A Romániában 2022-ben elvégzett népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján 1,1 millióra becsülhető az ország magyar lakosságának száma, ami 100 ezerrel több, mint amit megszámoltak – állapították meg hétfőn közzétett elemzésükben a romániai magyarok összeírását segítő nepszamlalas.ro honlap szakértői.

A becslés mögött az áll, hogy a 19 milliós összlakosságú Romániából mintegy 2,5 millió embernek nem jegyezték fel a nemzetiségét, a szakportál mögött álló kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ szociológusai pedig azt feltételezik, hogy a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. 

Ha a 19 milliós összlakosságra vetítjük ki a jegyzett magyar nemzetiségi arányt (6,05%), akkor 140 ezerrel többet kapunk, mint amit sikerült összeszámolni, azonban a többletet végül azért becsülték 100 ezerre, mert figyelembe vették, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás – körükben az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek aránya 9 százalék körüli, az országos 13 százalékhoz viszonyítva.

Elszámolták

“A médiában és közösségi fórumokon megjelent hibás értelmezések miatt” a portál ugyanakkor közölte a saját számításait a magyarok által jelentősebb számban lakott megyék és települések esetében, “remélve”, hogy az Országos Statisztikai Intézet is idővel pontosítja az etnikai, anyanyelvi és felekezeti megoszlásokra vonatkozó információkat.

A szakportál külön hangsúlyozza, hogy az etnikumok arányát a módszertan szerint hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak az etnikumukról – innen adódik, hogy az erdélyi városok és a megyék szintjén jóval magasabb a magyarság hivatalos aránya, mint ahogy június 30-án az MTI – a teljes lakosságból számolva – leközölte. Ez igazán a különféle nyelvi jogok szempontjából fontos, mert azok 20% felett érvényesíthetőek.

Megyék

Hargita megyében tehát a lakosság nem 79,5, hanem 85,7%-át, 

Kovászna megyében pedig nem 66,7, hanem 71,8%-át,

Maros megyében nem 31,8, hanem 35,6%-át, 

Szatmár megyében nem 28,3, hanem 31,4%-át, 

Bihar megyében nem 20,4, hanem 22,3%-át, 

Szilágy megyében nem 19,1, hanem 20,8%-át teszik ki a magyarok.

Települések

A legnagyobb magyar közösség (40.604 fő) Marosvásárhelyen él, és lakosságának 41,8%-át (nem 35 százalékát) teszi ki.

A sepsiszentgyörgyi 34.678 fős magyarság nem 69,2, hanem 78,1 százalékot ad ki.

Kolozsváron a 33.603 megszámlált magyar nem 11,7 százalékot, hanem 13,9%-ot jelent.

Nagyváradon a 33.340 összeírt magyar – a helyes képlet szerint – még mindig a nyelvi jogi küszöb fölött van (20,9%) a korábbi 18,2 százalékkal szemben.

Szatmárnémetiben 28.152 magyart regisztráltak, ők a partiumi város 36,3 (nem 30,8) százalékát képviselik.

Relatív értékben Székelyudvarhely elvesztette a maga 95,7%-ával a legmagyarabb erdélyi város címet, ugyanis Barót egyetlenegy tizeddel beelőzte (javítás: Szentegyháza mindenkit beelőzött). Utánuk következik Székelykeresztúr (94,8%), Kézdivásárhely (92,5%), Szováta (88,5%), Gyergyószentmiklós (87,6%), Érmihályfalva (82,8%), majd Csíkszereda (81,5%). A megyékre és településekre bontott táblázat itt megtekinthető.

A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20% alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest, ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását – olvasható még a nepszamlalas.ro-n.