Ritka pillanat, hogy medvét lőhetnek. A fotót az egyik vadász készítette.
Kilőttek egy medvét a farkaslaki vadászok csütörtök este, tudtuk meg pénteken a Gordon vadásztársulattól.
Fancsali István, a társulat elnöke elmondta, hogy másfél hónapja kértek engedélyt egy medve kilövésére, miután több vadkár is érte a környékbeli gazdákat, például Kecsetben, amiről portálunkon is beszámoltunk.
Ezt az engedélyt két hete kapták meg a minisztériumtól, azóta figyelik a Kecset és Malomfalva közötti völgyben található Patakfű zónában azt a három egyedet, amely problémásnak bizonyult a lakossági bejelentések alapján. Volt egy nagy fekete és egy világosabb barna medve is, végül egy barna, “jó közepes” méretű nőstényt sikerült célkeresztbe vennie az öttagú vadászcsapatnak csütörtök este 8 körül, “de még szürkület se volt”.
Éppen tizenöt napra adták az engedélyt, a vadászok járták a környéket hajnalban s este, hogy “valahogy-valahogy” sikerüljön: – Többször is láttuk, de nem volt szerencsénk. Egymást addig irányítgattuk, míg meg tudtuk lőni. Elég sok cseresznye volt, most arra járhattak rá a medvék.
– A kilőtt példány nem számít nagynak, de meg is állnak a fejlődésben, miután ellenek – részletezte a vadászelnök, aki 150 kilósra becsüli az állatot. A pontos méreteit majd akkor tudják meg, mikor megmérik a húsát, ha feldolgozható, nincs betegsége. A bőre pedig nincsen 350 pontos (viszonyításképp: a hírhedt Arthur 600 pontos volt), 138 centi széles, 2 méter hosszú kiterítve, a nyúzás utáni mérés alapján.
– Nem az volt a célunk, hogy nagyot lőjünk, hanem hogy próbáljuk meg azt kivenni, amelyik Malomfalva, Kecset környékén garázdálkodott. Ejsze, ez lehet az, amelyik bejárt, színre is, méretre is ilyen volt.
De hogy ténylegesen ez volt-e az a medve,
amely ott pusztított, azt nem tudják egészen pontosan megmondani, éppen azért, mert nem avatkozhatnak be azonnal, amikor a baj történik. Viszonylag későn jön a kilövési engedély is, és az eltelt idő alatt képtelenség minden egyedet megfigyelni, de úgy látták, hogy ez volt az egyik problémás a három közül, a lakosoktól kapott információk alapján. Bocsos anyamedvét nem is volna etikus kilőni, jegyezte meg Fancsali István, aki a kilőtt példány emlőit vizsgálva úgy látta, hogy leválhattak róla már a kicsinyei, ha voltak, de nem látták bocsokkal.
“Most ennyi tud lenni, eggyel kevesebb, de mit lehet tudni másfél hónap múlva, nem lehet ezt ennyire pontosan tudni”.
A pontosabb beazonosításon és a gyorsabb, hatékonyabb fellépésen az segítene, hogyha átmenne az új törvénytervezet, amelyet a Tánczos Barna vezette minisztérium kidolgozott, fűzte hozzá, de azzal kapcsolatban is vannak kétségeik.
– Hová telepítsük át? Mindenhonnan el kéne hozni, nemhogy vinni, annak semmi értelme nincs. Még az kell, hogy vigyük oda, s aztán onnan hozzák vissza! – vetette fel a vadász a törvénytervezet egyik passzusára utalva. Meg nem igazán érti az “eutanáziás” töltény lehetőségét sem, amihez állatorvos is kell, szerinte lényegében ugyanaz, mint a kilövés, ugyanazt eredményezi: az állat halálát.
Abban bíznak a farkaslaki vadásztársulatnál, hogy ha a kormánynak sikerül elfogadnia az új törvényt (egyelőre csak elvi egyezség van róla a koalícióban – szerk.), akkor azonnal el tudják távolítani a veszélyes egyedeket, és nem kell majd hetekig, hónapokig kerülgetni, hajkurászni őket.
– Ne kelljen lesni, hogy vajon az-e vagy nem az. Ha fel volna írna rá, hogy bűnös, könnyű volna, de nincs felírva. Ez volt-e az, amelyik a kárt csinálta, ha igen, puff!
Más kilövési engedélykérésük pillanatnyilag nincsen, de ha újra indokolttá teszik a vadkárok, akkor megteszik a szükséges lépéseket, mondta még a vadászelnök.
