Ha mégis lesz, az csak azért lesz, mert Szász Jenő nem tud magyarul. Ugyanis Szász Jenő becsempészett egy fúzió-megbuktató szót a határozat szövegébe, de helytelen toldalékkal. Hadd lássuk előbb a politikai helyzetet, s a végén majd megnézzük Jenő hatalmas bakiját.
A vasárnap közölt csíki fúziós tudósításunk megjelenése után MPP-s forrásaink jelezték, hogy Szász Jenő nemcsak, hogy megpróbálkozott meghiúsítani a fúziót, hanem részleges sikerrel is járt. Mégpedig elérte azt, hogy a határozat 3-as pontjának a végébe berakjanak egy mondatot, amely mondat teljesen meg tudja buktatni a fúziót. Nézzük csak, az alábbi képen két határozat látható. Baloldalon az MPP országos tanácsán elfogadott határozat, jobb oldalon pedig az MPP-EMNP közös ülésén elfogadott.
Elvileg a két határozat szövege azonos volt, míg a polgári párt alapító elnöke, élve ezzel a státuszával, be nem rakatta a határozat szövegébe az új mondatot, amely így szól:
„A választmány a fentiekben meghatározott tíz napos időszak alatt, az e szakaszban leírt kockázatok elemzésére és az esetleges nehézségek megoldása, valamint a továbblépés érdekében kötelezően összeül, és döntését egyhangúan hozza meg.”
Lefordítva, akkor lesz fúzió, ha a választmány ezt nyáron egyhangúan megszavazza. A hangsúly azon van, hogy egyhangúan. Itt még ne kötekedjünk a szóval, csak nézzük meg,
van-e kilátás az egyhangú szavazásra?
Mezei János mindent meg fog tenni, hogy az egyhangúság látszata meglegyen, állítja egy MPP-s forrásunk, ahogy most is mindent megtett ennek érdekében. Sok polgári párti helyi politikus rója fel Mezeinek, hogy a küldötteket úgy választották, hogy azok jól szavazzanak. Hogy több helyen szétzúzták a helyi szervezetek vezetőségét, a Gálfi félrerakásához hasonló mintára, azért, hogy a saját embereik legyenek pozícióban. Van, aki azt állítja, hogy amióta Gálfi félreállítása sikerült, minden fórumon így zajlik a munka.
A taktika az volt, állítja egy belső forrásunk, hogy a fajsúlyosabb vezetőket kicsinálták, ezzel teret adtak a befolyásolhatóbbaknak. „A kongresszusi küldötteket is úgy állították össze, hogy lejtsen a pálya.”
A nagygyűlés előtti napon, pénteken, égtek a vonalak az MPP-irodákban. Sokan felrótták szóban és írásban, hogy Mezei megtiltotta a kongresszuson való felszólalás lehetőségét, amit még a kommunisták sem tettek meg. A Kolozs megyeiek üzenete alapján ők a küldötteiket azért küldik, hogy ezt elmondják és a fúzió ellen szavazzanak.
A máramarosi szervezet vezetője szintén a fúzió elhalasztása mellett foglalt állást. A Maros megyei elnök is azt kérte levelében, hogy a választások után gondolkodjanak csak a fúzióról, miután Tusnádon egy MPP-s hepajon éppen csak, hogy nem ment ökölre az országos vezetőséggel. A háromszéki szervezettől szintén nehezményezték, hogy megtiltották a felszólalásokat, és csak szavazógépnek hívták a küldötteket. Ők is azt javasolták, hogy előbb próbálják ki a választásokkor az együttműködést, és csak utána gondolkodjanak el azon, érdemes-e vagy sem fuzionálni.
Udvarhelyről Mike Levente elnöki levelében arra kérte az országos elnökséget, hogy a szövetséget kössék meg, de a fúzió pontját vegyék le napirendről. Egy csíki MPP-s azt is kérte, hogy rakjanak be egy olyan pontot a határozatba, hogy ha az MPP gyengébb eredményeket ér el a választásokon a Néppárttal együtt, mint nélküle, akkor az országos elnökség mondjon le, és az MPP tartsa meg szervezeti önállóságát.
Forrásaink szerint a 8 megyei alapszervezetből a szombati gyűlés előtt egy nappal 5 alapszervezet vezetősége fúzióellenes volt. Nyolcból öt. Mezei figyelembe sem vette őket. Sok MPP-s nyilván szeretné a nemzeti vonal egyesítését, de nem ilyen áron, állítják. Inkább úgy tudnák ezt elképzelni, hogy a Néppárt beleolvad a Polgári Pártba, vagy hogy az erősebb párt adja az összefogás keretét, vagy valahogy úgy, hogy ne tűnjön el az eddig kemény munkával felépített, biztonságot adó háttér. Azzal vádolják Mezeit, hogy az ego hajtja, egészen pontosan az az ígéret, amit Toróék tettek neki, hogy egy évig ő lehet a Szövetség vezetője.
Ha így tartották volna meg a gyűlést, a pénteki hangulatban, nagy valószínűséggel úszott volna a fúzió, megbukott volna a határozat.
Végül a békét és a megnyugvást a konfliktusban a Szász Jenő által beszúratott mondat adta, így a legtöbb panaszos halasztottnak látta a fúzió szúrós kérdését és elfogadta az együttműködést, hogy ne fajuljon botránnyá a közös ülés.
Mindenki azzal maradt, hogy majd nyáron a választmány ismét összeül, és akkor majd, ha nem szavaznak „egyhangúan”, akkor nincs fúzió.
De mit is jelent a magyar nyelvben az „egyhangúan”?
A magyar nyelvben az „egyhangúan” szó azt jelenti, hogy unalmasan, vagy monoton módon. Amit Jenő szeretett volna, az az „egyhangúlag” szó, mert az azt jelenti, hogy egyöntetűen, egyetértést tükrözve, ellenvetés nélkül, idegen szóval élve: konszenzussal.
Elvileg, a jelenleg elfogadott határozat alapján, Mezei nyerésre áll, mert nincs szüksége konszenzusra, elég egy unalmas, monoton szavazás, amilyet már sokszor láttunk, és a fúzió el van fogadva. De a gyakorlatban valószínűleg az MPP lazán megvétózhatja a fúziót az önkormányzati választás után, és ha elég nagy az egyhangúság, előbb vagy utóbb Mezei fejét is veheti, főleg most, hogy Szász Jenőtől is megpróbált függetlenedni. Ilyen a politika, hóhérból lesz az áldozat.
Végső következtetés: hiába, hogy sokan álmodnak róla már tucatnyi éve, az erdélyi magyar nemzeti pártok fúziója még jócskán várattat magára, úgy tűnik. Egyébként is túl „egyhangú” lenne, ha ilyen könnyen egyesülnének.
