Az időjárás volt az e heti körkérdés témája. Egy Boris nevű mediterrán ciklon tombol jelenleg Kelet- és Közép-Európában, csapadékot, erőteljes lehűlést és árvizeket hozva magával. Az időjárási jelenségeknek már 23 halálos áldozata van, közülük heten romániaiak voltak. A jelenséggel kapcsolatban megkerestük Nagy Istvánt, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársát.
A szakértőtől megtudtuk,
a Boris egy mérsékelt égövi, azon belül mediterrán ciklon, keletkezése és működési mechanizmusa a Földközi-tengerhez köthető. A ciklonok a meleg és hideg frontok találkozásából alakulnak ki, főként az őszi és a tavaszi időszakban jelennek meg nálunk, így léte nem szokatlan.
Ami különlegessé teszi, hogy milyen intenzitású csapadékot produkált. Kialakulásához az kellett, hogy a Földközi-tenger térségéből érkező páradús, meleg levegő találkozzon az északnyugatról, az Atlanti-óceán felől érkező hideg, páradús levegővel. A nagy hőmérsékleti különbség és a magas páratartalom következtében létrejött a légörvény, amely egy keleten fekvő anticiklon miatt beszorult térségünkbe és nem tud továbbhaladni.
Létrejöttéhez tehát egy szerencsétlenül kialakult kombináció kellett, ellenkező esetben ugyanis egy ilyen ciklon nagy sebességgel halad. Ha ma az Adriai-tenger partján van, holnap már felettünk, holnapután pedig Ukrajna keleti felében.
A Boris ciklon kialakulása Nagy István szerint köthető a globális felmelegedéshez, hiszen létrejöttéhez szükség volt arra, hogy a Földközi-tenger vize meleg legyen, mi pedig melegrekordokat döntögető nyáron vagyunk túl.
Az örvényeket úgy kell elképzelni, mint a természet légkondiját – magyarázta a meteorológus. Minél nagyobb a meleg, annál intenzívebben működnek. Az extrém időjárás egy célt szolgál, hogy a hőenergiát eloszlassa a környezetből, és minél melegebb van, annál intenzívebben működik a természet légkondija.
A udvarhelyiek véleményére is kíváncsiak voltunk,
hogy mit szólnak a szélsőségesen változó időjáráshoz, szerintük mi miatt lehet, illetve azt is kérdeztük, emlékeznek-e hasonlóra.
