Ellenfélből partner: nem ismerik annyira, de elfogadják Zakariást

Szilágyi István

Egymásra ítélve: a néppártos Zakariás Zoltán, háttérben az RMDSZ helyi tanácsosai.
Fotózta Szabó Károly az udvarhelyi Trianon megemlékezésen 2019-ben.

Október 16-án az RMDSZ felső vezetése úgy döntött: belenyúl a parlamenti jelöltek udvarhelyszéki listájába, és az újrázni készülő Sebestyén Csaba – befutónak számító – helyét odaadja Zakariás Zoltán néppártos politikusnak, leköszönő megyei tanácsosnak, Gálfi Árpád és a POL kérését pedig elutasítja. A széki RMDSZ levesébe másodszor köptek bele két hét alatt, miután az első teljes mandátumára pályázó Antal Lóránt szenátort a második helyre tették, a csíki jelölt mögé. Persze, az is befutó, vigasztalta magukat Bíró Barna Botond széki elnök, a megyei tanács alelnöke, de a megváltozott felállás új kérdéseket vet fel.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy:

A sértett, de meg nem sértődött fél

Sebestyén Csaba szerint két vetülete van a kiesésének: az egyik a helyi választmányi döntés, amely őt a második helyre, Ladányi mögé tette az udvarhelyszéki listán, a másik pedig a kolozsvári SZÁT (Szövetségi Állandó Tanács) döntése, amellyel a – történetesen neki jutott – helyet felajánlották az EMSZ jelöltjének, Zakariás Zoltánnak.

Nem tudja, értetlenül áll azelőtt, hogy Ladányit előbbre helyezte a választmány. A munkájával szemben nem érzett elégedetlenséget a kollégák részéről, sokkal inkább a választmányi döntéssel szemben. Az a feltevése, hogy a város nyert a vidékkel szemben, utóbbi kevesbé is volt képviselve. – Ebben a szegénységben, aszálytól a falvak elnéptelenedésén át a koronavírusig, leghamarabb városon kellene beszéljünk a vidékről, valószínű, hogy ezt a többség nem értette meg – vélte. Így történt, hogy a mezőgazdász helyett jogászt választottak. – Az biztos, hogy nem fogja a falut, a vidéket képviselni, pedig fontos érdekcsoport, de lehet, hogy az RMDSZ-nek most jogászra van inkább szüksége – tűnődik Sebestyén, bízva abban, hogy a “más érdekeket képviselő, más szakmai hozzáállású” Ladányival az agrárpolitika alakításában mégis együtt tudnak majd működni.

Fotózta Dávid Endre az RMDSZ forradalmi könyvbemutatóján, 2019. decemberében.

– A SZÁT döntése teljesen érthető, mindenki tudta, hogyha kiegyezés lesz az EMSZ-el, akkor Hargita, Kovászna vagy Maros megyének helyet kell csinálnia nekik. Felfogás kérdése, hogy az ember hogyan fogadja, mondta a képviselő, aki egy japán közmondást idézett: “Jobb, ha örülsz az esőnek, mert ha nem örülsz, akkor is esik az eső. Örömmel fogadom, ha ez az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak a javára válik”. Ezt a jövő fogja bebizonyítani, de ettől függetlenül az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) az RMDSZ társult szervezete szeretne maradni, ő maga sem vált színt, mert csak így lehet a szakmai szempontokat, érdekeket érvényesíteni a politikában. „Nem sértődtünk ezért meg, 176 éve létezik az egyesület, remélhetőleg az elkövetkező négy évet is átéljük”. Hogy a mandátuma lejárta után aktív marad-e a politikában, arra nem kívánt válaszolni, sok minden függ a választási eredménytől, hogy kormányra tud-e lépni az RMDSZ, mondta. “Bármit mondanék, találgatnék, de az élet folytatódik, parlamenten kívül is”.

Ha Bíró Barna Botond széki elnökön múlik, fényes jövő áll előtte, ugyanis elismerően és biztatóan nyilatkozott vele kapcsolatban: – Sebestyén Csaba kiváló szakember, fontos munkát végzett, nem csak a parlamenti képviselői tisztség betöltése óta, a gazdatársadalom értékeli, és számít a munkájára, ahogy mi is az Udvarhelyszéki RMDSZ-ben. Teljes támogatását bírja a területi szervezetnek, akár megyei, akár pedig országos vidékfejlesztési, mezőgazdasági tisztségek betöltésére.

Feláldozás, büntetés vagy valami más?

Arról kérdeztük Bírót, hogy miként értelmezik az RMDSZ csúcsvezetésének október 16-ai döntését, amivel Sebestyén helyét átadták Zakariásnak. Ő volt a leginkább feláldozható jelölt? Az elvesztett udvarhelyi és keresztúri választásokért büntették a szervezetet, vagy mivel magyarázzák?

– Teljesen más volt a logika a SZÁT döntése mögött – vágott bele a széki RMDSZ szemszögéből az elnök. – Az embereknek elegük van abból, hogy folyamatosan civakodnak egymással a magyar politikai szervezetek, pártok. Az összefogásnak van egy pozitív töltete. Egy másik dolog, hogy országos választás esetében az identitás és a nemzetiségi kérdés sokkal hangsúlyosabban megjelenik a választói preferenciákban.

– A SZÁT a magyar-magyar összefogásnak teremtette meg a feltételeket, ahogyan négy évvel ezelőtt is. A korábbi, közösen elért eredmények alapján azt tudom mondani, hogy van létjogosultsága az összefogásnak. Egyértelmű volt, hogy a három nagy magyar megye ilyen esetben szolidaritást kell, hogy vállaljon. Most Kovászna megye biztosított helyet a szórvány jelöltjének, ami alapszabályzatban foglalt kötelezettségünk, Maros és Hargita megyék esetében pedig az EMSZ jelöltjeinek egy biztos bejutó és egy jó eséllyel bejutó helyet ajánlott fel.

Fotó: Pál Edit Éva, uh.ro

– Nyilván fáj, ha a helyi választmány hoz egy döntést, és a központi azt felülírja, de magasabb rendű célok vannak, és mi is alávetjük azoknak magunkat: az erős magyar parlamenti képviselet, az összefogás által minden magyarnak képviseletet nyújtani. Ez egy esetleges kormányra lépésben is nagyobb legitimitást ad a szövetségi elnöknek.

Habár egy korábbi nyilatkozatban büntetésként értékelték a nagyszebeni Benedek Zakariás négy évvel ezelőtti beejtőernyőztetését, a különbség a széki RMDSZ-elnök szerint most abban áll, hogy Zakariás Zoltán mégis itthon, Udvarhelyszéken mozgott. “Igaz, hogy a legtöbb közös élményünk vita jellegű volt, de érzi az itthoni lüktetést”.

Hogy is volt az?

Maga a jelölt, Zakariás Zoltán mesél arról, hogyan is landolt a Hargita megyei listára, ráadásul pont az egyik udvarhelyszéki helyre.

– A folyamat úgy kezdődött, hogy az EMSZ Országos Bizottsága (OB) október 2-án, miután egy első kiértékelést végzett a helyhatósági választások után, levelet intézett az RMDSZ vezetőségéhez, amelyben tárgyalásokat kezdeményeztek. Az RMDSZ pozitívan válaszolt a megkeresésre, így október 8-án létrejött az első tárgyalás, amelyiken az EMSZ részéről Mezei János, Toró T. Tibor, Sorbán Örs és jómagam, az RMDSZ részéről Porcsalmi Bálint, Székely István, Cseke Attila, Tamás Sándor és Barti Tihamér vettek részt. Az EMSZ küldöttsége vázolt egy általános együttműködési keretet, ennek egyik pontja volt a parlamenti választásokon való közös indulás: három helyet kértünk Kovászna, Hargita és Maros megyékben. Az első fordulón nem volt szó a konkrét helyekről, sem a nevekről, azok a következő fordulókra lettek hagyva. Még két tárgyalási forduló volt október 14-én és 15-én, amelyiken Kelemen Hunor és Porcsalmi Bálint, illetve Mezei János és Toró T. Tibor vettek részt. A végső megállapodás a két helyről és a nevekről gyakorlatilag a SZÁT 16-ai ülésére jött létre, és lett beterjesztve, így az én nevem is, és Hargita megye is akkor került javaslatra. Tudtommal a SZÁT 21/7 arányban szavazta meg az elnök által beterjesztett javaslatot.

Sebestyénre visszatérve, szerinte “nem úgy kell felfogni, hogy valaki kiesett”, mivel az első tárgyalási fordulón a jelenlevő székelyföldi vezetők és az ügyvezető elnök is tisztán kimondták, hogy a három említett megyében a jelöltállítási folyamat, “minden résztvevő tudtával”, ideiglenes érvényű volt, lehetőséget adva a SZÁT-nak hogy egy esetleges megállapodás nyomán más jelölteket, illetve a szórvány jelöltjét is beilleszthesse.

Gálfiék sikertelen akciója

Színfoltja a SZÁT döntésének, hogy előtte a Szabad Emberek Pártja (POL) is bepróbálkozott egy jelöltállítási kéréssel, amire Kelemen Hunoréknak kategorikusan elutasító volt a válaszuk: sem a POL-lal, sem Gálfi Árpád magánszeméllyel nem köthetnek szövetséget, nem indíthatják embereiket az RMDSZ listáján.

– Én ezt a döntést elfogadtam már a Kelemen Hunorral való találkozásom után, de így is van megfelelő képviselőjelöltje Udvarhelynek és Udvarhelyszéknek, ez a legfontosabb, hogy legyen kivel együtt dolgozni – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a polgármester, aki abban bízik, hogy – az elmúlt négy évhez – képest a képviselők és a szenátorok Székelyudvarhely számára is több lehetőséget, segítséget fognak biztosítani. Ugyan méltatta Benedek Zakariás képviselő és Kelemen Hunor hozzáállását, szerinte a széki vezetők között voltak olyanok, akiknek 2018 és 2020 között “más céljaik” voltak. Neveket eleinte nem akart mondani, de a beszélgetésből egyértelműen Antal Lóránt szenátorra és Bíró Barna Botondra célzott. – Több problémánk volt a megyei alelnökkel, akinek szerepe van abban, hogy ez a nulla lej megvalósuljon – fogalmazott ködösen, vélhetően erre az ügyre utalva. Szerinte a városvezetés iránt elvárt méltányosság elmaradt a széki elnök részéről.

Fotó: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

– A székelyudvarhelyi polgármesterrel és csapata egy részével valóban volt két tárgyalásunk, viszont ezek egyikén sem merültek fel ilyen jellegű igények. Kértek helyet, de nem tőlünk, hanem Kolozsvártól – fejtette ki a POL jelöltállítási kísérletéről Bíró. – Valamilyen szinten érthető, hogy politikai súlyát próbálja kihasználni Gálfi, de azt is tisztán kell látni, hogy ez egy lokális erőt jelent. Szeptember 27-én a székelyudvarhelyi emberek úgy döntöttek, hogy a várost Gálfi Árpád és csapata, Hargita Megye Tanácsát pedig az RMDSZ vezesse Borboly Csabával az elnöki tisztségben. Az udvarhelyi emberek adtak nekünk egy feladatot, hogy az érdekükben tárgyaljunk egymással és működjünk együtt. Ennek az útját próbáljuk közösen egyengetni, és bizakodó vagyok ebben a kérdésben, de időt kell adni, hogy a kampányt kibeszéljük és rendbetegyük a dolgokat. Gálfiék nem éreztették, hogy a parlamenti jelöléstől tennék függővé ezt.

A polgármester egyébként nem akarta elárulni, hogy kiket szerettek volna látni a listán, mert a csapaton belül még nem beszélték ki a központi RMDSZ-el való tárgyalások lecsengését. – Nem készülünk más pártlistán indulni, nem is volt célunk, elfogadjuk az RMDSZ listáját, amit az EMSZ jelöltjével kiegészítettek – szögezte le. Hogy a kampányban fogják-e segíteni őket, azt már a következő POL-RMDSZ tárgyalástól tették függővé.

Jó lista a vegyes lista?

– Alig vagyunk túl egy küzdelmes helyhatósági választáson, ahol joggal mondhatom, hogy az RMDSZ és az EMSZ között a legfőbb front Udvarhelyszéken volt. A választási kampányban sok helyen eléggé elmérgesedtek a dolgok. Idén sokkal kevesebb idő van a két választás között arra, hogy a kampányban az egymáson ejtett sebek begyógyulhassanak, az indulatok lecsillapodhassanak. Talán azt kell a leggyorsabban tisztázza mindenki a saját térfelén, hogy majd együtt tudjunk mozgósítani és egy jó eredményt elérni.

Bíró Barna Botond azzal is számol, mivel Zakariás kampányolt a néppártos helyi jelölteknek Udvarhelyszéken, a kölcsönösség jegyében ez fordítva is fog működni. Habár nem a Néppártot képviseli, szerinte az udvarhelyi polgármester is proaktívan ki fog állni Zakariás mellett. S ha megjelenik az RMDSZ programjában, amiért a korábbi ellenfelek harcolnak, akkor Bíró arra számít, hogy sikerként könyvelhetik el, ezért bízik az ellenzéki mozgósításban.

A Zakariásnak szánt ötödik hely Hargita megyében egyébként csak 2004-ben nem volt befutó, amikor Korodi Attila nem jutott be – jegyezte meg Bíró. Most viszont nincs egy erős román jelölt, mint Mircea Dușa, megoszlanak a román szavazatok, így arra számít a széki RMDSZ-elnök, hogy legrosszabb esetben is a “kalapból”, mandátumkerekítéssel be fog jönni az ötödik hely.

Fotó: Klárik Loránd

Az ellenfélből partner kérdésköréről az EMSZ jelöltje is bizakodva nyilatkozott:

– Meggyőződésem, hogy az esetlegesen kilőtt tüskéket, felelős gondolkodással, félre lehet tenni. Az elkövetkező négy évben, a mindennapi munka során, amennyiben mindenki a korrektség és a kölcsönös tisztelet határán belül marad, ki tud alakulni egy olyan, eddig még ki nem próbált együttműködés, amely végső soron Udvarhelyszék közösségeinek előrehaladását eredményezheti. Rajtam nem fog múlni. Én elsősorban a saját politikai közösségem (Néppárt-EMSZ) elveit és értékrendjét fogom továbbra is képviselni, és bízom benne, hogy lehet olyan közös munka alapját képező pontokat azonosítani, amik az egész udvarhelyszéki közösség javát szolgálják. Mert végső soron ez a legfontosabb.

Zakariás is abban bízik, hogy az összefogás “egy valós felhajtó erőt fog eredményezni a választásokra, és egy nagymérvű részvétellel a tömegerőt számszerűsíteni is lehet majd”.

Nem ismerik annyira, de ez van

Bíró a megyei tanácsban azt látta, hogy Zakariás – ellenzéki politikusként – mindent elolvas, alaposan felkészül a tanácsülésekre, ami a törvényhozásban egy fontos dolog tud lenni, kiszúrhatja a rejtett dolgokat is. A neve régóta fut a politikában, szavaztak rá 2012-ben, amikor szenátorjelölt volt, de nem biztos, hogy a jelöltek arca, neve lesz a döntő a jelenlegi járványhelyzetben, mert nem tudják annyira megoldani a személyes találkozókat. Inkább a választási üzenetekre koncentrálnak, erről fognak egyeztetni vele és a Néppárttal is.

Sebestyén azt mondta, nem ismeri annyira Zakariást, hogy bármilyen véleményt formáljon róla. A Néppárttal kapcsolatban: négy évvel ezelőtt két MPP-s “kolléga” is bejutott, akkor ő – volt MPP-sként is – örvendett, pedig semmit sem kampányoltak Udvarhelyen a polgáriak, szóval bízik benne, hogy az ötödik hely most is meglesz. Ettől függetlenül úgy gondolja: ha karba tett kézzel várják az eredményt a néppártosok, az nem lesz jó sem nekik, sem a parlamenti képviseletnek. Szerinte az is kérdéses, hogy több szavazatot hoznak-e a Néppárt-rajongók, mint amennyit az általa képviselt gazdák tudtak volna hozni az RMDSZ-nek. Elismeri, hogy részéről csak találgatás, de ő a gazdáknak tudja be azt a sikert, hogy jelölésekor egy százalékkal többet kapott az RMDSZ, és két képviselővel többen jutottak be a parlamentbe.

Gálfi sem ismeri különösebben Zakariást, de bízik benne, hogy az udvarhelyszéki polgármesterek segítségére fog lenni, ha elnyeri a tisztséget. Mondani sokat lehet, de tettekben meg kell látszódjon – terelte a válaszadást az udvarhelyi polgármester, aki a közös munkában partnerként állította be magát.

A jelölté a szó

“Én a magam részéről egyértelműen Udvarhelyszék, és kiemelten Székelyudvarhely érdekeit fogom elsősorban képviselni” – jelentette ki Zakariás, akit arról is kérdeztünk, hogy miként látja magát Bukarestben, az RMDSZ-frakcióban, illetve az újrázó MPP-s kollégával, Kulcsár-Terza Józseffel mit tudnak elérni, változtatni a parlamentből.

– Először meg fogom érteni és tanulni a képviselői tevékenység részleteit. Ezt tettem 2012 után, mikor először kerültem a helyi közigazgatásba udvarhelyi önkormányzati képviselőként, valamint 2016 után, mikor bekerültem a megyei tanácsba.

Az EMSZ jelöltje azt ígéri, a rend, a törvényesség és a korrektség mentén igyekszik tevékenykedni, “ahogy eddig”, a megbízó közösség érdekeit szem előtt tartva, az elmúlt 8 év közigazgatási és politikai tapasztalatait felhasználva.

– Sok a tennivaló, ha csak az egészségügyben vagy az oktatásban meglévő áldatlan viszonyokat tekintem, de említhetem a közigazgatásban észlelhető káoszt és kiszámíthatatlanságot, amit eddig a saját bőrömön is tapasztaltam. Hogy pontosan milyen szakterületen fogok fő tevékenységet kifejteni, az valószínüleg a képviselői frakción belüli megegyezés eredménye lesz.

Fotó: Erdélyi Magyar Néppárt

Ettől függetlenül kiemelt fontosságúnak tartja az erdélyi és székelyföldi magyarság érdekeit minden területen: anyanyelv- és szimbólum használat, magyar iskolák kérdése, történelmi egyházak jogai, kiemelve az elakadt visszaszolgáltatások ügyét. “Mindannyiszor fel fogom emelni a hangomat ezekben a kérdésekben, és megteszek minden törvénymódosítási javaslatot, ami az említett területeken előrehaladást szolgál”.

Az autonómia ügye is “ott van a fejében”, azon igyekezne, hogy a törvényhozással ennek intézményi előkészítését szolgálja. – Amit pedig a parlamenti többség nem fogad el, azt mindig a közvélemény elé fogom tárni. Egy teljes mértékben átlátható és követhető képviselői tevékenységet készülök folytatni – ígérte még.

Ami az MPP-s Kulcsár-Terza Józseffel való munkát illeti, éppen az autonómia kérdéskörében van vele előzetes tapasztalata, ugyanis kollégák a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) és az Autonómia Kerekasztal ülésein, illetve együtt dolgoztak a 2018. január 8-án elfogadott autonómia állásfoglaláson, amit mindhárom erdélyi magyar part elnöke aláírt.  “Meggyőződésem, hogy egyazon politikai szervezet (EMSZ) két küldöttjeként, ugyanazokat az elveket képviselőkként könnyen fogjuk megtalálni a közös hangot”, és hasznát veszi majd Kulcsár-Terza négyéves tapasztalatának.

Zakariás Zoltán már 1993-ban, vásárhelyi diákként belecsöppent a politikába, 1994-től egy évig az RMDSZ-ben a Tőkés László körében alakult Reform Tömörülés alelnöke volt. Egy hosszú szünet után, 2012-ben a frissen megalakult Néppárt udvarhelyi szervezetének első választott elnöke és önkormányzati képviselő lett. Az év decemberében szenátorjelöltként mintegy tízezer szavazatot kapott.

2016-ban a Néppárt őt jelölte volna polgármesternek Udvarhelyen, ha ki nem egyeznek az MPP-vel Gálfiban. Akkor megyei tanácsos lett belőle, 2019-ig a párt megyei elnöke, azóta pedig az országos vezetőség tagja. A székelyudvarhelyi kórház vezetőtanácsának tagja, az Urbana Rt. testületéből a tanácsosi tisztség miatt le kellett mondania – osztotta meg múltjáról a jelölt.