Egyetértettek a román pártok Iohannis-szal az autonómiakérdésben, de voltak, akik az elnök hangnemét méltatlannak tartották.
Fotó: Klaus Iohannis hivatalos Facebook-oldala
Döntő házként elutasította szerdán, április 29-én délután a szenátus Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, miután az hallgatólagosan átment a képviselőházon, több más jogszabállyal együtt. A szenátorok telefonon szavaztak, 126-an ellenezték a tervezetet, kilencen támogatták azt (szerk.megj.: az RMDSZ-nek éppen ennyi szenátora van).
A benyújtott autonómiatervezet azt a célt tűzi ki, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy része a román állam autonóm, jogi személyiséggel rendelkező régióját képezze, saját intézményekkel, ahol hivatalos a magyar nyelv és használni lehet a magyar nemzet szimbólumait. (Agerpres)
A Kulcsár-Terza József és Bíró Zsolt, az RMDSZ színeiben bejutott két MPP-s parlamenti képviselő által benyújtott tervezetet azt követően tűzte – egyetlen pontként – napirendre a szenátus házelnöke, hogy elég nagy port kavart a román közéletben. A román pártok viszonylag rövid idő alatt, egymást túllicitálva határolódtak el az autonómiatervezettől, az ellenkezés csúcspontját mégis Klaus Iohannis váratlan videóüzenete jelentette, amelyben azzal vádolta a PSD-t, hogy az segítette az RMDSZ-t abban, hogy érvényt szerezzen Orbán Viktornak és a magyaroknak adja Erdélyt. A PNL képviselőházi frakciójának vezetője, Florin Roman is azon az állásponton volt, hogy a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása csakis a PSD és az RMDSZ közötti politikai alku eredménye lehet.
Kérjen bocsánatot, vagy mondjon le!
Bejelentését követően az államelnököt élesen bírálták az erdélyi magyar politikai szervezetek. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az RMDSZ is bocsánatkérésre szólították fel Iohannist. – Államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet: a magyarok elveszik Erdélyt – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. „A néhai Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott” – szólt hozzá közös közleményben Mezei János (MPP) és Csomortányi István (EMNP), az EMSZ társelnökei.
Az emlegetett PSD sem hagyta annyiban a dolgot, egyrészt alaptalannak minősítették a vádat, előbb nyilatkozat, majd szavazás formájában is elhatárolódva az autonómiától, másrészt Marcel Ciolacu ügyvivő elnöke is úgy vélte: az elnök kirohanása nem méltó az államfői tisztséghez, románellenesnek (sic!) és demokráciaellenesnek tartja azt.
Régi szövetségesük, az ALDE is kiállt mellettük, egyenesen az államfő lemondását kérve, amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy a Szociáldemokrata Párt titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről – jelentette ki szerdán Călin Popescu-Tăriceanu, az ALDE elnöke, aki azért hozzátette, hogy szerinte a képviselőház „hibát követett el”, amit a szenátus kijavít.
Ciolacu szerint éppen a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői okolhatók azért, hogy az alsóház plénuma nem tudta a hallgatólagos elfogadásra megszabott határidő előtt megvitatni a tervezetet. Előbb a – PNL-s szenátor által behozott – koronavírus-fertőzésre, majd a kormány megkésett álláspontjára fogta a hibát. Varujan Vosganian, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szóvivője szerint csak a házbizottság figyelmetlenségének tudható be a tervezet hallgatólagos elfogadása.
A parlament közigazgatási szakbizottsága egyébként negatívan véleményezte a tervezetet, amely ide kattintva elérhető.