Fotó: Máté Emőke

Magyar nemzeti lobogók lengtek a fejem felett, lócitromszag csapta meg az orrom, huszárok engedtek át az zebrán útban az Eötvös József Szakközépiskola március 15-ei ünnepségére. Az udvaron az iskola történelemtanárát, Kápolnási Zsoltot nagy sürgés-forgásban találtam, lelkesen készült az általa szervezett eseményre. 

Nagyjából tizenöt éve minden március 15-e alkalmával szervez valamit a diákjainak, az elején csak egy verset szavalt el, aztán egyre bővült a műsorlista, idén már többnapos programmal hangolódtak az Eötvös József diákjai az ünnepre. 

Először is a diákok az Eötvös József szoborral kellett, hogy szelfit készítsenek, ez volt a beugró a kérdőívezésre, aminek a nyertesei ételutalványokat és naptárt nyerhettek. A tíz kérdésből álló, az 1848-49-es szabadságharc témájú tesztet szerda reggelig kellett kitölteni és az urnába dobni. A harmadik kérdés cseles volt, mondta el Kápolnási Zsolt, mivel az ünnepség egy másik programjához kapcsolódott, a kiállításhoz. 

A történelemtanár által létrehozott kiállításban helyet kapott a piros-fehér-zöld zászló története, az agyagfalvi gyűlés eredeti jegyzőkönyvének megmaradt egyetlen oldala, Petőfi Sándor mellszobra, illetve Gábor Áron, Bem József, Ferenc József és Haynau táborszernagy portréi. Nem maradtak ki az aradi vértanúk, a Batthyány kormány sem. 

A március 15-ei előadásukra várva szóba elegyedtem az iskola diáktanácsának elnökével, Makkai Csongorral, aki elmondta, nagyon nehéz olyan programokat szervezni, ami érdekli a diákokat. „És nem csak itt van így, beszélgettem más iskolák diáktanácstagjaival, ugyanez van a refiben és a gimiben is. Azzal lehet a diákokat elcsalni, ha nyereményt ígérünk vagy, ha iskolaidőben van a program, és emiatt nem kell órára menjenek” – mondta kissé csüggedten a diáktanácselnök, aki szerint az is épp elég indok kéne legyen a részvételhez, hogy a nemzetünkről, a múltunkról van szó. 

Időközben kezdtek mozgolódni a diákok, egyre többen kerültek elő az osztálytermekből, hogy részt vegyenek az ünnepségen.

Itt már mindenki Petőfi Sándor,

lopják a rímet a Wiz Khalifától… – csendült fel a dal, mialatt a diákok az iskola lépcsője –  ezúttal színpada – elé sereglettek. Kihasználva a dal első sorának témáját, Kápolnási Zsolt Petőfi Sándorral indította az ünnepi rendezvényt. Elmondta, ő azért szereti a költőt, mert szerette a székelyeket, és igazi magyaroknak tekintette őket. Ezt követően Ilyés Nagy Boglárka tanárnővel elszavalták a Falu végén kurta kocsma című vers tréfás változatát.

A következő programpont a Pilvax duónak és Pilvax triónak nevezett együttesek közös fellépése volt. A nevek valójában egy szintetizátoron és basszusgitáron játszó fiúduót és egy háromtagú lányvokált takartak, mind az öten az iskola diákjai, előadták a Nemzeti dal zenés feldolgozását. Ők meg a zászlót tartó és a kamerát kezelő két legény egy 1848-as tortát kaptak a közreműködésért, amit az Alexandra cukrászda ajánlott fel nekik.  

Idén először egy díjat is kiosztottak. Ez egy olyan elismerés, mesélte Kápolnási Zsolt, amit nem a jó tanulásért vagy jegyekért kapnak meg a diákok, hanem a tettekért, viselkedésért. A Márciusi Ifjak Oklevéllel a 9. B osztályos Ficzi Viola gazdagodott, a dokumentum szerint az iskolával szemben tanúsított hűségével érdemelte ki az elismerést. Viola nem tudta kitalálni, mi lehetett az a konkrét eset, amiért az oklevelet kapta, így a tanár elmondta, egy alkalommal elkérezkedett a lány orvoshoz utolsó óráról, ami épp történelem volt. Ám valami történt, mégsem kellett az orvoshoz menni és a lány ahelyett, hogy meglógott volna, visszament órára. A történelemtanár azt mondta, munkája során még nem találkozott ilyen diákkal. 

A díj után a kérdőívek eredményei következtek. 43 kérdőív érkezett az urnába, ebből 14 darab tíz pontos és 17 darab kilenc pontos lett. A legtöbbek által elrontott kérdés az ötös volt, ami arra volt kíváncsi, hogy hol mondta ki az erdélyi országgyűlés Erdély unióját Magyarországgal? A tökéletes válaszokat adók (Kolozsváron) és a szerencsés kilencesek – véletlenszerűen húztak a lapok közül – sorra vonultak ki a díjért, lehetett választani a Taverna által felajánlott gyrosmenü, a Piros Bodé kürtőskalács-jegye és a 2023-as autós naptárak közül. 

Az udvarhelyi származású Simó Annamária művésznő dalával, a közös Gábor Áron rézágyúja énekléssel és egy vigyázzba állt, bár sapkát, kalapot és kapucnit a fejen hagyott himnusszal zártuk az ünnepséget.