Fotók: SZÁSZ ZSUZSI
9.00 Üdvözöljük olvasóinkat a városháza tanácsterméből, ahol szokatlanul kevés napirendi pontról fognak dönteni az önkormányzati képviselők. Titkon abban reménykedünk, hogy azért van ilyen kevés napirendi pont, a megszokott 30-35-höz képest, mert újabban divatba jött egy-egy kényes tételről rendkívüli tanácsülésen dönteni, és nem azért, hogy több idő maradjon a kampányvitákra.
Lassan az állóhelyek is elfogynak a teremben Jelen vannak a kerékpársáv mentén boltot működtető vállalkozók, Körösfőy Sándor, az RDE igazgatója, ja és a tanácsosok.
Benedek Árpád Csaba ülésvezető köszönti az egybegyűlteket és átadja a szót Venczel Attila jegyzőnek. Az megállapítja, hogy a 19 tanácsosból jelen van 15, igazoltan hiányzik Ketesdi Imre, Sinka Arnold és Orbán Balázs. Mike Levente igazolatlanul hiányzik.
A napirenden 24 pont szerepelt eredetileg. Az ülést törvényesnek ítéli. Kiegészíti azzal, hogy a 10-es napirendi pontot visszavonja az előterjesztő.
Gálfi Árpád polgármester a napirendi pontok előterjesztőjeként köszönti a jelenlévőket. Kiemeli a fontosabb pontokat. Megmagyarázza, hogy a 10-est azért hívták vissza, mert “vannak még nem tisztázandó kérdések”. Az ÁFA-visszaosztásából kisebb összeget nyert a város, az Udvarhely Néptáncműhely és a színház pályázatot, a kórház szponzoricációt, ezeket a pénzösszegeket bele kell foglalni a költségvetésbe. Az adók és illetékek módosítását, a területvásárlásokat említi: 331 ezer négyzetméteres területet vásárolnának erdősítés céljából, a városháza mögötti Tompa László utcai ingatlant is megvennék, reméli, nem gördül semmi akadály ennek útjába. A hótalanítással kapcsolatos új szabályzatot el kell fogadni, a Szászok táborában a város által finanszírozott elektromos hálózatot át kell adni a szolgáltatónak. 2016-ban nagy problémák voltak ezen a területen a villanyhálózattal, más városrészekben még most is vannak ilyen gondok, ott is hasonlóan fogják megoldani – ígéri.
Csak közterületen lehet a közszolgáltatók hálózatait végigvinni, ezért fontos, hogy a lakók leadják a szükséges területeket, és a város tulajdonába kerüljenek. Nem azért, hogy nőjön a város vagyona – mondja a polgármester.
A gázvezeték-cserék is folytatódnak, ezért a villanyhálózathoz hasonlóan átadják a terület használati jogát a gázszolgáltatónak. A város társul a Caritas-szal egy, a Norvég Alap által támogatott, a romák felzárkóztatását segítő program erejéig, ezt és a város jövő évi programjait is szeretné, ha elfogadnák a tanácsosok.
Gálfi meghív mindenkit, hogy gyújtsuk meg vasárnap a város főterén elhelyezett adventi koszorún az első gyertyát.
Ványolós István szólal fel napirend előtt. Azt ígéri, hogy ez az utolsó háromperces felszólalása, a következő tanácsüléstől csak egyperces felszólalásokra számíthatunk részéről, és csak a szépre fog összpontosítani (szinte koncentrálni-t írtunk).
A tanár úr szerint az októberi tanácsülés jegyzőkönyve sem lett különb az előzőeknél: klisék, idegen szavak szerepeltek benne, mint: generált, fluktuált, szankcionált stb. A magyar változatot nem használják, s még ő maga sem volt kivétel, a rezignált kifejezést használta, ezért “én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem” – kért elnézést a jelenlévőktől.
Most javaslatokat is megfogalmaz az idegen szavak használata helyett: a cash-flow-nak a készpénzáramlás lenne a szép magyar megfelelője.
Benedek Árpád Csaba megköszöni a hozzászólást, és megszavazzák az első napirendi pontot, ezzel elfogadják az augusztus 29-ai rendes, illetve a szeptember 19-ei rendkívüli tanácsülések jegyzőkönyvét.
A második napirendi pont a költségvetés kiigazítása, amit az indokol, hogy a kórház 1000 lejes támogatást, a Tomcsa Sándor Színház 20.000 lejt, az Udvarhely Néptáncműhely 27.000 lejt nyert pályázaton. A szakbizottságok pozitívan véleményezték, egyöntetűen elfogadják.
A harmadik napirendi pont a helyi adók és illetékek szintjének megállapításáról szól. Czika Edit osztályvezető vezeti fel a határozattervezetet. A helyi adók és illetékeket a 227/2015-ös adótörvény és a 103/2018-as meg a 73/2019-es helyi tanácshatározat szabályozza. Az adó alapszintjének csökkentését nem engedi meg a törvény, emelni lehet csak, legtöbb 50 százalékkal. Az érintettekkel és az önkormányzati képviselőkkel való egyeztetések alapján úgy döntöttek, hogy tartják a 2019-es szintet, kivéve a magánszemélyek esetében, ahol nem engedi meg a törvény, hogy ne emeljék a teljesen alapszinten kiszámított adót: az infláció szintjével kell növelni kötelező módon.
Így esetükben például 150-ről 160-lejre emelkedik egy kétszobás lakás adója – illusztrálja az emelkedés mértékét az adóosztály vezetője. Az építési területadó, a mezőgazdasági belterület és külterület adó marad a jelenlegi szinten. Néhány utca egy tegnap érkezett javaslat nyomát átkerül más besorolás alá, folytatja, pl. a Pacsirta átkerül C zónából B-be, a Budvár utca bizonyos házszámai a D-ből C zónába, a Bartók Béla C-ből B-be, a Lakatosok bizonyos számai a D-ből C-be, és a Kőkereszt tér C-ből B-be. A gépjárműadók maradnak. A tervezet tartalmazza még a 10 százalékos kedvezményt azoknak, akik március 31-ig kifizetik az éves adót.
Változás még, hogy a vendéglőknél, bároknál, cukrászdáknál a helyiség alapterülete szerint számolják ki az illetéket.
Az 50 négyzetméternél kisebb vendéglők esetében 1500 lej, 51-200 négyzetméter között 1600, a 201 és 500 négyzetméter közötti éttermeknél 1700 lej az illeték. Acukrászdáknak és a mozgó fagyiárusnak meg kávéárusnak 600 lejt kell fizetniük évente, a nonstop vendéglőknek 3400 lejt. Az 50 négyzetméternél kisebb felületen működő bároknak 600, az 51-150 négyzetmétereseknek 700, 151-500 négyzetméter között 800 lej, az éjszakai bároknak 1800, a nonstop bároknak és az 500 négyzetméternél nagyobb egységeknek 3400 lejt kell fizetniük.
Venczel Attila jegyző egészíti ki a Czika Edit által mondottakat: a kormányzat nem dönt a helyi adókról, a helyi hatóságoknak megengedi, hogy ezeket ők maguk határozzák meg. “Kaptunk bizonyos beadványokat, melyek szerint 35 százalékkal magasabb adókat állapítunk meg, mint az országos átlag”, mondja, de szerinte az országos átlagot nem számolta ki senki, mert az folyton változik, csak legfennebb a minimális adóalaphoz képest lehet 35 százalékkal magasabb az udvarhelyi. A járműadók, területadók esetében semmiféle növelést nem terjesztettek elő. Ezt a határozattervezetet októberben közvitára bocsátották, egy hónap állt az ellenzők vagy módosítást kívánók rendelkezésére.
A jogi szakbizottság negatívan véleményezte – mondja Péter Balázs.
9.40 Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke a mikrovállalkozók részéről szólal fel, azt mondja, arra számított, hogy a képviselők vitája után szólal meg, meglepi a csend. Üdvözli, hogy területarányos adót állapítottak meg a vendéglátósok esetében, és csökkentették az összegeket, de szerintük nem eléggé. Ezúttal is nagynak találják a Tourinfo által megszabott összeget, hogy bekerüljenek a turisztikai iroda által szerkesztett katalógusba. A 300 lejt túl nagynak találják és 30 lejt javasolnak, amit egyébként még mindig soknak éreznek.
Szeretnék továbbá, ha 0,8-as kulcs alapján számolnák ki az épületadót a jelenlegi 1 százalék helyett.
A gépjárműadó esetében úgy gondolják, túl nagy emelés történt, kérik mérsékelni a 2018-ban alkalmazott szintre. A parkolóbérletek esetében pedig a vállalkozók erősen diszkriminatívan vannak szerintük kezelve, a magánszemélyekhez képest 60-80 százalékkal többet kell fizetniük. A de minimis pályázatokról úgy gondolják, hogy a jelenlegi határozat csak a nagyvállalkozóknak biztosít lehetőségeket, szeretnék, ha a kisvállalkozóknak is lenne ilyen.
Hajdó Csaba: picit meg kell védenem a mundér becsületét, hogy a képviselő kollégák miért nem szólnak hozzá. Sokat dolgoztunk azon, hogy a vitákat és beszélgetéseket lecsökkentsük a mostanira, egyetlen megjegyzést sem kaptam önöktől, olyant a lakosoktól igen, hogy a vállalkozók nagy autókkal járnak, és többet kellene fizetniük.
Próbálunk eljutni arra a szintre, hogy a beszélgetés itt ne a kameráknak, hanem a városnak szóljon.
Nagy György, az UKKSZ elnöke az érintettség jogán szólal fel, az UKKSZ gesztust gyakorol a városvezetés fele, és idén nem kéri az épületadó 0,8 százalékra csökkentését a jelenlegi 1 százalékról tekintettel a városban végzett beruházásokra, pozitív változásokra. Az UKKSZ a párbeszédben bízik, elhoztak egy javaslatot, és kérik a városvezetéstől, hogy fontolják meg.
Hajdó: a kedd esti szakbizottsági gyűlésen minden beérkezett javaslatot megtárgyaltunk, ha nem érkezett addig be, akkor nem tudtunk tárgyalni róla.
Jegyző: a sürgősségi kormányrendelet rendelkezik arról, hogy ha a költségvetési év lezárulta előtt 3 nappal nem hoznak határozatot a helyi adókról és illetékekről, akkor a maximális alapszintet kellene alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy egy udvar adója az A zónában január elsejétől 8 ezer lejes nagyságrend helyett 16 ezres lenne.
Bíró Jolán: hány vállalkozó élt a de minimis támogatással? Egy vállalkozó igényelte eddig, válaszol Czika Edit.
Megengedhető-e, hogy a kisvállalkozók is részesüljenek ilyen támogatásban? – kérdezi Bíró Jolán. Czika Edit szerint nincs törvényes lehetőség arra, hogy de minimis támogatásban részesüljenek a kisvállalkozások, sokuknak nincs, amire adókedvezményt biztosítani.
Arros Orsolya: azért igényelte ezt csak egy vállalkozás, mert sajnos nem történt 200 ezer eurón felüli ingatlanberuházás a városban.
Valaki megjegyzi, hogy jövőben lesz.
Benedek Árpád Csaba: tavaly, amikor ezt elfogadtuk, azt ígérték, hogy kapunk egy térképet a város zónafelosztásáról. Ezt megkaptuk nagy nehezen, de azóta sarkalatos változások történtek, 30 új dűlő került be, Benedek az RMDSZ-frakció nevében kéri, hogy decemberig rágják át a témát, és halasszák a határozathozatalt.
Venczel Attila: kedden volt szó erről, világosan ki is hangsúlyoztuk, hogy pozitív változás, amit a polgármester javasolt, hogy azokat a területeket, amik az A zónának megfelelően voltak adózva, mert nem voltak besorolva egyetlen zónába se, sorolják a D zónába. Az ottani tulajdonosok óriási adótehernek voltak alávetve úgy, hogy nincsen semmiféle infrastruktúra a környéken, még utcanevük sincs, ezért vannak dűlőként megnevezve.
Az adózónázás bonyolult munka, több osztály, mezőgazdasági, általános városrendészeti, urbanisztikai munkatársak együttműködését igényli – mondja.
Hajdó: mi úgy gondoljuk, hogy a határozat elfogadható, mert változásokat csak javítások és korrekciók szintjén tartalmaz. Péter Balázs: a térképen jó elkülöníthető vékony piros vonallal a belterületi rész, zölddel a külterület.
Derzsi László, az RMDSZ frakció részéről megállapítja: relatív sokat tévedünk mi mint testület. Ma is kénytelenek vagyunk egy augusztusban megszavazott hibát helyrehozni. Tegnap kaptunk egy térképet egy új listával, és ma erről szavaznunk kellene. Mivel a román jogrendszer biztosítja, hogy egy hónap múlva is szavazhassunk erről, ne siessük el a dolgot, és ne döntsünk 24 órán belül.
Polgármester: a város belterületének módosítására korábban már rábólintott az önkormányzat. Azért fogadtuk ezt el a jelenlegi állapotot, mert ez tartalmazta a legkevesebb változást a rengeteg javaslatból. Ha nem fogadjuk ezt el, akkor minden engedélyezést újra kellene kérni, és nem lehetne építkezni. Míg Csíkszereda 5 százalékkal csökkentette, Székelyudvarhely 67 százalékkal növelte a belterületét, ezt az adatmennyiséget fel kell dolgozni, ezt nem lehet egy-két hét alatt elvégezni. Aki dolgozik, az hibázik, ki kell javítani, mondja a polgármester.
Azon vitatkoznak, hogy mikor milyen dokumentációt kaptak, Benedek javasolja a halasztást, szavazást kér erről, de a jegyző leállítja: az előterjesztőnek bele kell egyeznie abba, hogy leveszik a határozattervezetet a napirendről. Benedek megkérdezi az előterjesztőt, visszavonja-e. Gálfi nem vonja vissza, és felszólítja Benedeket, szorosabban tartsa a városházával a kapcsolatot, kövesse a frissítéseket.
Derzsi László ez esetben módosító javaslattal áll elő az RMDSZ részéről, alkut kínál. Kéri a koalíció kampányígéretének betartását, a vállalkozók épületadójának mértékét csökkentsék 0,9 százalékra 1 százalékról. A polgármester szólal fel, de nem lehet érteni, mint mond, csak azt, hogy fontos a minőségi változás, a befizetett adót megfelelően használják fel.
10.13 Ölvedi 3 perc szünetet kér. Benedek megadja.
Hajdó Csaba a szünet után azt mondja, a koalíció részéről támogathatónak tűnik az RMDSZ javaslata, annyit még hozzátennének, hogy azokra a magánszemélyekre is vonatkozzon ez, akiknek a tulajdonában kereskedelmi célra használt ingatlan van.
Az alpolgármester a jogi és gazdasági szakbizottság részéről szól hozzá: javasolják, hogy a strandbelépő árát 10-15 lejről 5-10 lejre módosítsák, du. 4-7-ig 4 és 8 lej, az esti fürdőzés 3 lej és 6 lej legyen. A korcsolyapálya-belépőt 6-ról 5 lejre módosítanák.
Előbb Derzsi László javaslatát szavazzák meg, azután a Hajdóét, végül az Orbán Árpádét. A módosító javaslatokkal együtt elfogadják, tartózkodik Arros Orsolya és Benedek Árpád Csaba.
Nagy György megdicséri a székelyudvarhelyi önkormányzatot, hogy megcáfolta azt a kijelentést, hogy a városvezetés nem vállalkozóbarát. Bízunk benne, hogy a forgalmi rend változásával kapcsolatban is hasonló eredményt fogunk elérni. Átadtuk a javaslatunkat, bízunk benne, hogy a véleményeink közelíteni fognak – mondja.
10.27 Az inkubátorház adókedvezménye következik, épületadómentességben részesült, de a területre fizetnie kellett. Minden feltételnek megfelel az intézmény, ezért közel 12 ezer eurós kedvezményben részesül, a határozatot elfogadják.
Az ötödik napirendi pontban a Haáz Rezső Múzeum árjegyzékét tárgyalják újra, mivel a kínálata kiegészült a Kincses képeskönyv Székelyudvarhely kötettel, amit 40-45 lejért árusítanának és a Székelyföld monográfiáját tartalmazó kötet árát 200 lejre csökkentenék, a régészek órabérét pedig növelnék. A határozatot elfogadták.
A hótalanítás következik, Szabó Sámuel, a közbeszerzési osztály új igazgatója, Puskás Katalin utódja vezeti fel. Kidolgozták a hatástanulmányt, a feladatfüzetet és a szabályzatot. A hótalanítás bekerült az RDE szolgáltatásai közé augusztusban, de ez a törvényes kereteknek nem felelt meg. Módosító javaslat: abból a határozatból ki kell venni a hótalanításra vonatkozó passzust. Hatástanulmány: a hótalanítást külső cég végezze, amit a közbeszerzési törvény szerint választanak ki öt évre. A jogi és gazdasági szakbizottság véleménye negatív, az urbanisztikai pozitív. Módosításokkal elfogadják.
Kutyatartásról és sétáltatásról szóló szabályzatot módosítanák a helyi rendőrség javaslatára. László Szabolcs szerint hiányosságok voltak a bírságolást illetően. 400-600 lej között volt a bírság, ezt 100-200 lejre csökkentették és megnevezték azokat a személyeket, akik ezt a határozatot alkalmazzák, illetve csökkentették még egy bírság összegét. A szakbizottságok pozitívan véleményezik a javaslatot.
Biró Edith tanácsos szeretné, ha a pásztorkutyákat ne engednék el a város területén. A rendőrfőnök azt ígéri, hogy foglalkoznak az üggyel. Nehéz, mert a kutyatartók a medvékre hivatkozva tartanak és engednek el kutyákat, csippel kellene ellátni őket, hogy a tulajdonost tudják beazonosítani, hogy az tartsa be a kutyalétszámot. A határozatot elfogadják.
A roma közösség felzárkóztatása: elvi partnerségi együttműködési szerződést kell kötni a fő pályázó Caritassal. Minden szakbizottság pozitívan véleményezte, elfogadták.
10.45 A jogi és gazdasági szakbizottság negatívan véleményezte külső ügyvéd bevonását ezügyben. Derzsi László szerint a jogi osztálynak jól kellene működnie, de nem működik jól. Ezekkel az ügyekkel annak kellene foglalkoznia, és nem külsős személyeket kellene megfogadni egyre-másra. Sok esetben egy-egy pályázati folyamat esetében jobban ért a pályázat menedzsere a jogi háttérhez, mint egy külsős ügyvéd – mondja Derzsi.
Péter Balázs és Hajdó Csaba szerint a hivatali munkatársak egy tapasztalt ügyvéddel együttműködve megnyerhetnék a pert, mint ahogy korábban nyertek is meg ügyeket. A polgármester megvédi a jogi osztályt: fiatal jogászokkal dolgozik, akiknek egyelőre még nincs tapasztalata, de a tapasztalat kialakulása folyamatban van. Míg korábban minden ügyet külsősökkel oldattak meg, most nagyon sok pert a hivatal munkatársai visznek, csak a bonyolultabb ügyekre kérnek fel külsős szakembert.
Derzsi szerint úgy szereznek tapasztalatot a fiatalok, ha lehetőséget kapnak. Orbán Árpád tisztázza, a pályázat nincs veszélyben, de szeretnének bizonyos összeget visszaszerezni. A jegyző megvédi az általa koordinált jogi osztályt: három olyan jogásszal is dolgozunk, akik zseniális elmék, néhány év múlva fényes jövő áll előttük, jelenleg is több mint 100 perben látnak el képviseletet. A fiatal jogászok nem tudják ellátni ezt az ügyet, mert táblabíróságon zajlik, és ahhoz, hogy törvényszéken vagy táblabíróságon képviseljenek ügyeket, bizonyos régiséggel, szakmai képzettséggel kell rendelkezniük. Kilenc tanácsos van mellette, a hét RMDSZ-es képviselő tartózkodik, elfogadják a határozattervezetet.
A Termés utca 2 szám alatti épületet kérik átvenni a városi köztulajdonból városi magántulajdonná, hogy a javíthatatlan ingatlant le tudják bontani. Elfogadják.
A víztározónál kijelölt Cseplesz-tetői területet nem tudták megvenni, mert nem tudtak megegyezni a tulajdonossal. Elfogadják az erről szóló jegyzőkönyvet is.
A Szentmire zónában levő 331 ezer négyzetméteres mezőgazdasági terület megvásárlásáról van szó a következő napirendi pontnál, még 7 hektárt kell megvenni, ezt erdősíteni szeretnék 2020 tavaszától, erre meghívnak olyan cégeket, melyek nem környezetbarát tevékenységet folytatnak, iskolákat és nem utolsó sorban a tanácsosokat. Egyöntetűen elfogadják.
A Tompa László utca 13 szám alatt levő ingatlan megvásárlása: a telken levő épületek elbontásával a városházának hátsó díszudvart akanak kialakítani, a rejtett homlokzat felszínre kerülne. Sikerült megegyezni az ingatlan áráról a felértékelés tiszteletben tartásával.
Lemondott a földosztó bizottság egyik tagja, ehhez közgyűlést kell összehívni a Szent István terembe. Felkérik a Szentimre zónában és Szombatfalva területén tulajdonosokat és bárkit, akit érdekel a földosztó bizottság tevékenysége jelenjen meg a városházán.
A trágyatelep működtetésének szabályzata következik, elfogadják.
A Szászok táborának elektromos hálózatának bővítése következik: a Nárciszrét, Margaretta, Bem József és Harmat utcák hálózatát a város 79 százalékban finanszírozta, ezt a város magánvagyonába veszik, majd átadják a használati jogát 5 évre az Electrica Rt.-nek. Elfogadják.
Ezután a 2020-as évre előirányzott bérleti díjakat állapítják meg. A város magán- és közterületein levő garázstulajdonosokat érinti legnagyobb arányban. A törvény szerint a díjakat korrigálni kell 4,6 százalékkal, az infláció értékével.
10.13 A koncessziós díjakat ugyancsak 4,6 százalékkal emelik. Felértékeltették az orvosi rendelőket, amiket piaci áron kell kiadni. Az eddigi éves 100 eurós díjhoz képest havi 1,75-2 euró/négyzetméteres bért állapítottak meg. 2009-től kellett volna aktualizálni ezeket az értékeket. A 100 eurós díj szép gesztus volt az önkormányzattól, de nem törvényes. A családorvosokkal már egyeztettek erről, akik beleegyeztek az új díjszabásba azzal a feltétellel, hogy a város fordítsa vissza a befizetett összegeket az épületek karbantartására.
A Kőkereszt tér 2 szám és a Kuvar utca 98 szám alatti ingatlan, a városi könyvtár (a város tulajdonában levő rész) és a csereháti Ficánka napközi épületének magántulajdonból köztulajdonná minősítéséről döntenek a 20. és 21. napirendi pontban. Elfogadják mindkettőt.
Sándor Levente a Nárciszrét utcában építkezett és szeretné bevezetni a gázt, ennek érdekében kérnek rájárási és használati jogot a Delgaz Gridnek. Az urbanisztikai szakbizottság pozitívan véleményezte. Benedek Árpád Csaba kifogásolja a gázvezetékek cseréje után az aszfaltozási munkálatok minőségét, a Wesselényi utcában már megsüllyedt az aszfalt. Szeretné, ha jobban figyelnének ezekre a munkálatokra és azok átvételére. Elfogadják egyöntetűen.
A 2020-as év programok következnek, Benedek Árpád Csaba tartózkodásával, akinek nem tetszik, hogy nem kaptak a tanácsosok már három hónapja jelentést, elfogadják a tervezetet.
A különfélék között Jakab Attila elmondja: egyeztetések zajlottak a Sapientia Tudományegyetem székelyudvarhelyi tagozatának létrehozásáról, az egyetem kérésére a polgármesteri hivatal megfogalmazott egy szándéknyilatkozatot és az igényt arra, hogy asszisztensképző legyen az első szak, amit megvalósítanak. Benedek Árpád Csaba azt említi, hogy korábban szó volt a BBTE székelyudvarhelyi tagozatnának kibővítéséről a testnevelési karral, ezt kellene folytatni.
Megszavazzák.
Bíró Edith: SZNT aláírásokat gyűjt Székelyudvarhelyen, ennek és a Jónak lenni jó elnevezésű jótékonysági koncert reklámozását kéri a médiától, melynek a Balázs Ferenc vegyeskar a szervezője, tombolaeladással egybekötött akció a Szent István teremben. Ha egy eredeti Gál Attila-festménnyel (Gál Előd apukája) szeretnél gazdagodni, vegyél tombolát, mert egyúttal autista gyerekeket is támogatsz.
Ölvedi Zsolt javasolja, hogy Udvarhely más városokhoz hasonlóan biztosítson hazatérni szándékozó fiataloknak közművesített területet, például a Csereháton, fékezve ezzel a nagyméretű kivándorlást.
Mike Levente a biciklisávról beszél, majd az Infopress cég kérését tolmácsolja, amelynek gondot okoz, hogy a nyomda fele vezető úton forgalomkorlátozás van bizonyos tömegű autók esetében, büntetnek is.
Derzsi László: a hulladékkezelési díj növeléséről kérdezi Körösfőy Sándor RDE-igazgatót, hogy Székelyudvarhely el tudja-e érni, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét, azáltal csökkenteni a díjat, és azt, hogy csatlakozzon a város a nulla kibocsátású városok hálózatába.
Arros Orsolya kérdezi Körösfőy igazgatót, hogy megoldható lenne-e, hogy a szemét mennyiségével arányos legyen a díjszabás, vagyis egy család annyit fizessen, amennyi szemetet termel. Ölvedi javaslatára reagálva elmondja, az Udvarhely hazavárt és az Udvarhely többet érdemel szlogeneket, az ehhez kapcsolatos ötleteket ő fogalmazta meg kampányában először, ahogy a Szólj bele program alapelvét, a részvételi költségvetést is. Örül, hogy ezeket a koalíció is fontosnak tartja, és megvalósítja, de nem csak a kampányidőszakban kellene ezzel foglalkozni, hanem a választások között aktív három évben is. Szeretné, ha az Orbán Balázs utcában lebontott épület helyén befejeznék a tervezett forgalmi változást, és ne csak álljon ott a sok pénzen megvett telek a lebontott ház után.
Benedek Árpád Csaba kifogásolja, hogy a sajtóból kellett megtudnia, a Wesselényi és Balcescu utcák sarkán miniparkot akar létrehozni az önkormányzat.
Körösfőy Sándor válaszol Derzsi László kérdéseire. Az áremelést Eu-s direktíva szabályozza, kötelező beépíteni a lakossági árba a depóniába lerakott hulladékmennyiség utáni pluszdíjat. Erre az áremelésre lehet alternatíva – ad igazat Derzsinek – a szemét csökkentése. De a Derzsi által javasoltakat a megyei rendszerben hosszú távon nem lehet megvalósítani. Az első lépés az lenne, hogy hulladékgazdálkodási stratégiát dolgozzon ki a város közép- és hosszú távra 2035-ig mondjuk. A nulla hulladékos várost meg lehet valósítani, de ezt sem a megyei rendszerben. A város még nincs benne az ADI-ban (önkormányzati fejlesztési társulásban), lehet még módosítani a terveket.
Ha például 50 százalékban szelektíven gyűjtjük a hulladékot, a pluszdíjat akkor is bele kellene foglalni az árba, de mivel csökkene a szemét mennyisége, nem növekedne az ár. Az egyéni mennyiség alapján való fizetés, bár aktivistaként sokáig ezt szorgalmazta, nem kifizetődő, mert nagyobb kiszállási költségekkel kellene számolni, ki kellene menni, megnézni, hogy mennyi szemetet termelnek. A másik gond ezzel, hogy az élelmes és képzeletgazdag emberek megoldanák, hogy kevés legyen a szemetük úgy, hogy törvénytelen helyekre raknák azt le.
Megvalósítható lenne a szemét csökkentése ezen a módon, ha az önkormányzat bevállalja, hogy nehezebb lesz a dolga neki is a betartatással, a szemétszolgáltatónak és a lakosságnak is, de ez az út vezet egy civilizált életmódhoz.
A november havi tanácsülés véget ért, köszönjük a figyelmet!
