Egyre nagyobb zsivaj szűrődik ki a déli harangszóra a Szent István teremből, pontban 12-kor el is kezdődik egy kis fuvolajátékkal a dísztanácsülés, amely még rendesként indult csütörtök reggel.
Nagy nap a mai: átadják a díszpolgári címet Tarlós Istvánnak, Budapest volt Fidesz-es főpolgármesternéke, illetve kiosztják a Pro Urbe díjakat, melyre Mészáros Ildikót, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola nyugalmazott tanárát, a Székely Dalegylet karmesterét, Bartók Lajos műépítészt és László Csabát, az Udvarhely Néptáncműhely alapítóját jelölték.
Ülő helyzetből úgy tűnik, mintha zsúfolásig telt volna a terem, de azért még vannak helyek a széleken. A díjazottakon és a városvezetőségen jelen vannak a hivatal munkatársai, városlakók. Műsorvezető: Katona Zoltán újságíró.
Fotók: Dávid Anna Júlia
A dísztanácsülést Venczel Attila főjegyző nyitja meg, a kvórum adott, 12 testületi tag van jelen a 19-ből, a díjazáshoz egyszerű többséghez van szükség. Reggel még csak ketten hiányoztak, Bíró Edith és Józsa Levente, most nem olvastak hiányzókat.
Ahogy reggel is, az első felszólalás a polgármesteré. Közel 3 éves szünet után van újra dísztanácsülés, emlékeztet. „Akkor még nem sejtettük, hogy milyen megpróbáltatások lesznek, be kell vallanunk, hogy munkánkat is befolyásolta a világjárvány, hatással van ránk a szomszédunkban zajló végeláthatatlan háború” – mondja, azzal szépítve, hogy mindezek ellenére helytállt a hivatal. Bethlen Gábort idézi: nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.
Azokat méltatja, akik közéleti, szakmai, kulturális vonalon cselekedtek a városért, akik miatt úgy érezhetjük, büszkén élhetünk itthon. Róluk szólnak azok a tanácshatározattervezetek, amelyekkel hálánkat kifejezhetjük Tarlós István miniszterelnöki megbízottnak, aki 2019-ig Budapest főpolgármestere volt, és a három Pro Urbe díjasnak.
Ölvedi Zsolt alpolgármester ülésvezetőként felterjeszti a tervezeteket, amelyeket egyöntetűen elfogad a testület.
A főjegyző is beszédet mond: ha bárkitől kapunk valamit, önzetlenül tesznek értünk, ha jóhírünket viszik, akkor a legtermészetesebb érzés a hála, a köszönet. Visszautal arra, hogy még a kilencvenes években kezdtek Pro Urbe-díjakat osztani azoknak, akik munkásságukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a városhoz. Díszpolgári címet pedig azoknak, akik kulcsszerepet vállaltak a település megismertetéséért, és a közösség identitásának megtartásában.
Félig-meddig műsorvezetőként is hozzászól, előrevetíti, hogy a laudációk következnek. De előtte még egy kis zene, teszi hozzá Katona Zoltán.
Bartók Lajos több mint húsz éven szolgálta városát, szakmai tudásával modern urbanizáció útjára segítette – hangzik el Katonától, majd Ferenczy Ferencnek adja át a pulpitust, aki maga is Pro Urbe-díjas.
Már gyerekkorában felfigyelt arra, hogy tisztelettel ejtettek ki neveket a családjában, az egyik Bartók Lajos mérnök úr is. „Laudációként elég kimondanom a nevét” – méltatja Ferenczy Ferenc. Nomen est omen, mert nevének súlyos tartalmat adott, neve összefonódik Székelyudvarhely megyei jogú város mai arculatának kialakításához. Az 1943-ban született Bartók a Tompába és a Tamásiba járt iskolába, osztályellenség szülők gyermekeként, a kolozsvári Báthory Istvánban fejezi be tanulmányait, közben országos kézilabda bajnokságot nyer csapatával. A Temesvári Egyetemen végzett mérnökként 1967-ben, amikor családot is alapít, két fiúgyermeke születik.
1968-tól az IFET-nél kezdte udvarhelyi pályáját, különböző utakat és hidakat épít. A Köztársaság negyed utolsó lépcsőházai, a Szuper üzletház is az ő nevéhez fűződik, egy adott ponton kétezer fős vállalatot vezet. 20 ezer blokklakást építettek, nem csak Udvarhelyen, hanem Keresztúron és Szentegyházán is. Orbán balázs, Kós, Bányai, Bethlen, Móra iskolák, több napközi, üzletek, a Küküllő szálloda, a Merkúr áruház a központban, a Küküllő-híd a piacnál – hangzik el a sok megvalósítás között. Talán Bartók érdeme, hogy a sportcsarnok és a kórház is felépült. Nem mellékes a szennyvízhálózat, a Szentjános utcai víztisztító állomás kiépítése sem.
– Akik túléltük a 70-es és 80-as éveket, tudjuk, hogy ilyen méretű megvalósítás nem volt sétagalopp, sok gyötrődéssel, szorongással, fenyegetéssel járt. Vállán sok kereszt van, most egy újat kap, de ennek hordozása biztosan nem jár akkora erőfeszítéssel – hangsúlyozza Ferenczy, utalva a díj formájára.
12 óra 35 perc Az így is rövidnek mondott leltár után megtapsolják, és Gálfi átadja a díjat az első sorban, Ferenczy mellett ülő Bartóknak. A következő laudáció előtt még egy kis muzsikaszó.
László Csabát, a Néptáncműhely alapítóját Orendi István jelenlegi intézményvezető méltatja. 1960-ban született, eredeti mérnöki foglalkozását felhagyva vágott a néptáncba feleségével, akivel két gyermeket neveltek fel, Rugonfalván élnek.
Egyetemista korától szerves része volt életének a tánc és a zene, gyűjtőútjain a fehér foltokat kereste, a romlatlan népi kultúrát csángóföldön, Sóvidéken is kutatott. Sorra alakultak szűkebb és tágabb környékünkön tánccsoportok a sajátja nyomán, a Tamásiban a Gereben, a sófalvi tánctábor is az ő nevéhez kötődik.
– Itt az ideje, hogy a nagyvilág tapsvihara után Székelyudvarhely városa is köszönetet mondjon a néptáncmozgalom alapítójának. Köszönöm, Csaba! – zárja szavait, mire be is vonulnak a székelyruhába öltözött leányok és legények, hogy táncoljanak és énekeljenek egyet az élő zeneszóra a terem közepén. Van itt ihaj-csuhaj meg haddelhadd, még a közönség soraiból is elhangzik egy hujjogás.
A taps közepette László Csaba köszönti a táncosokat, majd átveszi a díjat, az oklevelet és a csokrot.
12 óra 50 perc Mészáros Ildikó következik.
Marosfői Katalin méltatja, aki tisztán emlékszik húsz év távlatából is arra, ahogy hangvillájával megadja a hangot osztályfőnöke, zenetanára. Mészáros Ildikó 1946-ban Homoródszentpálon született, de – nemesi származása miatt – osztályellenségként kilakoltatták. Az udvarhelyi tanítóképzőben fejezte be tanulmányait, majd zenepedagógiára felvételizett Vásárhelyre. Közvetlen, de határozott jellemével a kottát nem ismerő, de énekelni szerető személy, aki sokféle embert tudott összekovácsolni a kórusában, és a legnehezebb időkben sem hagyta, hogy kórusa megszűnjön – hangzik el róla.
Amikor nem lehetett magyarországi szerzőt játszani, ő ismeretlen szerzőként tüntette fel Kodály, Bartók és Gárdos műveit. Egy jó tanár nem csak tanítani szeret, hanem tanulni is, ebben is példát mutatott. Amint megnyíltak a határok, testvérkórusi kapcsolatokat létesített, Németországig jutottak a turnékkal. Nagyszerű lélekápolásként, közösségformáló erőként tapasztalta meg általa a kórusi életet, a közös éneklést méltatója. Mind a napig lehet rá számítani, ezért is még sok szép évet kíván neki, mert erre a fajta harmóniára szüksége van közösségeinknek.
Mészáros Ildikót is vastaps kíséri a díj átvétele közben, és zenével záródik a Pro Urbe-díjak átadása.
„Tarlós Istvánnak köszönhető a testvértelepülési kapcsolat”, emeli ki fő a volt budapesti főpolgármester érdemét Katona Zoltán, majd felkéri Csepel polgármesterét, hogy méltassa.
A könnyebbnek mondott kereszt.
Utóbbi a legsikeresebb időszaknak ítéli meg 2011-19-et, amikor Tarlós vezetése alatt „a nemzet fővárosává” vált, és a legélhetőbb kelet-európai város, Európa legjobb úticélja díjakat is megkapta ez idő alatt a város. Ami a székelyekkel való viszonyát illeti, az árvizek idején is támogatta a székelyeket, óbudai polgármesterként már Csíkszeredával testvérvárosi kapcsolatot létesített, a kettős állampolgárságot is érvényesen támogatták a 2005. Évi népszavazáson. Nevéhez kötődik az évente – a Szász Jenő vezette NSKI-vel – megszervezett Székely Bál. „Számos” határon túli programot támogatott, és minden „elcsatolt” területen testvértelepülési kapcsolatokatt létesített. Előmozdította az egykor eltávolított történelmi címerek visszaállítását a Patkóban – hangzott el a méltatásban. A kék buszokról nem esett szó.
Neki is jár a taps, a csokor, az oklevél.
13 óra 12 perc A Pro-Urbe díjasok is felszólalhatnak, ha szeretnének. Bartók Lajos az első.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy szülővárosom érdemesnek tartottak erre. Soha nem gondoltam arra, hogy elismerésben lesz részem. Eredményt elérni az építőiparban is csak csapatban lehet elérni, ebben nekem szerencsém volt, kitűnő munkatársaim végig becsületes, odaadó munkát végeztek. Köszönetet mondok szüleimnek, testvéremnek, feleségemnek, gyerekeimnek, igaz, hogy már többen nincsenek az élők soraiban. Gratulálok kitüntetett társaimnak, hosszú életet és további eredményes munkát kívánok mindnyájuknak. A város, Székelyudvarhely lakóinak, tisztségviselőinek egészséget, hosszú és boldog életet, kitartó munkát kívánok, hogy szeretett városunk mindig tovább fejlődjön, szépüljön és gyarapodjon. Nagyon szépen köszönöm – zárja köszönőbeszédét.
Még a polgármester is láthatóan elérzékenyült.
László Csaba is nyilvánosan köszönetet szeretne mondani, miután Gálfinak már megköszönte. „Nem volt könnyű szülés annak idején, ahogy a gyermek nevelése sem könnyű.” – fogalmaz szimbolikusan. Azt kívánja a polgármesternek, hogy legyen erejük, hogy ezt tovább vigyék és tudjanak az önkormányzattal több erőt vinni az együttesbe, mert szükség van, a Néptáncműhely igazgatójának pedig kitartást.
„Köszönöm az együtt töltött éveket, adjon erőt, egészséget” – csuklik el Mészáros Ildikó hangja. A családomnak, férjemnek, három lányunknak. Soli deo gloria – vagyis egyedül Istené a dicsőség.
Tarlós István beszéde így hangzik:
– Székelyudvarhely abban a kiváltságos helyzetben van, hogy nem is egy fővárosuk van. Törvénytisztelő állampolgárként elvárhatják, hogy az identitásukat is tartsák tiszteletben, ha ezek éppenséggel nem esnek egybe.
Egyszerre idehaza és odahaza is üzent a leváltott budapesti főpolgármester.
– A vélemények sokfélék a tevékenységünk megítélésében. Kellett a gondviselés is, hogy a feladatnak eleget tegyünk, az majd eldől valahol máshol, hogy mennyire sikerült. Reméljük, hogy mi nem változtunk, de az idők változtak Budapesten. A városháza teraszán a székely zászló helyére másik zászló került (a szivárványos zászló – szerk. megj.), amelynek nem biztos, hogy ott szabadna lennie. Kétféle politikai ember van: a globalista és a nemzetállami. Utóbbinak a lelkében a székely zászló mindig ott fog lobogni.
Tarlós sok sikert, boldogságot, összetartást kíván, amely megfelel a „valódi” európai értékrendnek, amelyet az alapítók idejében fogalmaztak meg.
Zene, pezsgő, falatozás, viszontlátás.