Fotók: EGYED UFÓ ZOLTÁN és TÓTH HUNOR

Hamarosan vége I. Iohannis uralkodásának Romániában, azaz bármennyire is meglepő, véget ért tíz esztendő, mióta trónra lépett, azaz elnökké választották Klaus Werner Iohannist, Románia első kisebbségi származású államelnökét. Azóta túl van pár drága röpködésen, politikai malőrön, megtanult magyarul köszönni a politikai ellenfelének, a PSD-nek, és reméljük, nem csak annyi jót tett a világban, hogy olyan lassan beszélt románul, hogy diktálás után lehetett egyből magyarra fordítani a beszédét. Ha kíváncsi vagy, ezen kívül még mivel dicsekedhet Iohannis, olvasd el Farkas István remek összefoglalóját a maszol.ro-n, vagy nézd meg a Recorder dokumentumfilmjét.

Komolyra fordítva a szót, vasárnap reggel 7 és 21 óra között új elnököt választunk Romániának. Tizennégy név közül kerül ki a győztes. Az a név, melyet jó eséllyel a legtöbbet fogunk hallani a következő 5 vagy, ha újráz, akkor 10 évben a médiában. Hogy kik a legesélyesebb jelöltek, és mit lehet bővebben tudni róluk, azt Kiss Anna ebben a cikkben foglalta részletesen össze. Még az is kiderül belőle, hogy hányas átlaggal érettségizett a jelenlegi miniszterelnök, vagy hány jelöltből lett kiválasztott tévébemondó az egyik párt elnöknője.

Hogy tulajdonképpen mivel is telnek a napjai annak, akinek a foglalkozása államelnök, arról Buzás Ernő írt egy remek összefoglalót.

Az esemény magyar vonatkozása, hogy magyar jelölt is van. Idén is. Bár már többször is nekifutott, még mindig kitartóan rajthoz áll Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Róla elég sokat írtunk mostanában, hogy mennyit spórolt az utóbbi években, arról Egyed Ufó Zoltán írt az Átlátszó Erdéllyel és a Transtelex-szel közös sorozatunkba, a KÉPVISELŐFÁNK-ba. Merthogy szegény Kelemen Hunor ezúttal két fába is belevágta a fejszéjét, jövő hétvégén képviselőjelöltként mérettetik meg. És az a jó hírünk van, hogy a mértékletes fogyasztás híve, azaz serényen tartalékol. Úgy, ahogy régen csak a nagymamák tudtak tartalékolni. Ufónak a józan ész politikájáról is megvan a véleménye, azt nem érti, hogy amíg kormányon voltak, hogy nem látták az RMDSZ politikusai, hogy az emberek fejére nő az állam.

Mivel az államelnök egyik fő funkciója Románia külpolitikai képviselete és az államvédelem, kiemelten fontos, hogy mit gondol ezekben a kérdésekben. Az ukrán helyzet kapcsán nem teljesen egyezik a véleménye Orbán Viktoréval, a schengeni övezethez csatlakozás kérdésében pedig azóta el is dőlt, hogy már mindenki beleegyezik.

Várj, várj, várj! Mielőtt futnál is az első szavazófülkébe, hogy te legyél az első, aki kiválasztja Románia következő elnökét, olvasd el a választási kisokost, amivel Gál Előd készült, hogy pontosan tudd, melyik szavazókörzetben, hánytól-hányig és milyen iratokkal szavazhatsz.

7 óra 15 perc

Na, ugye, hogy a kávét se ittad még meg, s már a cipő a lábadon?

A nap folyamán Hunor, Ufó, Előd és Edit fogják követni az eseményeket.

Lesz egy udvarhelyi tudósításunk, körkérdés videónk, és a részvételi arányokat meg az ínyencségeket is hozzuk, majd este megnézzük, hogy kinek jövendöl 5 bő esztendőt az EXIT POLL. Vagy még egy turnust december 8-án. Merthogy az a remek hírünk van, hogy most egymás után három vasárnap gyakorolhatjuk állampolgári kötelességeinket, így egy hosszúra nyúlt kampány részesei lehetünk. De ha minden jól megy, akkor vadiúj képviselőkkel, szenátorokkal és államfővel lesz tele a karácsonyfa alja. Ja, nem. Mert nagyjából ugyanazok jelentkeztek, akik már voltak, egyedül Iohannis nem, hisz nem lehet harmadszor is elnök.

Szóval, ha most egyvalaki a 14 jelöltből, nem viszi el a szavazatok 50 plusz 1 százalékát, akkor a két legtöbb szavazatot elnyerő jelölt közül újra választani fogunk december 8-án. Úgyhogy menj el szavazni, s próbáld kitalálni, hogy kire szavaznak 50 százaléknyian. Akkor nem kell december 8-án, vasárnap is dolgoznunk.

7 óra 30 perc

Ha kibékültél a vasárnapi ébredéssel, ne felejts el előfizetni az uh.ro-ra. A cikket a nap folyamán nem fogjuk lezárni, de nekünk is vasárnap van, és a gyerekeink éhesek. Sőt, mi is azok vagyunk. A macskánk is az. Ha nem fizetsz elő, képet is teszünk róluk. Az éhes szájakról. Az a jó hírünk van, hogy már több mint 600 aktív előfizetőnk van, és ez egy munkatársunk havi bérét fedezi. Na ő pont most nincs itt. És 15 éve toljuk már az ipart. Szóval, légyszi fizess elő, hogy a többieket is tudjuk kifizetni.

Itt tudsz előfizetni.

Hála és köszi!

11 óra

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 11 óráig 2.042.459 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 11,34 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában – számol be az Agerpres hírügynökség. Tájékoztatásuk szerint a városokban 1.245.776-an, vidéken 796.683-an, mozgóurnával 6.276-an szavaztak.

A szavazatát 11 óráig leadó 2.042.459 választópolgár közül 260.345 külföldön élt alkotmányos jogával, 256.118-an pótlistáról és 4227-en levélben.

Eközben a belügyminisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy a kampányüzenetek online megosztása a választási kampány időszakának befejezése után szintén szabálysértésnek minősül. Ezt a legfelsőbb bíróság határozatával indokolják, miszerint Romániában a közösségi oldalak nyilvános térnek minősülnek.

12 óra

A belügyminisztérium szóvivője, Monica Dajbog közlése alapján arról ír az Agerpres hírügynökség, hogy vasárnap reggel 16 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez. Egy kolozsvári esetet külön megemlítenek.

13 óra

Időközben szavaztak az államfőválasztás esélyes jelöltjei is – számolnak be ők maguk Facebook-oldalaikon és az országos sajtó. George Simion kezdte a sort már pénteken, ő Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben voksolt.

Vasárnap, november 24-én reggel jöttek szépen sorban a többeik: Nicolae Ciucă, Marcel Ciolacu, Kelemen Hunor, Elena Lasconi és Mircea Geoană. A jelöltek valami speciális szavazólapot kaphattak, mert a miénken hiába kerestük, nem találtuk se az erőshangú Romániát, de még a demokráciát sem. Hogy ki mire nyomott a jelöltek közül és főleg, hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben.

Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő sem találta a szavazólapon azt, amire szavazni szándékozott, saját magát. De őt ez nem állította meg, felírta magát a szavazólapra. Mint az Agerpes beszámol, vizsgálódik a rendőrség a képviselő szavazófülkében tartott élőzése miatt.

13 óra 30 perc

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig 3.960.071 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 21,99 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. A tájékoztatás alapján a városokban 2.378.702-en, vidéken 1.581.369-en, mozgóurnával 31.171-en szavaztak.

A szavazatát 13 óráig leadó 3.960.071 választópolgár közül 360.374 külföldön élt alkotmányos jogával, 356.147-an pótlistáról és 4.227-en levélben szavaztak.

15 óra

Mindegyik államfőjelölt túl van a választás első fordulóján. A fent említett jelöltek után az Agerpres hírügynökség hírfolyama és a jelöltek Facebook-bejegyzései szerint Cristian Diaconescu, Călin Georgescu, Ana Birchall, Cristian Terheş független jelöltek, illetve Alexandra Bertalan-Păcuraru, az Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt vezetője, Sebastian-Constantin Popescu, az Új Románia Párt jelöltje és Silviu Predoiu, a Nemzeti Akció Liga Párt jelöltje is leadta szavazatát.

15 óra 30 perc

Vasárnap 15 óráig 492.940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 15 óráig 488.713 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4.227 pedig levélben szavazott.

A legtöbben Németországban (84.479), Nagy-Britanniában (78.593), Olaszországban (73.927), a Moldovai Köztársaságban (59.813), Spanyolországban (54.195), Franciaországban (25.924) és Belgiumban (24.965) mentek el szavazni.

Külföldön három napig, péntektől vasárnapig lehet szavazni az elnökválasztáson.

A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben.

Ami a választási csalásokat illeti, a belügyminisztérium szóvivője, Monica Dajbog 14 órai beszámolója szerint a kora délutáni órákig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez. A szóvivő tételesen is kiemelt néhány esetet, itt olvashatsz ezekről.

16 óra

A g4media.ro híroldalon egy interaktív térképen lehet követni a szavazási részvétel állását, megyékre, sőt településekre lebontva is.

Eszerint a középmezőny hátsó részében foglal helyet Hargita megye, 30,98 százaléka szavazott az itteni lakosság szavazati joggal rendelkező lakóinak, összesen 81.665-en. A legnagyobb szavazókedv Ilfov megyében volt, nekik majdnem 40 százalékuk túl van a választáson 16 óráig a választáson.

Ha településeket is górcső alá vesszük, azt láthatjuk, hogy Oroszhegy és Farkaslaka község lakóinak már 40 százaléka szavazott, Udvarhely kis híján ugyan, még a 30 százalékot sem érte el.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint vasárnap 15 óráig a választói névjegyzékben szereplő polgárok 32,02 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában, 50,1 százalékuk nő és 49,9 százalékuk férfi. Korcsoportkonként a részvétel eloszlása a következő volt: 6,91 százalék 18-24 évesek; 11,42 százalék 25-34 évesek; 16,22 százalék 35-44 évesek; 38,31 százalék 45-64 évesek; 27,14 százalék 65 évesnél idősebbek.