Elégtelenre értékelték az ország deficitcsökkentő intézkedéseit, miközben a GDP-arányos államadósság tovább nő. Ki tudunk valaha is lábalni a válságból?
A kép csak illusztráció | unsplash
Mint korábban írtuk, a román kormány egész bátran költekezik. Ezúttal az Európai Bizottság is figyelmeztet, hogy nem lesz ez így jó. Most még újabb 7 ország is csatlakozik hozzánk, és eljárást kapnak a nyakukba.
Akik a védelem miatt költöttek többet, vagy épp a határon billegnek, azokkal idén elnézőbbek a különleges körülményekre való tekintettel. De nem kell csüggedni sem, vannak pozitívumok is az ország gazdasági kilátásában.
Bizottsági ujjrázás
19-én jelentést tett közzé az Európai Bizottság. Ebben elégtelennek nevezték Románia eddigi deficitet csökkentő lépéseit – nem csoda, nem nagyon történt semmi, csak több költés – és 6,9 százalék deficitet jósolnak idénre. A sok költés nyomán a 2023-as 48,8 százalékos GDP-arányos államadósság idén év végére 50,9-re nő. Az országos helyreállítási terv, azaz a PNRR kapcsán is kaptunk szidást.
Amint írtuk többször, a gyenge román adminisztráció negatívan hat az EU-s pénzek felhasználására is, és lényegében itt is az történt. A 2026 augusztusáig elköltendő PNRR pénzek projektjeiben már most aggasztó késések vannak, a Bizottság jelentős felgyorsítást javasol.
A jelentésben leírt hibák és késlekedések az EU-s támogatások megvágásában mutatkozhatnak meg, nem babra megy a játék.
Van egy pozitívum is
2024-ben a Bizottság számít arra, hogy az állam bevételeinek növekedési sebessége lehagyja a gazdaságét, azaz beérik a reform és a digitalizáció egy része. De mindez nem elégséges ahhoz, hogy idén kikerüljünk a túlzott deficitből.
A magas maginfláció, az alacsony külföldi befektetési kedv sem segít, a valutában felvett kölcsönök drágák és a lej inflációja ezeket nem csökkenti, a növekvő minimálbérek pedig kockáztatják az ország versenyképességét. Ez utóbbi főleg azért probléma, mivel még mindig kevés a magas hozzáadott értékű vállalkozás, és a relatív alacsony bérek számítanak Románia egyik vonzó előnyének.
Az egyik fontos lépés a költségvetési reformok végrehajtása és a költekezés csökkentése lenne, de mivel idén választások lesznek, év vége előtt felettébb valószínűtlen bármi népszerűtlen intézkedésnek akár a megkezdése. Jövőre is kérdéses, hogy mit fog merni lépni a felálló koalíciós kormány, minden népszerűtlen intézkedésre minden bizonnyal örömmel csapnak le majd jobbról-balról, főleg a populista AUR, amely az EP-választásokon is erős eredményt produkált.
Emellett a PSD is inkább az ország büdzséjének kárára és a népszerűbbnek vagy könnyebbnek ítélt irányba szeret menni, úgyhogy belátható időn belül nem úgy néz ki, hogy határozott lépéseket tudnánk tenni az ésszerűbb költségvetés felé. Helyette viszont a politikai életre lehet destabilizáló, értsd: a felek többet és keményebben veszekednek majd a pénzen.
Európai szinten pedig hét másik ország került a túlzottdeficit-eljárás árnyékába: Magyarország mellett Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.
A végső döntés júliusban az Európai Tanácson fog majd múlni. Minden bizonnyal igyekeznek majd minél több országgal megállapodni közösen elfogadható tervekben, és ennél kevesebb ország ellen indul meg a konkrét eljárás. Az osztrákok és spanyolok például máris kaptak engedményt, mert nem tértek el nagyon a kitűzött 3 százaléktól, a csehek és észtek pedig a védelmi kiadások miatt úszták meg a szidást.
További reménysugarak
Románia egyezményt írt alá a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD) amely lehetőséget ad arra, hogy az eddig fel nem vett kölcsönök 10 százalékát krízisben azonnal fel tudja venni. Tehát ha mondjuk egy természeti katasztrófa miatt gyorsan pénzre lesz szükség, nem azzal kell kezdeni a folyamatot, hogy végigkopogtassunk minden ajtón, hogy egyáltalán ki hajlandó adni forrást. Illetve nem is lesz annyira drága, mint amihez Románia a piacon hozzáfér.
A Fitch hitelminősítő pedig úgy gondolja, hogy eddig Románia tartja a Fitch által előre látott útvonalat, nem tért el rosszabb irányba, és ez bizakodásra ad okot. Sőt, úgy gondolja, hogy Románia 2025-ben előáll költségvetési kiigazításokkal, amikor a Bizottságnak is prezentálnia fog kelleni, hogy mit szándékozik tenni – és tegyük hozzá, amikor túl eszünk a kapmányokon is.
És bár arról beszélnek, hogy évekre fog telni leszorítani az éves deficitet 3 százalékra, azért a román adósság szintjét jelenleg még elég kedvezőnek tartják, össszehasonlítva más országokéval (a GDP 81,7 százaléka EU szinten, 88,6 százalék az eurózónában). Ez pedig elég, hogy megtartsuk az egyébként nem túl erős BBB besorolást.
Továbbá azt is várják, hogy a romén jegybank az infláció miatt csak nagyon óvatosan fog hozzányúlni a kamatokhoz, azaz jelentős vágásokra nem lehet számítani.
A BCR igazgatója, Sergiu Manea szerint év vlégére az infláció 4,2 százalék lesz, az alapkamat pedig 6-6,25-re csökken a mostani 7-ről. De hogy pozitívan zárjuk, a végére hagytuk Manea fő üzenetét: “a román gazdaság jobban áll, mint ahogy az a tévében vagy újságban látszik”.