Borboly Csaba, a megyei tanács koronavideósa az elmúlt hetekben szinte minden videófellépésében támadott minket. Egy rádióinterjúban pedig kijelentette, hogy jogászokkal és rendőrökkel dolgozik ellenünk. Azt nem tudtuk meg, hogy mit is akarnak elérni ellenünk a jogászokkal és rendőrökkel, mert nem sikerült a mondatát úgy fogalmaznia, hogy tiszta legyen. Csak a fenyegetés jött át belőle, de a fenyegetés részletei már nem.
Borboly így fogalmazott, hogy: „A legdurvább, ami a napokban zajlott, az a egy hírportál érinti, amelyik nem jelenik meg printben, csak hírportálként működik, és ott a jogászainkkal is nézzük a megoldást, illetve a rendőrséggel is.”
Egy újabb videóban cirkuszistáknak nevez minket, és azt állítja, hogy szeretnék a cirkuszistákat munka nélkül hagyni.
Szóval nem tudjuk, hogy Borboly mit dolgozik jogászokkal és rendőrökkel ellenünk, de tudjuk, hogy dolgozik, és szeretne minket munka nélkül hagyni. Nagyon meg vagyunk ijedve, ezért elgondolkodtunk, miért is haragudhat Borboly ránk.
Furcsa, hogy habár folyton az álhír kategóriánál kezd el beszélni rólunk, soha nem tudta megcáfolni egyetlen hírünket sem. Soha nem mondta azt, hogy nem igazat írtunk, mindig csak azzal volt baja, hogy foglalkoztunk egy-egy témával, ami árt az ő érdekeinek.
Lehet, hogy fájt neki, hogy megírtuk Mi volt ez, elnök úr című írásunkban, hogy miközben magát az egyetlen hiteles forrásként adja ki, nem hivatalos információkat terjeszt? Ez biztos, hogy sértette az önérzetét, és Elnök úr sokat ad erre.
De valószínű, hogy Borboly fájdalma sokkal mélyebb, és itt nem csak az önérzete a tét, hanem a karriere. RMDSZ-hez közel álló forrásaink szerint Borbolynak igencsak kiáll a szekere rúdja a megyei tanács elnökségi pozíciójából. Hogy érthetőbben fogalmazzak, a szövetség országos vezetősége lehet, hogy szívesebben látna mást ebben a tisztségben. Szóba jött Tánczos Barna neve is egy adott pillanatban, de most mintha Barti Tihamér jelölése tűnne legesélyesebbnek. Nem mennék bele részletekbe, a lényeg az, hogy Borboly alatt inog a szék, nem olyan stabil a pozíciója, mint ahogy ő megszokhatta.
Ezért Elnök úr megpróbál bizonyítani a szövetség vezetősége irányába, állítják forrásaink. Megpróbálja megmutatni, hogy az ő támogatottsága a legnagyobb, hogy nagy a népszerűsége a megyében. És hogy milyen jól végzi a munkáját. Egy csíki ismerősöm gondolatával élve, bebizonyítja, hogy milyen jól megmentette a megyét a koronától, és mi hálából még megkaphatjuk őt négy évre. Erre a kártyára tett fel mindent. Ezért kapaszkodik oly görcsösen a koronavírusba, mint utolsó mankóba, és ezzel a mankóval próbál feljebb és feljebb bicegni a népszerűség óriáslépcsőjén.
Nem kis erőfeszítés árán Ő lett a hős, aki megmenti a megyét a koronavírustól. És ő az, aki tájékoztatja is az embereket erről a hőstettjéről. Ő a megmentés kezdeményezője, Ő a hőse, Ő a szakember, aki a hőst segíti, Ő az, aki megtapsolja és megdicséri a hőst, hogy milyen szépen megmentett, majd Ő a tévériporter, aki meginterjúvolja a hőst, de még az operatőr is Ő, és Ő a főszerkesztő is és a tévéstúdió-tulajdonos is. És ha még véletlenül lenne valaki a megyében rajta kívül, aki a koronavíruson dolgozik, és nem Ő, akkor az biztos az Ő barátja és az Ő irányítása alatt dolgozik, az Ő logójával és áldásával. Ez az, amit Ő úgy nevez, hogy Összefogás. A többiek pedig, akik nem csatolják munkájukhoz az Ő arcát és logóját, azok mind a Széthúzás hadseregének a lesajnált katonái.
Íme még egy részlet az előbb említett interjúból.
Borboly: Igazából a sértődöttség jön vissza, és akkor a sértődöttség miatt egyesek gyártanak álhíreket.
Riporter: De miért vagyunk megsértődve?
Borboly: Hát, én azt látom, hogy azért, hogy zajlik a munka, különösebben nem nagyon lehet belekötni, elég sokan érdeklődnek, bekapcsolódnak, tehát zajlik egy jó nagy kaláka megyei szinten, és ez olyan személyeknek, akik úgy szerettek keresni a kákán a csomót, akár a sajtó munkatársaiként, régebb vagy most, azok számára ez egy kicsit olyan fura helyzet, és az is lehet, hogy kialakult egy másodlagos kommunikáció, amikor már tényleg egyik a megszokott, hagyományos médiatermék, és a másik a közösségi média. És egyre inkább az látszik, hogy a közösségi média nyeri el a teret, és ilyen szempontból lehet, hogy emiatt is vannak, alakultak ki mindenféle félelmek.
Tehát Borboly szerint mindenki frusztrált és sértődött, aki nem az Ő ernyője alatt tudósíthat a hatalmas megyei összefogásról. És természetesen irigyek vagyunk mind, mert az új és közösségi média, ami az övé, sokkal jobban mos, és a ruhák sokkal fehérebbek és illatosabbak lesznek, mintha a régi, a megszokott médiával mosnánk őket. Az új frissességérzet sokkal erősebb, mint a régi, megszokott frissességérzet. Száraz, biztonságos és kényelmes érzés egész nap.
A számok talán igazolják őt. Ha megnézzük, hogy videói hány embert érnek el, nagy a szám. Persze, kérdés, hogy ebből mennyit hoz be fizetett hirdetésekkel, mert azért komoly pénzeket hagy ott a Facebookon, a bejegyzéseit fizetett hirdetésként nyomatva. És az is kérdés, hogy hány ember lép be azért, mert hiteles információforrásnak tekinti, és hányan azért, hogy röhögjenek rajta.
Mert amit ő csinál, az sokaknak tájékoztatás, sokaknak pedig kabaré. Szerintem azért is nézik olyan sokan, mert mindenki megtalálja benne, amit keres. Nagy szüksége van a népnek nevetésre ezekben a nehéz időkben. Elnök úr kiáll az érintőképernyős, forgatható tévéje elé, és előadja önmaga paródiáját, amolyan standup-os komédiásként.
Gyűjti a lájkokat, a pozitívabbnál pozitívabb hozzászólásokat, a nézettségi számokat. És gyűjti az aláírásokat mint amolyan virtuális szavazatokat.
Míg vannak megyék, ahol ezerrel tesztelnek, Hargita megyében aláírásokat, azaz eljövendő szavazatokat gyűjtenek, hogy majd tesztelhessenek. Míg más megyében azon dolgoznak, hogy minél több orvost szerezzenek, Hargita megyében videókban nyafognak, hogy nincs emberük. Közben pedig ugyanabban a videóban Borboly elmondja, hogy az egészségügyi problémákat nem a médiában kell megoldani. Akkor ő miért a médián, az új, közösségi médiáján keresztül próbálja ezt megoldani, azaz átcsalogatni az itteni orvosokat a hegyen túlra?
Érzelmekkel dolgozik, nem értelemmel. Kiállítja oda szegény etédi doktornőt, hogy jaj, mennyit dolgoztunk, és most támadnak minket, miközben senki nem támadta szegény nénit, fogalmunk sem volt, hogy egyáltalán van etédi családorvos. Ha azt mondom, hogy a hatóságok megoldhatták volna, hogy a gócpont kijáratánál legyen rendőri ellenőrzés, és a lázas betegeket ne engedjék Udvarhelyre bevásárlókörútra, azzal támadom a családorvost, akiről nem is tudom, hogy létezik?
Edit kolléganőm szerint Borboly felkiáltójelekkel társít párhuzamos gondolatokat. Vannak pl. ilyen látszat összefüggések: hogy az uh.ro lezárná Etédet, miközben a háziorvosuk egy hős. Ez a két dolog nem függ össze valójában, de ha elég felkiáltójelet teszel, akkor úgy néz ki, mintha összefüggne. Vannak ilyen apróságok a kommunikációjában. Valójában az egész kommunikációja ilyen apró manipulációkból épül fel.
Kiáll a csíkszeredai sürgősségi elé, és eljátssza a doktornővel, hogy ötpercenként jönnek a mentők, és odaírja a szövegbe, hogy percenként jönnek. Már 25 eset volt aznap. Ettől a néző elérzékenyül, és nem számolja ki, hogy ha ötpercenként jönnek a mentők, akkor az óránként 12 eset, azaz napi 288, de ha percenként jönnének, akkor több mint ezer lenne, tehát Borboly videója nagyságrendileg egy tízszeres-ötvenszeres átverés. Salat de bloeuf.
Aztán elmondják, hogy hány beteget hoztak át Udvarhelyről. De azt nem mondja el, hogy Udvarhelyen azokat a betegeket el kellett, hogy lássák minimum egy napig, míg a tesztjük negatív lett. És azt sem mondja el, hogy ezeken az eseteken kívül Udvarhelyen még hányat láttak el a sürgősségin, akiket nem küldtek fel Csíkba. Azt az érzést kelti, hogy Udvarhelyen a mentő meg sem áll, egyből jön a beteg Csíkba, mintha az udvarhelyi sürgősségi ki lenne üresítve. Közben ez nem igaz, az udvarhelyi sürgősségi is gőzerővel dolgozik. Vajon, Udvarhelyen mennyivel kevesebb, vagy több sürgősségi eset volt a napokban, mint Csíkban? Ezt nem mondja Borboly. Mert a számok már nem a barátai ilyen esetekben, csak az érzések és a lelki zsarolás.
Használ ilyen nagy szavakat, hogy összefogás és széthúzás, nyilván az összefogás mindig az ő nevéhez köthető, és a széthúzás az ellenségéhez. Ahogy egy ismerősöm írta Facebook-kommentben: CSAK az az összefogás, amit a megyei elnökség kezdeményez, vagy méltat, és MINDEN egyéb széthúzás, amit nem ők jelentenek ki elsőnek, vagy amit utólag nem tudnak lenyúlni a civil kezdeményezőktől.
A lenyúlásról sokat lehetne beszélni, mert tényleg minden kezdeményezést lenyúl, eltérít, mindenhova beépül, mint egy kakukkfióka. Észrevétlenül, alázatosan befészkelődik a projektedbe, s egyszer csak észreveszed, hogy kintről nézve ő a frontember, a megyei tanács logója van mindig elöl és Borboly képe. Nincs olyan jó kezdeményezés, amit ne próbálna meg lefölezni. Aztán, mikor elkészítette a videóját, továbbáll, és otthagy magadra. Te pedig örülj, hogy Ő foglalkozott veled, még akkor is, ha te az árnyékban maradtál a projekteddel, és Ő tündökölt. De legalább leereszkedett hozzád, és akkor számítasz. Mert csak az számít, csak az létezik ebben a megyében, amihez ő leereszkedik. A többi az hamu.
A koronavírus elleni harc nem ez az első olyan ügy, amit lenyúl és kisajátít. Sok ismerősöm jelezte, nagy itt a hasonlóság az Úz-völgyi temető ügyével. Azt is úgy átvette a civilektől, hogy azok mire észrevették magukat, már senkik sem voltak a saját ügyükben. Aztán pedig úgy kisajátította, hogy senki másnak nem szabadott foglalkoznia vele. De nem is ez a legnagyobb baj, hogy lenyúlta és kisajátította az ügyet, hanem az, hogy nem igazán tett az ügy érdekében, nem oldotta azt meg, sőt, lehet, hogy csak tovább szította, hogy tudjon minél többet hősködni. És most, a koronavírus témakörben sem úgy tűnik, hogy a helyzet uralása lenne a cél, hanem inkább a szereplés, a hősködés.
Ahhoz, hogy valaki hős legyen, ellenség is kell. És mivelhogy a betegség nem ütött be eléggé a megyébe, hogy az legyen az ellenség, Borboly most azt játssza, hogy a sajtó az. Hogy a megye lakossága a félreinformáló sajtó áldozata. Ő pedig a megmentő, aki megmenti az embereket a gonosz sajtótól. A koronavírus-cirkusz elején írtam arról, hogy miként próbálja a politikum lejáratni a médiát és a sajtó nyakába akasztani a különféle botrányokat, többek között a koronavírus-pánikot. Nem akarok gondolatokat átmásolni belőle ide, mert amúgy is hosszú ez az anyag, de ajánlom elolvasásra, még mindig aktuális: Koronavírus: a média a hibás.
Míg Borboly azt sugallja, hogy a sajtó féltékeny az ő új médiájára, addig én azt állítom, hogy Borboly a féltékeny. Mindenre és mindenkire, aki rajta kívül tudósítani mer a koronavírusról a megyében. Elnök úr nem megyei elnökként, hanem tudósítóként féltékeny. Mert mindenki, aki esetleg hitelesen tudósít az eseményekről, az neki konkurenciája, és csökkenti az ő tudósítói népszerűségét. És egyben az esélyét az új mandátumra.
Most itt tartunk, hogy Borboly kiáll a kamera elé egy kórházigazgatóval és egy kórházi osztály felelősével, és elpanaszkodják, hogy a cirkuszista sajtó a hibás, hogy az osztályon egyetlen hozzáértő orvos maradt. Vajon? Tényleg?
Szerintem is a média a hibás. De nem a hagyományos sajtó, az unalmas, hanem a Borbolyé, az Összefogás médiája. Mert elveszi Borboly idejét a munkától. Amíg Elnök úr reggeltől estig videózik és több tíz emberrel dolgozik a PR-ján, addig a megye és az alárendelt intézményei láthatólag így működnek, ahogy a videóból kiderül. Megbetegedett egy sürgősségis orvos, és így csak egy maradt, derül ki a videóból. Akkor ez azt jelenti, hogy kettő volt csak? Most őszintén, tényleg az udvarhelyi sajtó nyakába akarja akasztani a felelősséget azért, hogy a csíki kórház sürgősségi osztályán egyetlen orvosuk maradt? Mi végezzük a munkánk, ahogy tudjuk. Ő végzi a munkáját? Vagy a miénket végzi? Mivel foglalkozott Borboly az elmúlt években? Élő közvetítéssel. Miért nem az alárendeltségébe tartozó kórház ügyeivel? Most mivel foglalkozik? Ugyancsak élő közvetítéssel. Gratulálok! Szépek a nézettségi adatai. Csak a kórház működésképtelen, és azzá akarják tenni a miénket is.
De nem csak a kórházzal nem boldogulnak, hanem mással sem nagyon. Vegyünk egy olyan szakterületet, ami tipikusan olyan megyeitanácsos és Borbolyos. Például a megyei utakat. Nincs egy hete, hogy Etéden megünnepelték a siklódi út aszfaltozásának az ünnepélyes terepátadását. Volt nagy dínom-dánom, röpködtek a nagy szavak, tombolt az összefogás alkohol előtt és után is. Csináltak belőle filmet is, nem is akármilyet. Csak azt nem tudja a filmnéző közönség, hogy arra az útra a szükséges 25 millióból csak 500 ezer lejt tud idén kifizetni a megyei tanács, azaz az út árának a 2%-át. Azaz semmit.
És hasonló a helyzet más utakkal is, például a Ditró-Tölgyes útnál a 30 millióból adnak egy fél milliót. És ez egy választási év, amikor elvileg dől a lé. Míg az átlagembereknek tilos találkozni, addig Borbolyék Etéden nyomják az eszem-iszom dáridót egy olyan út kapcsán, amit nem tudnak kifizetni. Ha választási évben az útnak csak 1/50-ét tudják kifizetni, akkor hány száz évbe fog telni, míg az az út megépül? Ez van, elfogyott a pénz a megyei tanácsnál, míg az elnök el volt foglalva a videózgatással és a forgatható érintőképernyős tévéje körüli virtuális valósággal.
Borboly egy virtuális valóságban él, lájk- és megosztásfüggő. „Kérem, osszák meg ezt a videót!”, mondja szinte minden videója végén, majd a kórházas videója végén arra biztat, hogy ne osszák meg a mi anyagainkat. Kicsinyes és gyermeteg viselkedésű elnökünk van, aki most azt hiszi, hogy betett a sajtónak azzal, hogy megmondta, ki mit osszon meg. Ettől nagyon be kellene most tojnunk. Ez egy gyerekes játszma, hogy akkor vagy a barátom, ha megosztod a videómat, de nem vagy a barátom, ha megosztod a másikét. És ezt komolyan is gondolja, képes arra is, hogy végignézze, melyik anyagunkat kik osztották meg, és azokat ezentúl ellenségként kezelje. Szereptévesztésben van. Tényleg ez egy megyei tanácselnök feladata? Borboly egy virtuális valóságban virtuális hős, miközben elhanyagolja a valós dolgokat, úgy a kórházat, mint az utakat, mint mindent, csak akkor foglalkozik azokkal, mikor szüksége van rájuk a virtuális, lájkgyűjtő játékához.
Én nem várom el egy megyei tanácselnöktől, hogy ő személyesen naponta többször tájékoztasson a koronavírusról, saját maga készítette videókban. Nem az ő feladata. A DSP-től elvárnám, hogy tájékoztasson, de ő csak Borbolyt tájékoztatja. Kéz a kézben játsszák, hogy Hargita megyében azért nincs betegség, mert ők profik. Közben pedig nem annyira profik, mint amennyire szerencsések. De meddig tart a szerencse? Még mindig lenne idejük felkészülni a korona érkezésére, lenne még idejük orvosokat is szerezni vagy bármit. De nem, ők inkább tovább videóznak.
A videózásban tehetségesek. Legalábbis a nézettségi számok ezt igazolják. Én javasolnám a megyei tanács következő elnökének, alkalmazza majd Boboly Csabát videósnak!