szolgáltatók közötti koncessziós, átruházási, szolgáltatási szerződések időtartama ne haladja meg a tíz évet.
2019-ben viszont nem állt le ez a rendszer, a jegyző sem tudja mi okból. Azt viszont igen, hogy az az öt év ‘14 és ‘19 között, amitől azt remélték, hogy meghozza a kellő fejlődést ahhoz, hogy ne kelljen már szubvenciót adni, nem hozta a várt eredményt. Ezért 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is egy-egy évvel meghosszabbították rendeletben foglaltak hatályát, 2022-ben pedig a COVID-19 világjárvány miatt a megnövekedett energiaárak kényszerítették a folytatást. 2023-ban ismét hosszabbítás jött szóba, egészen 2028-ig. Tavaly júliusban megjelent azonban a 1394/2023-as minisztériumi rendelet, ami előirányozta a támogatás feltételeit, csakhogy a versenyhivatal nem hagyta jóvá. Bár az intézmény nem tagadta, hogy valóban szükség van a szubvencióra, visszahozta a kezdeti feltételt: a szerződés, ami az önkormányzat és a szolgáltató között köttetett nem lehet régebbi 10 évnél. Ha meghaladja a 10 évet, nem adható támogatás.
Ebben a helyzetben van jelenleg Udvarhely is másik 16 településsel együtt, köztük Gyergyószentmiklóssal, Csíkszeredával, Jászvásárral, Suceavával, Otopeni-el, Botoșani-al. A 16 település kapott egy-egy levelet 2023 júliusában a versenyhivataltól, valamint a minisztériumtól, hogy hat hónapos időszakon belül, amennyiben lehetséges a szerződési periódust lecsökkenteni tíz év alá, tegyék meg, hogy legálisan kaphassanak szubvenciót. Udvarhely nem tudta 10 év alá csökkenteni, hiszen 1998 óta van élő szolgáltatási szerződése, magyarázta.
Fél évig keresték a megoldást, mondta a jegyző, de mindhiába. Aztán 2023 decemberében
újra felcsillant a remény:
aki meghaladta a 10 évet, adhat/kaphat szubvenciót abban az esetben „ha a vállalat a saját költségvetéséből elvégzett jelentős beruházásokat, aminek az amortizáció időszaka elég hosszú.“ Udvarhelyen is voltak beruházások, viszont ezek uniós és kormányzati támogatásból és nem a vállalat, hanem az önkormányzat kezdeményezésére történtek meg. A remény ismét elveszett.
„Ez minket meghalad”, magyarázta a jegyző.
