Kereszttűzben. Az RMDSZ május 9-ei székelyföldi kampányhajráján Winkler Gyula, Szilágyi Dóra és Vincze Loránt nyilatkoznak arról, hogy miben kellene hogy változzon az EU, és két-három képviselő mit tehet ezért. fotó: Pál Edit Éva

Bár Székelyudvarhelyen 2024. június 9-e minden bizonnyal az önkormányzati választás szempontjából mérvadóbb, ne lepődjünk meg, hogyha még egy szavazólapot kapunk, ugyanis vasárnap valójában az európai parlamenti választások napja lesz, csak Romániában összekötötték a helyivel és a megyeivel.

Akárcsak a tagországok parlamentjeinek, az Európai Parlament (EP) fő feladatköre is a törvényhozás, ez esetben az uniós jogszabályok (az uborka kanyarulata mellett, amit egyébként már visszavontak, például a medvekérdés, a roamingdíjak vagy az uniós támogatások) megvitatása és jóváhagyása. Ugyanakkor a legtöbb széket elfoglaló frakciónak/szövetségnek van lehetősége van az Unió „kormányfőjét”, az Európai Bizottság elnökét jelölni, ezáltal pedig a fő irányt is megszabni belpolitikai (pl. Schengen) és külpolitikai (pl. ukrajnai háború) kérdésekben egyaránt.

Az EP-választások éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen az itt születő döntések közvetlen hatással vannak az Európai Unió mindennapi működésére és annak jövőképére is (politikai vs. gazdasági unió, nemzetállamok vs. szupranacionális közösség). Az alábbiakban körüljárjuk a nagyobb politikai frakciók jelenlegi és várható arányait az EP-ben, a romániai pártok felállását, ezen belül pedig megvizsgáljuk az RMDSZ kampányüzeneteit, számításait és esélyeit.

Erőviszonyok az Európai Parlamentben

Bár azóta a Brexit miatt 31 mandátum kiesett, a  2019-es választási eredmények alapján a legnagyobb frakciók a következők voltak:

Az ábrákat a ChatGPT generálta.

A várakozások szerint a 2024-es választások után is a keresztény-konzervatív EPP és az S&D maradhatnak a legnagyobb frakciók, azonban a jobboldali-populista ID-frakció és más szuverenista pártok (például a Fidesz) növekedése is valószínűsíthető a liberális alakulatok kárára (mint példul a Renew Europe), az olyan kényes témákban végzett sikeres hangulatkeltésüknek köszönhetően, mint a bevándorlás, „melegjogok”, a gazdasági válság és az orosz-ukrán háború.

Romániai pártok az Európai Parlamentben

A 2019-es választásokon Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerezte a legtöbb mandátumot (10), amely jelenleg az EPP tagja, és a romániai politikai paletta jobbközép erői közé tartozik, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9 tagjával értelemszerűen az S&D tagja lett,  a liberális-progresszív USR-PLUS  8 embere pedig a Renew Europe frakcióhoz csatlakozott. A román pártok közül a Victor Ponta Pro Romaniá-ja két embert küldött Brüsszelbe.

Az 5 százalékos küszöböt teljesítve bejutott még az RMDSZ két képviselője, a veterán Winkler Gyula és az újonc Vincze Loránt, akik névleg ugyan az EPP-frakció sorait erősítik, vállaltan a romániai magyar kisebbség érdekeit képviselve, az utóbbi években egyre inkább az EPP-ből kilép(tet)ett Fidesz szuverenista, jobboldali populista szatellitjeként viselkednek.

A 2024-es választásokon azonban a politikai helyzet dinamikája miatt bármely párt arányai módosulhatnak, különösen a szélsőjobb AUR feltörekvése következtében, amely akár meg is duplázhatja azt a 9%-os arányt, amit a román parlamentben ért el négy éve. Az AUR ellen a PNL-PSD kormánykoalíció is összezárt, közös listát indítottak, ami akár a mandátumok felét is elviheti, illetve az Egyesült Jobboldal nevű szövetségben több ellenzéki párt bízik abban, hogy az összefogás jobb eredményeket hozhat (a PLUS – vagyis Cioloșék nélkül maradt USR, Băsescu PMP-je, illetve az ex-PNL-s Ludovic Orban új pártja, a Jobboldal Ereje).

A romániai pártokat és listáikat itt, a független jelölteket itt találod. 

Az RMDSZ-lista érdekessége, hogy 46-an szerepelnek rajta, és az esélytelenek között találunk olyan udvarhelyszékieket, mint Sinka Arnold megyei tanácsos vagy Szabó József és Kolumbán Dávid.

Ismerős lehet még Dacian Cioloș új alakulata, a REPER, az AUR volt nagyasszonya, Diana Șoșoacă SOS Romania-ja, a TV-sztár Florin Călinescu vezette Diaspora Unită, az örökös visszatérő Nagy-Románia Párt, de még a Szabad Emberek Pártja (igen, a POL) is indítana egy embert Brüsszelbe. Érdekesség, hogy a függetlenek között találjuk Șoșoacă férjét, akit éppen a feleség tett ki a közös pártjukból.

Az RMDSZ kínálata és esélyei

Az RMDSZ Románia uniós csatlakozása óta képviseli a romániai magyar közösséget az Európai Parlamentben. Bár egy mandátum erejéig három képviselőt – Tőkést, Winklert és Sógort – is bejuttatott az EP-be a román pártok alacsony mozgósításának köszönhetően, reálisan két mandátum megszerzését remélheti az RMDSZ. Az RMDSZ bejutási esélyeit azonban mindig a román választók esetleges jobb mozgósítása veszélyezteti, ugyanis a romániai magyarság 6 százalékos aránya éppen csak az 5 százalékos bejutási küszöb felett van. Három éljelöltjük van: a veterán Winkler Gyula, az újrázni készülő Vincze Loránt (egyben FUEN-elnök), illetve az újoncnak számító Szilágyi Dóra Emese, aki az RMDSZ ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek a jelöltje.

Kettős állampolgár vagy?

A két uniós állampolgársággal rendelkezők, mint például a román-magyar kettős állampolgárok az Európai Parlament választásain csak egy országban szavazhatnak. Az Európai Unió választási szabályai szerint az állampolgárok nem szavazhatnak kétszer ugyanazon választáson, így el kell dönteniük, hogy melyik országban kívánnak élni szavazati jogukkal.

Az RMDSZ-nek az EP-programjában következetesen kiemelt helyet kap a kisebbségi jogok védelme, a regionális fejlesztés, valamint az EU-s források felhasználása, az utóbbi években azonban a politikai diskurzusukat elsősorban a Fidesz-szel való szoros kötődés (függés?) határozta meg, így a migráció, a „genderpropaganda”, a „mélyzöld” politika, meg a „háború támogatásának” elutasítása váltak a fő politikai toposzokká, amelyekre részben az idei kampányukat is építették. Mozgósítási szempontból valamennyire érthetően, hisz a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz üzeneteivel rezonálnak a legjobban az erdélyi magyarok, vagyis ezekkel lehet a legkönnyebben behálózni a szavazatainkat. Az viszont kérdéses, hogy az RMDSZ miért áldozza fel egy pozitív vagy legalább önálló kampány lehetőségét olyan körülmények között, hogy az önkormányzati választások eleve felfelé húzzák a részvételi arányt Erdély-szerte.

Fényreklám az RMDSZ május 9-ei székelyföldi kampányhajráján.

A kampány visszatérő negatív eleme a nacionalista érzelmek felkorbácsolása, elsősorban a magyarellenes kirohanásairól hírhedt AUR ellen (emlékezzünk csak vissza 2019-re, amikor Úzvölgye adta az apropót, majd a 2020-as parlamenti választásokon már az abból kinőtt AUR). Azaz úgy fogalmazta meg újból az RMDSZ a a fő kampányüzenetét, hogy azért kell a magyaroknak a magyar képviselőkre szavazniuk, hogy ne a román AUR-osok jussanak be. Ez azonban két szempontból is kifogásolható: 

1. ha etnikai/nemzeti alapú szavazásban gondolkodunk, akkor az AUR arányát nem az RMDSZ-es szavazatok fogják befolyásolni, hanem a román pártokra leadott szavazatok eloszlása;
2. az AUR-t ugyan ellenfélként állítja be az RMDSZ, ám ideológiailag és a kampányüzenetek szempontjából nagyon is közel állnak egymáshoz: mindkettő a Fidesz-féle szuverenista, nacionalista vonalat képviseli. 

Az RMDSZ másik fő üzenete,

hogy „hallassuk a hangunkat Európában”, ám egyértelmű, hogy egy ilyen kis pártnak szövetségesekre van szüksége, máskülönben a reálisan bejutó két képviselő a gyakornoki programon, néhány hasznos kiadványon, tájékoztató turnén, illetve a – jól hangzó, de sem politikailag, sem jogilag nem kötő erejű – EP-jelentésen, felszólaláson, konferencián túl vajmi keveset tud mozdítani az erdélyi magyarságért.

Az RMDSZ arról is sokat beszél, hogy „az EU-nak változnia kell”, de a két képviselő vajmi kevés ehhez is, és így a nagy kérdés az, hogy, ha bejutnak, az RMDSZ-esek hová fognak húzni ezek után:

1. maradnak-e a többséget adó Európai Néppártban, amelynek fősodrával politikailag szembementek az utóbbi időben, így a változás kicsikarása is annál valószínűtlenebb, vagy
2. a diskurzushoz hűen követik az EPP-ből száműzött Fidesz-t a növekvő, mégis valószínűleg ellenzékbe szoruló jobboldali populista vonaton, amely valószínűleg megint csak kevés lesz a kampányban hirdetett változáshoz – bármit is jelentsen az.

A kampányturné, amelyen a Fidesz csúcspolitikusaival kéz a kézben járták Erdélyt, mindenesetre az utóbbit sugallja, és ha nem engedik el egymást, akkor innen talán nincs is visszaút az EPP-be – bár a politikában sose mondják azt, hogy soha. Éppen ezért valószínűbb, hogy a kampányüzenetekkel valójában csak hazaüzentek politikusaink, hogy behúzzák a kötelezőt, és majd szépen meghúzzák magukat az EPP-ben. Csakhogy ezt a kampányt majd ki is kell magyarázni a Néppártban, ha ott akarnak maradni, és számítanak még a frakcióra szövetségesként – mondjuk például a Minority Safepack-hez.