Nem Disneyland és nem is bevásárlóközpont – megnéztük, miből fog állni, és hogyan fog kinézni a Mini Erdély Park Szejkefürdőn.
Fotók: Pál Edit Éva, légifelvétel: a Legendárium Facebook oldala
Egyelőre még csak sár és kopár földhalmok vannak, nyárra azonban már a lekövezett sétányok között fognak állni az erdélyi várak és kastélyok makettjei, és egy kicsinyített Székely Gőzös is robog körbe a Mini Erdély Parkban.
Fazakas Szabolccsal, a park ötletgazdájával látogattunk ki a helyszínre, ahol egyelőre egy sárga markológép és hét gömbölyű kutyakölyök az összes látványosság. Ahogy megérkezünk a szejkei színpad mögött kanyarodó úton a sáros terepre, rögtön észrevesznek és kihömpölyögnek a szomszéd udvaráról a kölykök, felküzdik magukat a domb tetejére és bele-bele vakkantanak a beszélgetésbe.
Most még egyedül ők élvezik a parkot – mondja Szabolcs, de jövő júniusra, amikorra a nyitást tervezik, már több életnek kell itt lennie.
Papírhegyek után jöhetnek a földhalmok
A munka hosszas előkészítés után kezdődhetett el, az engedélyek beszerzése nehezebb, mint a kivitelezés, panaszkodik Fazakas, vannak hivatalok, amelyek azért léteznek, hogy egy másik hivatalba küldjenek.
Nem Disneyland, nem is pláza
Hasonló létesítményre nincs példa az országban, ezért az engedélyeket kibocsájtó hivatalokkal hosszú időbe telt megértetni, hogy mit is szeretnénk ide, először azt hitték, Disneylandet akarunk – mondja Fazakas. Aztán a környezetvédelmi hivatal a bevásárlóközpontok kategóriájába akarta helyezni a parkot, és négyszáz férőhelyes parkolót kértek volna mellé. Ezen kívül kellett még műemlékvédelmi, közegészségügyi, sőt, hadászati jóváhagyás is.
„Ez a hely szörnyen el van hanyagolva, ide jöttek diszkó után a fiatalok, rengeteg eldobott óvszert találtunk, mások bárányt vágni, flekkenezni jöttek ki” – folytatja. Helyettük idéntől már a Legendárium csapata kapta meg használatra az egyébként önkormányzati tulajdonban lévő területet 24 évre. A területre vonatkozó jogviszonyokat sem volt egyszerű tisztázni, Brassóból hívtak ügyvédet, hogy kibogozzák a kusza szálakat. Kiderült, hogy valamiért a város köztulajdonába írták a földet, amire teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a város magántulajdonaira – aminek korábban számított – ezzel is nehezedett az engedélyeztetési folyamat.
Az Urban Design és ArhiDesign által készített terveket a kezünkben tartva próbáljuk meg elképzelni, hogy mi is lesz itt valójában. A talaj agyagos és erősen egyenetlen, helyenként töltés, támfalak lesznek szükségesek, az ellopott fák helyére is újakat kell ültetni, de ha a földmunkával elkészülnek, onnantól kezdve már szépülhet a hely – tudjuk meg.
A terület belső részén, a domboldal aljában, a Borvízmúzeum háta mögött fog közlekedni a Székely Gőzös, egy olyan valódi gőzmozdonnyal, amilyen a Magyar Vasúttörténeti Parkban is robog. Itt még fel kell tölteni a területet, a régi épület is lebontódik, helyére egy sószoba épül – magyarázza a részleteket Szabolcs.
Kintebb az akadálymentesített sétányok kanyargóznak, amelyek végigvezetnek majd a zöld szigeteken nyugvó kastélymakettek között. A makettek többsége egyébként már régebb elkészült, a nyáron ki is állították őket a Székelytámadt várban, ahol 25 ezer látogató nézte meg őket, de most a hideg elől a raktárba menekítve várják, hogy ismét a látogatók szemei elé kerüljenek, immár végleges helyükön. Összesen hatvankét épület kicsinyített mása fog itt helyet kapni földrajzi tájegységek szerint elrendezve, az utolsó négy, köztük a Sinaia-i Peles kastély jelenleg készül.
A parkban mindenhol a természetes anyagokat részesítik előnyben, nem lesz beton, csak kő és fa, burkolat és támfalak formájában. A tájékoztató feliratok négy nyelven jelennek majd meg, és QR-kódok segítségével még több információhoz juthatnak az érdeklődők a kiállított épületekről.
A 800 ár nagyságú területet körbekerítik, főként a vadállatok miatt, de a főbejáraton kívül a Borvízmúzeum felől is be lehet majd jönni valószínűleg a parkba, hogy könnyebb legyen az átjárás a helyi látnivalók között. A második kapu megnyitását indokolná még az is, ha sikerül parkolót kialakítani a múzeumtól jobbra fekvő területen, amely már a Legendárium saját tulajdonát képezi – avat be a részletekbe Szabolcs.
A park felső, laposabb részére egy játszóteret álmodtak meg, a főbejáratnál pedig kávézó várja majd a vendégeket, és állandó kézműves tevékenységet is szeretnének elindítani a helyszínen, de a korondihoz hasonló kirakodóvásáros hangulatot mindenképpen elkerülnék.
A komplexum nyitvatartási programjáról annyit tudtunk meg, hogy a tervek szerint tavasztól őszig lesz látogatható, ebben az időszakban reggeltől estig nyitva áll, a végleges program kialakításához még szükség lesz a turisztikai igények felmérésére.
Miből és mennyiért?
A Legendárium szekjefürdői terveit a magyar kormány támogatja, a Mini Erdély Park létrehozását körülbelül 388 ezer lejre becsülte Fazakas, de az előre nem látható költségek még emelhetnek ezen az összegen – mondta. Ebben az épületmakettek nincsenek benne, azok darabonként másfél millió forintba kerültek, cserébe tíz éves garanciát vállalt rájuk a készítő, aki egyébként a szarvasi Mini Magyarország makettjeit is megvalósította.
Orbán Balázs megszólal
A Legendárium csapatának tervei nem csak a Mini Erdély Parkra, hanem a környező látványosságok felpezsdítésére is kiterjednek.
A Borvízmúzeumnál például a régi korok emlékére bivaly vontatta szekeret indítanának el ismét, turistacsalogatóként. A bivalyok már megvannak, miért ne adjunk jövő nyáron munkát ezáltal egy székely családnak – fogalmaz az ötletgazda.
A távlati tervek között egy tájház kialakítása is szerepel a közelben, de amire már konkrét terveik is vannak, az az Orbán Balázs Emlékközpont létrehozása.
Az épületet, amelybe eredetileg megálmodták ezt, nem tudták már megmenteni az enyészettől, összeomlott tavaly télen. A helyére azonban felépítenék az Orbán Balázs munkásságának emléket állító intézményt.
Orbán Balázs után nem maradt tárgyi örökség, ezért a technológiát segítségül hívva próbálják majd megjeleníteni az ő alakját és munkásságát. A tervek szerint egy háromdimenziós hologram formájában Orbán Balázs szólni tud majd a látogatókhoz, országgyűlési beszédet mond, fényképet hív elő. Rekonstruálják az egykori fényképezőgépét, a marosvásárhelyi archívumban őrzött fotóit lemásolják.
Miért pont itt?
Szejkefürdő és Orbán Balázs szoros kapcsolatát, illetve a sírhelyének méltóságát nem szeretnék háttérbe szorítani a Mini Erdély Parkkal, ezért is kerestek egy kicsit távolabbi, félreesőbb helyet neki, bár eredetileg a székely kapuk közelébe tervezték a parkot.
Hogy miért ragaszkodtak mégis a szekjei helyszínhez, Fazakas a személyes kötődésével magyarázza: „Szejkefürdőt azért választottam, mert én itt nőttem fel. Ez a gyerekkori játszóterem, engem borzasztóan zavar, amilyen elhanyagolt állapotban jelenleg van. Gyerekkoromban fürödtünk a strandon, mászkáltunk az erdőben, bringáztunk. Fáj, ahogy most látom, nekem ez probléma. Mehettünk volna máshova is az ötlettel, de ragaszkodtunk ehhez a helyhez. Úgy érzem, ennek a parknak itt van a helye.”
Élettel töltenék meg a környező villákat is, az egyikben szálláshelyeket, a másikban olyan modern közösségi tereket alakítanának ki, ahová a városból kimenekülő fiatalok érkezhetnének akár kikapcsolódni, akár dolgozni. Egy harmadik épületbe pedig a Legendárium rajzfilmstúdiója költözne ki.
Felmerült az az ötlet is, hogy egy tanösvényt alakítsanak ki a lápos területen, hiszen a szejke szó is azt jelenti, hogy süppedős, mocsaras terület. A lényeg, hogy ha minden összeáll, egy önfenntartó létesítményként tudjon működni az egész – árulja el Szabolcs a megálmodott részleteket.
Visszaadni a lelket
Szejke a város egyik gyöngyszeme lehetne, de a rendszerváltás utáni évek elvették a fényét. Rengeteg még a tennivaló, a folyamatosan gyűlő szemét és a sáros utak csak a legalapvetőbb problémák, ezek megoldásában kérik a politikum segítségét – mondja Szabolcs – ők meg igyekeznek jó gazdái lenni a helynek.
Reményre ad okot, hogy a kanalizálást végre sikerült megoldani, így a város pályázhat már a strand felújítására is. „Parajdon van évente 700 ezer turista, abból, ha átcsorog ide valamennyi, nem lenne nagy baj. Évek óta használnak ilyen szakszavakat, mint átutazóturizmus, de nem történt eddig semmi, ami megállítaná a turistákat itt. Fontos lenne idevonzani valamivel őket, szeretnénk visszaadni ennek a helynek a lelkét.”
