Fotó: Jose Carbajal / Unsplash
Én Gabi vagyok és haladó. Én az úton haladok, a gázt megnyomom, a zenémet felhúzom, az ablakot lehúzom.
Én Gabi vagyok, én ismerem az autóm korlátait. Az egy dolog, hogy a fehérnép a Corsával nem, én az enyémről tudom, hogy ha nyomom a gázt, szökik. Én érzem az autót. Én mindig tudom, mikor fér bele az előzés. Leginkább akkor, amikor megittam egy pohárkával.
Én Gabi vagyok, én nem értem, miért nem lehet haladni. Alszanak az úton, ember, egyebet nem csinálok a Cekenden, előzök. A kocsit néha ki kell huzatni, jót tesz a motornak. Én tudom, hogy van gyors, de biztonságos vezetés. Van, ahol lehet haladni. Ahol lehet haladni, ott kell.
Én Gabi vagyok, és kanyarban előzök. Hát nem tehetek róla, hogy a másik totyog, s száz évig nincs szaggatott. Tegnap sem jött szembe semmi. Mielőtt előznék, közelről világítok a visszapillantójába, a fél kocsi a másik sávon. Vegye észre, hogy alszik az úton.
Én Gabi vagyok, és vágom a kanyarokat. És gyorsítok, ha előznek. Mercim van, a daciás is látja, visszavehetne egy kicsit, esik szét a kocsija. Lámpázok rá és dudálok, főleg, ha „csuszlis”.
Én Gabi vagyok, és háborgok. Minek kell annyit kiállni s radarozni? S fújatni s csesztetni? Nincs jobb dolguk? S azt is a bokorból, ember. Biztos, hónap vége van, kell gyűjtsék a büntetéseket. A harmincas tábla a kanyarban csak ijesztgetésből van. Megnézném, hogy tartják be azok, akik kirakták a táblát.
Én Gabi vagyok, és mindig engem kapnak el. Nekem mindjárt ki vannak gyűlve a pontjaim, de azt bezzeg nem látják, hogy a másik Szombatfalván totyog. Mögötte kocsisor, az ilyen a forgalom akadályozása, jobb helyeken büntetik!
Én Gabi vagyok, én mindig lámpázom, hogy tudassam, rendőr van. A vészjelzőt is használom, akkor, amikor szabálytalanul állok meg. Én mindig kiírom a közlekedési infóba, hogy hol furulyáztatnak. És hogy ki parkolt rosszul, kinek lóg ki a segge. Vigyázz, HR 123 ABC, következőkor lökhárító nélkül maradsz!
Én Gabi vagyok, és röhögök azon, hogy a vasárnapi sofőrök szerint a Libán nyáron is csúszik. Rajtam s a kollégákon kívül mindenki vasárnapi sofőr, sosem jártak a megyehatáron túl.
Én. Én vagyok Gabi, én vagyok a haladó. A gyorsan és biztonságosan vezető, az embertársait figyelmeztető, a kanyar előtt cselező, az autóját ismerő. Nehogy már én legyek a kártevő!
Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!
Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!