Egy hegyi kerékpár úgy szép, ha jó sáros

Fotó: Városi Sportklub

A Güdüc MTB elnevezésű terepkerékpár versenyt rendezték vasárnap, július 13-án, ahol a Városi Sportklub versenyzői is részt vettek mind a harminc, mind az ötven kilométeres távon. Gáspár Lóránd, a 30 kilométeres verseny egyik résztvevőjének élménybeszámolója szerint az előző évekhez képest sokkal többen vettek részt a versenyen, ezért nehézkesen haladt a startcsomagok kiosztása, és a rajt is késett.

A pálya nem volt rossz, annak ellenére, hogy nagy mennyiségű csapadék hullott előző nap. „Persze, volt sár bőven” – emlékszik vissza Gáspár, aki szombaton futóversenyen is részt vett részt, izomláza volt, ezért nem volt a legjobb formában. Tizenhét percet rontott tavalyi idején, végül 1 óra 58 perces idővel korkategóriája 29-ik helyén végzett.

Gothárd József először vett részt ezen a versenyen, és számára is a futóversenyek élveznek elsőbbséget, ezért kevésbé készült bringaversenyekre. Beszámolójában ő is kiemeli a sáros terepet, hozzátéve, hogy egy hegyi kerékpár úgy szép, ha jó sáros a tekerés után. Ő végül korkategóriájában harminckettedik lett, két óra és 18 perc alatt ért célba.

Ilyés Ferenc, fotó: a Güdüc MTB Facebook-oldal

Ezen a távon még Szakács Máté indult, aki hetedik lett korcsoportjában és Ilyés Ferenc, aki szokásához híven elsőként végzett. Ő 1:16:46 alatt teljesítette a távot.

A hosszabb, ötven kilométeres távon

Szabó Apor és Elekes István indult. Előbbi hetedik helyen zárta a versenyt, így emlékszik rá:

„Számomra a güdüci versenyek mindig csak a szenvedésről szóltak, egészen az idei évig, mikor eldöntöttem, hogy most csak a hangulatért fogok részt venni, így beiratkoztam a hosszú távra. Rajt után néhány kilométerrel szétszóródott a mezőny, mindenki a saját tempójában haladt. Mikor kiértem a csúcsra, tudtam meg, hogy a Piricske-tetőn járok, ahonnan már csak befelé vezet az utam, de nem győztem haladni, a látvány magával ragadott.”

Elekes Istvánnak, kihasználva a nem túl gyors rajtolási tempót, sikerült az élmezőnnyel maradnia, de a verseny előrehaladtával, amikor már túl volt a nehezén, kezdődtek a problémák. „Egy hosszú ereszkedő vége fele leesett a láncom. Ez még orvosolható is lett volna, csak akkor rájöttem, hogy a felső jockey wheel is hiányzik a hátsó váltóból, amely nélkül a pedál hajtása elég nehézkes” – emlékszik vissza Elekes, aki majdnem egy órát várt hiába a beígért technikai mentést biztosító autóra, mielőtt úgy döntött, gyalog tolja be a biciklit. Beszámolójában még megemlíti, hogy ez az első versenye, amit feladni kényszerült, de a cserealkatrészeket már megrendelte és készül a következő versenyére.