Közhírré tétetik, a székelykeresztúri Petőfi-legenda most mindenki szeme előtt megelevenedik, s a nézők a költő állítólagos újratemetőjét, a keresztúri Bálint Danit is megismerik! – Petőfi-potomság– Bálint Dani különös esete a költővel című színdarabos báljának bemutatójára készül csütörtökön, február 23-án este 19 órától az Udvarhely Néptáncműhely a művelődési ház színpadán.
Azt állította magáról, hogy újratemette a költőt
A néptáncműhely legújabb előadásának alapja a székelykeresztúri Petőfi-legenda, amelynek központjában az a Bálint Dani, Keresztúr első temetkezési vállalkozásának alapítója áll, aki azt állította magáról, hogy 1902-ben újratemette Petőfi Sándort a kisvárosban: „Én, a szerény egyszerű lelkű, de magasztosult lelkű ember, aki Isten szerinti véletlenből megtaláltam őt, Petőfit, csak a szenvedést tanultam meg s a hitet (…)”
Hogy reklámfogásból tette-e a kijelentést, nem tudni, ám ezzel akkora hírnévre tett szert, hogy Keresztúron mai napig azon gondolkodnak, Bálint Daniról nevezik el a helyi művelődési házat – magyarázta László Csaba, a néptáncműhely legújabb előadásának rendezője, koreográfusa a pénteki sajtótájékoztatón.
A képen balról jobbra: Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője, László Csaba, a Petőfi-potomság rendezője, koreográfusa, Dósa Zoltán, az előadás dramaturgja.
Az idén 25. születésnapját ünneplő Néptáncműhely legújabb előadásával a Petőfi-emlékévhez is szerettek volna kapcsolódni, ám nem egy olyan Petőfi-művet választottak az előadás alapjául, amelyet már szinte mindenki olvasott, hanem egy udvarhelyszéki legendát, Bálint Dani történetét, amelyről legfeljebb a székelykeresztúriak tudnak többet.
– Ki ne lenne híres, aki eltemette Petőfit? Legalábbis, akiről azt hiszik, hogy eltemette – viccelődött Dósa Zoltán, aki az előadás dramaturgiájáért, szövegéért felelt, és ő szerkesztette az előadás műsorfüzetét, a Székely Szitakötőt, amely úgy néz ki, mint egy korabeli újság.
Ő sem ismerte Bálint Dani nevét – vallja be. A Petőfi-sírról tudott, de amikor László Csaba felkérte a közös munkára, és elmesélte neki a temetkezési vállalkozó történetét, „rendkívül izgatott lett, mert szereti a kisemberek nagy történetét” – meséli. Még az alkotómunka előtt elkezdte kutatni a történethez kapcsolódó korabeli emlékiratokat, anekdotákat, újságcikkekeket, melyekből kiderült számára: Bálint Dani mókás, jó üzletember, nőcsábász és mecénás is volt. A kutatásai során talált rá a kolozsvári Szabadság 1849. augusztus 5-ei cikkére is, amelyben először írnak Petőfi haláláról.
– Az újságban, azaz az előadás műsorfüzetében is van erről egy kis ízelítő, de a nézők Bálint Daninak a költő újratemetéséről szóló jegyzőkönyvét, Szendrey Júlia Petőfi haláláról szóló vélekedését is olvashatják – magyarázza Dósa Zoltán. A táncelőadást úgy igyekeztek összeállítani, hogy valamelyest profán legyen a történet, de legyen benne ünnepélyes jelleg is, hiszen „mégiscsak olyan emberről van szó, aki a magyar kultúra egyik legjelesebb képviselője, mégha nem is ő van a történet középpontjában.” – tette hozzá.
De miért Potomság az előadás címe?
– az alkotók erre is magyarázatot adtak a sajtótájékoztatón. Úgy tartja a legenda, hogy Petőfi ezt mondhatta utolsó szóként, amikor Lengyel József figyelmeztette őt, hogy a kozákok áttörték a magyar vonalat és feléje közelednek. „Magyar fül ezt a szót hallotta utoljára tőle” – magyarázták az alkotók.
Színdarabos bál lesz, „egy kis pikantériával”
A műsorfüzet hátlapján, a Kiemelt hirdetések résznél színdarabos bálra hívnak az alkotók, ám László Csaba rendező óva intené a nézőket attól, hogy báli ruhában érkezzenek, mert ez egy táncelőadás lesz szöveggel, tánccal, a Kedves zenekar előadásában, vetítéssel, archív, korabeli képekkel.
– Ez egy kortárs előadás, nem nevezzük meg sehol, hogy milyen táncok ezek, amiket a táncosok táncolnak, sok idősíkban játszódik: lesz egy 1849-es jelenet is, egy 1902-ben játszódó, egy 1942-es jelenet, és még a 2023-as évből is. Ezért is fog a háttérben film menni, mert nehéz lenne csak tánccal érzékeltetni a történetet – magyarázta a rendező, hozzátéve, azt szeretnék, hogy erősítse az előadást a kép, de ne vegye el a hangsúlyt a táncosokról: vannak kordokumentumok, archív régi fotók, amelyeket belecsempésznek az előadásba a huszadik század eleji hangulathoz, László Barna rendező-operatőr segítségével.
Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője kérdésünkre elmondta, a Petőfi-potomság című táncelőadás bemutatója csütörtökön, február 23-án este 19 órától lesz, de másnap, pénteken este 19 órától is láthatja a közönség a művelődési ház színpadán. A jegyek ára felnőtteknek 25 lejbe, gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak 5 lejbe, nyugdíjasoknak 10 lejbe kerül, helyet foglalni és jegyeket elővételben vásárolni az Udvarhely Néptáncműhely jegypénztárában lehet hétköznapokon 11–14 és 15–17 óra között.
A tervek szerint márciusban is játszanák az előadást, mellyel Székelykeresztúrra és Zetelakára, Barótra is elutaznának, március 27-én Csíkszeredában adják elő, majd ősztől újra műsorra tűzik.
A Petőfi-potomság táncosai: Antal József, Antal Katalin, Csog Lehel-Zoltán, Faluvégi Erzsébet, Fábián Gergely, Fülöp Csaba, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Hajdó-Nagy Annamária, Hajdó-Nagy Lóránt, Mátéfi Csaba, Orbán Henrietta, Sipos Réka-Katalin, Szabó Adrienn, Szabó Tamás-Zsolt. A táncokat Lőrincz Hortenzia, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád és Tőkés Zsolt oktatta, az énekeket Antal Katalin, Ványolós András.
Az előadás zenéjét a Kedves zenekar adja, melynek tagjai Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző. A zenei szerkesztő Molnár Szabolcs. A fényért Toásó István, a hangért Zilincki Károly felelt, a moziért László Barna, a díszletért, jelmezért Cristina Breteanu, a grafikáért Kiss Emőke felelt.
Az előadás dramaturgja Dósa Zoltán, a koreográfusa, rendezője László Csaba, a történeti hitelességben Sándor-Zsigmond Ibolya segített, a családtörténet megismertetésében Szőcs Annamária, Gál Szilárd, fúvós hangszerekben Nagy Levente, fényképekben, dokumentumokban a székelykeresztúri Molnár István Múzeum.