Elekes Gyula, Sinka Arnold és Dávid Endre a választási bizottság tagjai

Egy választmányi jelöltet visszautasítottak, közölték a tisztújítás kampányának és a választásnak a menetét, és próbálták szétfoszlatni egy aggodalmat, amit már több elnökjelölt is felvetett – ezek voltak a témái annak a hétfői sajtótájékoztatónak, amelyet a városi RMDSZ választási bizottsága hívott össze.

Múlt csütörtökön, január 27-én éjfélkor lejárt a jelentkezés városi RMDSZ tisztújítására, lejárt az iratok áttekintése, illetve a fellebbezések ideje is. Végül óvás nélkül, egy választmányi jelölt visszautasításával véglegesítették a listát: a 4 elnökjelölt mellett – Miklós Zoltán, Imre Gábor, Jakab Áron Csaba, Antal Lóránt –, 18 személy jelentkezését fogadták el a választmányba. 

A névsor abból a szempontból is érdekes, hogy régi és új nevek egyaránt szerepelnek rajta:

Benedek Árpád Csaba, Berkeczi Zorán, Derzsi László, Nagy-Nagy Lajos, Gidó Csaba, Koncz Melinda, Benedek Hajnalka Julianna, Benedek László Zoltán, Lukács Lajos, Széll Tamás, Bálint Attila, Jakab Áron Csaba, Incze Csongor, Imre Gábor, Takács János, Nagy Csaba, Antal Csilla, Raffai László jelentkeztek a 35 fős választmány 12 szabadon választható helyére.

Benedek Árpád Csaba régi-új városi tanácsosként már korporatív tagnak számít, valószínűleg meghosszabbítaná mandátumát 2026-ig. Visszatérnének az eltűnt régiek: Gidó Csaba, Koncz Melinda, Bálint Attila és Jakab Áron Csaba az előző RMDSZ-es városvezetésben vettek részt, Bálint Attila sajtószóvivőként, a többiek pedig önkormányzati képviselőként. Gidó és Koncz visszaadta az elnyert tanácsosi mandátumát 2016-ban, mert véleményük szerint veszélybe került a függetlenségük, és nem akarták elvenni más elől a helyet. Jakab mandátumát nem érvényesítették. Incze Csongor volt UIET-esként egy csapat a mostani Bíró Botond–Antal Lóránt tandemmel, régebb megyei alelnök, jelenlegi megyemenedzser tisztségben. Vannak még régi-új UIET-esek, akikről nem lehet megmondani, hogy a régebbi elnök Antal Lóránttal, vagy a kevésbé régi elnök Imre Gáborral tarthatnak, és vannak vállalkozók, közgazdászok, intézményvezetők, akik sejtésünk szerint a szenátort erősítik, ha megnyeri a választást.

A 19. jelölt, „egy orvos” jelölését azért nem fogadták el,

mert nincs állandó székelyudvarhelyi lakcíme. Az ügyet egyébként Imre Gábor elnökjelölt is szóvá tette a Facebook-on egy nappal korábban, maga is kérve a dosszié elutasítását. A választási bizottság részéről így nyilatkoztak erről: „Hajlottunk arra, hogy fogadjuk el a jelölését, ha a jelöltek egyetértenek vele”, de ez nem történt meg, így kénytelenek voltak visszautasítani a szabályzat alapján.

Egy másik probléma, amivel szembesültek, az volt, hogy ha valaki jelenleg korporatív választmányi tag (pl. parlamenti megyei, helyi képviselők), de 2024-ben lejár a mandátuma, az jelentkezhet-e a választmány szabad helyeire 2026-ig, fennáll-e a dupla szavazás problémája. A bizottság értelmezése szerint a jelölésnek nem lehet akadálya, a kettős szavazat sem merül fel, de a két – korporatív és választott – választmányi hely egyidejű betöltésének kérdését a szabályzatfelügyelő bizottság elé terjesztik. Remélhetőleg még a tisztújítás előtt választ is kapnak erre.

A választási bizottság szeretett volna szétoszlatni egy „tévhitet”, ami a választmánnyal kapcsolatban keringett az utóbbi hetekben. Felmerült többször is, hogy egy tulipán még nem csinál tavaszt, vagyis az elnök személye nem hozhat még változást, amíg a választmányban a nagy többséget a korporatív tagok, „a régi gárda” képviselik. Szakács Tibor volt ideiglenes elnök szerint márpedig az új elnök is tud többséget szerezni, mert a vele hétfős elnökséget külsős személyekből is szervezheti, akik, miután korporatív tagokká válnak, a szabadon választható választmányi tagokkal (12) együtt már többséget alkothatnak. Persze, csak elméletileg: ha utóbbiak közül mindenki támogatja az elnököt, és az elnökséget az aktuális választmány elfogadta – morfondíroztunk magunkban –, ahogy az sem kizárt, hogy a korporatív tagok közül is kerülnek támogatói az éppen „ellenzéki” jelöltnek.

Arról is szó esett, hogy miért olyan fontos egyáltalán a választmány. Némi gondolkodás után válaszokat is kaptunk: gyakorlatilag minden politikai döntés ebben a – legalább negyedévente ülésező – testületben dől el, a helyi választásokon a jelöltlisták rangsora, a tanácsfrakciót vezető személy, akinek kötelessége követni a választmány által elfogadott politikai programot, annak elnökségének beszámolnia, velük egyeztetnie.

Mindenkinek teret adnak, de semmi izé

Az esélyegyenlőség jegyében felajánlották minden elnökjelöltnek, hogy az udvarhelyi RMDSZ oldalán egyszer kommunikálhatnak a programjukról például picmess (képes üzenet) vagy videó formájában, azzal a feltétellel, hogy nem lehet az üzenet lejárató jellegű más jelöltre, sem „destruktív” a szervezetre nézve.

A jelöltek ugyanakkor delegálhatnak megfigyelőt a város öt helyszínén található választási körzetbe. Négy helyszínt nevesítettek, ami biztos: a központi zónában a Bocskai házat, a Budvár-Cserehát zónában az Ikos Conf Kft. egyik – a vakiskolának átadott – épületét, a Tábor negyednek a Bethlen utcai unitárius egyházközség Kriza János közösségi termét, a Bethlenfalva-Kadicsfalva városrészben a kadicsfalvi kultúrotthont. A Bethlen negyedben még nem találtak helyszínt, azt majd külön közlik, ígérték.

A választás napján online rendszert fognak működteti, hogy kiszűrjék a duplán szavazókat név és személyi azonosítószám (CNP) alapján. A szavazás napján kampányolni nem szabad, csak mozgósítani.

Február 27-én reggel 8-tól este 8-ig a nagykorú városlakók bármelyik szavazóközpontban szavazhatnak, miután kitöltöttek egy nyilatkozatot arról, hogy csatlakoznak az RMDSZ-hez mint kisebbségi szervezethez – így más párttagok is beléphetnek –, és eltekintenek a tagsági díjak befizetésétől is. Két szavazólapot kap minden választó, az érvényességhez mindkét bizottsági tag aláírása szükséges, illetve egyetlen elnökjelöltre és minimum 2, maximum 12 választmányi tagra lehet szavazni.