Talán az ország legismertebb látványosságának számít az a néhány szikladarab, amelyet emberformájúra alakított a természet, azaz a Bucegi-hegység tetején található Szfinx és a Babele (magyarul: öregasszonyok). A híres alakzatok azonban nem éppen a legkönnyebben megközelíthetőek közé tartoznak, ezért érdemes áttekinteni az opciókat, majd a rendelkezésre álló pénz, idő és energia függvényében választani.

Gyors, kényelmes, de nem olcsó

Évtizedekig nem is volt kérdéses, hogy a kíváncsi emberfia a Bușteniből induló ősrégi piros telekabinnal vág neki a Bucegi-tetőnek, és az 15-20 perc múlva majdhogynem a Babele lábainál teszi ki, ahonnan egy pár perces sétával el lehet érni a Szfinxet is. Az elmúlt évek során egyre hosszabb – nyáron csúcsidőben több órás – sorokat végül a drasztikus árak váltották fel: 2023 nyarától oda-vissza 190 lej a felnőttjegy, gyerekeknek (5-12 év) pedig 90 lej.

A Bușteni-i libegő oszlopa a Caraiman sziklafalnál (a szerző fotói)

Ha pedig a Babelétől le akarunk menni a túlsó völgybe a másik telekabinnal, hogy megtekintsük a Ialomița-barlangot, akkor össz-vissz 250 egy felnőtt-, 125 lej egy gyerekjegy. Szóval jól meg kell tömni a zsebeket egy családi kirándulásra, vagy 

esetleg azon lehet spórolni,

ha csak egy irányba fizetjük ki, de akkor számolni kell egy körülbelül 4 órás meredek mászással/ereszkedéssel (csak a Babeléig), ami megfelelő túraöltözet és kondi nélkül nem ajánlott.

A telekabin beszállójától előre a Jepii Mici völgye (kék kereszt) vezet 3 óra alatt a nemrég újraindított Caraiman menedékházig, majd innen még 1 óra kell a Babeléig. Gyalogosan megjárni a teljes útvonalat tehát körülbelül 8 órába és sok-sok energiába telik, igaz, a látványért megéri, mert nem csak a legnehezebb, hanem a legszebb túraútvonalak közé is tartoznak az országban.

Az említett menedékháztól egy 30-40 perces kitérővel a Caraiman-sziklafal peremén (kék kör) az óriáskereszthez is eljuthatunk, amelyet Mária királyné az I. világháborús román hősök emlékére állíttatott.

A Caraiman-csúcsról panorámakilátás nyílik a Prahova völgyére és a Coștila szédítő sziklafalára, melynek tetején a Bucegi másik szimbólumát, a nagy piros-fehér rádiótornyot találjuk (lent). Ha a kereszttől mennénk tovább a Babeléhez, a vörös keresztet kövessük egy órácskán át.

Bușteniből kevésbé meredek, de összben 2-3 órával hosszabb útvonalként választhatjuk a Jepii Mari völgyet (kék háromszög), majd a tetőre érve a sárga vonal vezet a Babeléhez. Innen a Ialomița-barlanghoz további 2,5 órát ír a térkép, egyébként van szálláslehetőség mindkét helyen, ha nem állnánk túl jól az idővel vagy az energiával.

Meg is fordíthatjuk a sorrendet: a Jalomica-barlangig egyórás aszfaltozott autóút vezet Sinaiától át a hegyen, és innen a felnőttek 100 lejért, a gyerekek 50 lejért ülhetnek fel a Peștera telekabinra, amely 10-10 perc alatt kivisz a Babeléhez, majd visszahoz. Az egyazon üzemeltetőhöz tartozó két telekabinvonal (Bușteni – Babele, Babele – Peștera) nyitvatartását itt találod.

Fele-fele?

Igen, azt is lehet, mármint félig telekabinnal, félig gyalogosan – mi ezt a verziót próbáltuk, a jóval olcsóbb, és alig 15-20 perccel arrébb fekvő Sinaiáról. Az önkormányzat két telekabinvonalat tart fent, mindkettő 2-2 szakaszból áll. A régebbi, nagyobb, ám ritkábban járó kabin a városból indul, majd 1400 méteren kell váltani, az újabb, több kisebb kabinnal működő felvonórendszer pedig 1000 méterről indul, és ugyancsak 1400 méteren kell átszállni, hogy 2000 méterre jussunk.

Jegyek 1 vagy 2 szakaszra, egy vagy mindkét irányba válthatók, mi egy szakaszt megspóroltunk azzal, hogy 1400 méterre felkocsikáztunk (nyáron felengednek), így fejenként 60 lejt fizettünk menet a felnőtt jegyre. A teljes árlista és a nyitvatartás itt megtalálható.

Miután kiszálltunk a sítelepnél, tábla jelzi jobbra az irányt, a sárga vonalat követtük végig a Babeléig, ami 2-2,5 óra alatt megtehető. Visszafelé is körülbelül ugyanennyi, annyi különbséggel, hogy a kezdeti nagy lejtő meredek hágóvá válik a végére, de nem kell megijedni, 15-20 perc alatt ez is leküzdhető. Egyébként ezt leszámítva nincsenek nagy szintkülönbségek, az egész útvonal egy nagy hullámvasút, fokozatosan kapaszkodunk 1-2 kilométert, majd visszaereszkedünk, és ezt – ha jól számoltam – háromszor eljátsszuk a célig, ami szinte végig az előttünk lévő horizont bal felén lesz. 

Vigyázz, mert ha lekésed az utolsó lefelé tartó kabint, akkor 4 kilométeres bónusz vár rád, vagyis további legalább 1 óra gyaloglás, hogy 2000 méterről leérj 1400 méteres szintre. Ez olyannyira motiváló tud lenni, hogy az eredetileg 6 órásra tervezett túrát (ami a Babele után a Caraimant is érintette), 5 óra alatt is képesek voltunk megjárni a bámészkodással együtt. A teljes, összesen 800 méter emelkedéssel járó útvonalunk itt követhető.

Az ár okés, de a táv már sok?

Akkor így a végére elárulom, hogy autóval még egyet lehet felezni, ugyanis Sinaiától alig 40 perces aszfaltút vezet a Piatra Arsă nevű menedékházhoz – ez pedig pont félúton van a sítelep és a Babele között. Az aszfaltút első szakasza egyébként ugyanaz, mint ami a Jalomica-barlanghoz juttat, és körülbelül a felénél kell letérni az ugyancsak aszfaltozott Transbucegi útra. 

A gyalogtávra két opciónk van: vagy a menedékháztól indulunk a fentebb említett sárga csíkot követve, vagy 6-700 méterrel hamarabb megállunk az út mellett és innen kezdjük a túrát, az aszfaltról baloldalt leágazó földúton haladva – mindkét esetben 300 métert kell emelkednünk. Ha pedig célba értünk 1-1,5 óra múlva, nagy eséllyel ott találjuk a mozgóárust, akinél egy főtt kukoricával kedveskedhetünk magunknak (vagy a kimerült párunknak). Csak el ne feledjük helyben eldobni a csövet a szemetesbe, mert hanem bizony le is kell hozni a hegyről.