Ez a cikk arról szól, hogy a replika jogán kikéri magának a Kadicsfalvi Halastó Kft., avagy a hírhedt ribizlibánya működtetője. De nem azt, hogy megírtuk, nemrég megbüntették őket, hanem hogy a régebbi büntetésüket eltörölték, s hogy ők nem is vertek át senkit, hanem a törvény ilyen, hogy megtehetik, miközben ezt olyan dokumentumokkal támasztják alá, amelyek előírásait éppen a legutóbbi büntetés szerint nem tartottak be.
Hogy hogy-ö?
Szóval kaptunk egy levelet az említett cégtől, az október 18-án megjelent cikkünk apropóján, amelyben leírtuk, hogy a Környezetvédelmi Őrség megbüntette őket a törvényellenes működtetés miatt.
A Kadicsfalvi Halastó Kft. levelét és a csatolt dokumentumokat teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.
Az érintett azonban nem is a bírság tényét cáfolta vagy kommentálta, sőt, az a rész sem zavarta a közleményből, miszerint „az érintett cég a Rez-tetőn a térség lakóinak kirándulóhelyén, egy természeti látványosságban tett kárt”. Azt hányták fel nekünk, hogy a környezetvédelmi miniszter közleményének tartalmát „nem objektív, manipulatív módon” kommentáltuk, és két mondatot kifogásoltak az általunk szerkesztett cikk végén.
Az első így szólt:
„A ribizlibánya működtetőit nem először büntetik meg, legutóbb 2019 októberében a helyi rendőrség ugyancsak 50 ezer lejes bírságot szabott ki és leállították a kitermelést”.
Igazából itt sem cáfolták a tényállást, csupán kiegészítést kértek, aminek eleget is teszünk: a büntetés jegyzőkönyvét a székelyudvarhelyi bíróság a 2020. szeptember 8-ai, 1871-es számú ítéletével valóban megsemmisítette, így folytathatták a munkálatokat.
Arról nem tettek említést, de a teljesség igénye megköveteli tőlünk, hogy megemlítsük: a pert nem azért nyerték meg, mert minden rendben volt, hanem azért vesztette el a polgármesteri hivatal, mert nem vitte végig a pert, nem állt ki az igazáért. A bírósági jegyzőkönyvek szerint a perbe hívott fél szándékos mulasztással hagyta veszni a pert, meg sem jelent, nem fellebbezett, nem ellenezte a bírság enyhítését, és önként lemondott az új engedélyeztetésről. Ráadásul nem kért ki saját szakvéleményt, így a bíróság csak a cég által rendelt szakvéleményre támaszkodhatott döntésében, amiben „mindent rendben” találtak a felkért mérnökök, pedig az ígért teraszosítás helyett jókora gödrök tátongtak már akkor, 2019-ben. Többet erről az Átlátszó Erdély oldalán olvashatsz.
A másik „súlyos és elfogadhatatlan kijelentés”
az volt a cikkben, hogy:
„A vállalkozó a helybéliek tiltakozása ellenére végbevitte a tervét, gyakorlatilag átverve a lakosságot és a hatóságokat is”.
A ribizlibányász szerint a kivitelezéssel kapcsolatos eddigi megállapítások nem jelentenek sem átverést, sem pedig törvénytelenséget. Azzal próbált meggyőzni, hogy csatolta leveléhez a kitermelési és környezetvédelmi engedélyét, egy 2016 március havi újságcikket, amelyben előre szóltak, hogy mire készülnek, s egy képet egy teraszról (lásd lennebb), amin ribizlicsemeték láthatók. Vagyis azt sugallja, hogy minden jó, ha annak néz ki, s papírja van róla.
Csakhogy éppen ezeket a dokumentumokat firtatja Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, amikor azt állítja az említett – és általálunk idézett – közleményében, hogy „törvénytelenül és hamis dokumentumok alapján termelte ki az építkezéshez szükséges nyersanyagokat” a Kadicsfalvi Rez oldalában. Igaz, ezt akkor nem támasztotta alá tényekkel, bizonyítékokkal.
De ha – ettől eltekintve – el is fogadnánk az engedélyek törvényességét, amellett nem tudunk elmenni, hogy a cég nem tartja be az abban foglaltakat – derült ki Egyed Ufó Zoltán legutóbbi tényfeltárásából. Ebben részletesen kifejti, hogy mi a kifogása a Környezetvédelmi Őrségnek: a kitermelés területe nem volt megfelelően kijelölve; külön kellett volna tárolni a termőföldet; nem tartották be a fentről lefelé haladó (lépcsőzetes) kitermelést; nem végezték el a lejtővédelmi munkákat, nem építették meg a védősáncokat, melyek az esővizet kellett volna elvezessék.
Egy kis hatósági nyomás kellett ahhoz is, hogy legalább látszatát keltsék annak, amire engedélyt kértek. A fotót a cég küldte nekünk.
Az ügy pikantériáját csak fokozza, hogy videófelvételek bizonyítják: éppen az Őrség ellenőrzése előtt zajlott gőzerővel a teraszosítás és a beültetés. Egy szemtanúnak ugyanis feltűnt, hogy egy szeptember eleji szombat este is dolgoztak a munkagépek – olvasható az említett cikkben.
Hogy miért neveztük átverésnek?
Erről már hosszasan írtunk korábban, de talán ez a néhány sor most elégséges:
„Hogy a ribizlitermesztés csak álca, az látszott abból is, hogy a vaskos dokumentáció java a kavics-kitermelésről és a kitermelést megkönnyítő, rögtönzött Küküllő-hídról szól. (…)
Furcsa volt, hogy pont egy északi származású, vízigényes, tűző napot és szárazságot nem tűrő növényt akarnak termeszteni öntözés nélkül egy déli fekvésű, napnak nagyon kitett, száraz, kavicsos helyen. (…)
A Szász (Gáspár Attila) által tervezett ribizlis évi bevétele 2222 tő ribizli x 1,8 kiló x 6 lej/kiló = 24 000 lej. Majd öt év múlva, ha az ültetvény termőre fordul, jól érzi magát, és maximálisan termel. De előtte 200 000 köbméter kavicsot szeretne kitermelni, amiből a jövedelem 200 000 köbméter x 20 lej = 4 000 000 lej. Százszoros nagyságrenddel több pénz, és azonnal neki lehet fogni, nem kell kivárni, míg a kavics termőre fordul”.
Több adatért, érvért érdemes a témában az első, nálunk megjelent cikket böngészni.
Mindezek ismeretében talán nem kell magyarázni, hogy
miért nem kerestük fel külön az érintett félt.
A fennebb lehivatkozott sajtóanyagokban többször is volt lehetősége kifejtenie álláspontját, és egyik alkalommal sem győzött meg arról, hogy ez tényleg a ribizlitermesztésről szólna, és nem a kőfejtésből származó, tájromboló haszonszerzésről, ami a törvényesség álcája alatt zajlik.
Éppen ezért kitartunk amellett a krédónkból, amit éppen ő vág hozzánk: nem keltjük az objektivitás látszatát olyan esetekben, amikor teljesen nyilvánvaló helyzettel állunk szemben.
S hogy ne az érintett kelljen utólag kérje, ha most nem tette, megemlítjük, hogy fellebbezést nyújtott be az Őrség bírsága ellen, a per október 12-e óta folyamatban van. November végén jár le a 60 napos határidő, ameddig eleget kell tegyenek az Őrség feltételeinek ahhoz, hogy folytatni tudják a tevékenységet.
