Jártál már úgy, hogy nagy reményekkel, tele energiával indultál neki új ruhadarabokat vásárolni, de üres kézzel és csalódottan tértél haza? Velem ez történt.
Közben megtudtam, hogy az udvarhelyi üzletek a team skinny jeans (testhezálló farmert előnyben részesítők csoportja – szerk. megj.) legkitartóbb tagjai. Hiába, hogy valamikor 2021-ben globálisan rázta meg az internet népét, hogy a skinny jeans halott, Udvarhely kitartott. És milyen jól tette! Tavaly már voltak rá jelek, hogy talán visszatérne. Ha így lesz, mi elsők voltunk vagy lemaradtunk egy négyéves divathullámról. Fogalmazás kérdése az egész.
Megtanultam azt is, hogy a környezettudatosság egyszerűen nem szempont itthon. Lehet látni zöld címkéket, de ez még édeskevés ahhoz, hogy kitedd a lábad otthonról, ha ez neked egy fontos tényező lenne.
Feltűnt az is, hogy bár rengeteg az üzlet, kicsit olyan, mintha mindegyik ugyanazt az embert próbálná kiszolgálni: valakit, aki megveti az egyszerűséget. Csak egy ruhára többet és kevesebbet költő változatban. A többiek? A szemükben nem léteznek. Pedig vannak. Ki lehet szúrni őket úton-útfélen.
De ne rohanjunk így előre, kezdjük az elején!
Nyár végén egy szülinapi bulira voltunk hivatalosak. Volt dress code: farmer és fehér póló. Egyszerűnek hangzott először. Egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy a farmernadrágjaim, amik nagyjából három hónapja hevertek a szekrény alján, már nem jók rám. Általában rendelni szoktam a ruháimat vagy turkálok. De most csak napjaim voltak a vásárlásra, így csak egyetlen opció maradt: itthon végigjárni üzleteket, nadrágot keresni magamnak. Akárcsak az otthoni nadrágjaim, az idő is szorított, így csak a Bethlen-negyedi üzletekbe volt időm bemenni. Nem jártam sikerrel. Nemhogy olyan farmernadrágot nem sikerült találnom, amilyent képzeltem, de olyat sem, aminek jó lett volna a mérete. Szerencsére otthon előkerült még egy farmerem, ami épp hogy jó volt rám. A szülinapi outfit problémája ezzel megoldódott. A következő héten pedig rendeltem magamnak Vintedről két Levi’s nadrágot, darabját nagyjából 100-150 lejért, azóta azokat használom.
Nem ez volt az első hasonló tapasztalatom. Pontosan ezért szoktam turkálni vagy rendelni. Mégis van egy-egy olyan helyzet, mint a fenti, hogy gyorsan kellene valami. Ilyenkor nézelődök, próbálgatok, aztán ennyivel maradok, egy-kettő, rosszabb esetben három órányi mínusszal az életemből és az érzéssel, hogy ebben a városban semmi jó ruhát nem lehet kapni.
Mondhatnám azt, hogy velem van a baj. Lehet.
De tényleg nem nagyok az igényeim. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy jogosak. Azok kellene, hogy legyenek. Szeretem az alapdarabokat, a ruhatáram nagy része ezekből áll. Nincs kényelmesebb egy egyszerű pamutblúznál és nincs könnyebben variálható dolog egy LBD-nél (kis fekete ruha – szerk. megj.) Nekem épp egy kis piros ruhám van, amit még anyukámtól örököltem, és az egyszerű szabásnak köszönhetően annyira praktikus, hogy keresztelőben és a mezőn bodzaszedni is voltam már benne.
Nagyjából ezt várom egy ruhától: legyen kényelmes, praktikus és tartós. Pont ezek azok a jellemzők, amiket az udvarhelyi ruhaüzletek nem akarnak megadni a vásárlóiknak. Alig kapni egy jól szabott alapdarabot, helyette túlgondolt, csilivili, mintás és műanyagból készült ruhákkal vannak tele a polcok. És még a legjobb részt nem is említettem: ha kifordítod a ruhát, ritka ha nem görbe vágásokkal, kilógó szálakkal, be nem fejezett öltésekkel találkozol.
Mégis úgy döntöttem, félreteszem minden előítéletem, adok még egy esélyt az udvarhelyi üzleteknek. Elképzeltem egy, a nyárihoz hasonló helyzetet: sürgősen mennem kell valahova és kell egy szett. A munkatársaim közül is többen panaszkodtak arra, hogy farmert nehezen kapnak maguknak, így az maradt. Steve Jobsosra vettem a figurát, és ezt kiegészítettem még egy fekete blúzzal. Tehát az elvárásaim a következők voltak: egy nagyjából 34-es vagy 27-es méretű, sötét színű, egyenes vagy bő szabású farmernadrág és egy XS-es, fekete, hosszú ujjú blúz, aminek a vonalvezetése egyszerű, textúrája matt vagy enyhén fényes, és valamilyen kényelmes, könnyű szövetből készül (pamut vagy viszkóz).
Ezzel az igénnyel járok végig számos udvarhelyi üzletet. Azokat, amiket rendszerint látni szoktam ajánlásként a Facebookon a Hol találok ilyen meg olyan ruhát? jellegű kérdések alatt a hozzászólásokban vagy pedig egyszerűen ígéretesnek tűnik a kirakata. 14 üzletben próbálkozom, ebből kettő épp nincs nyitva, több, mint 10 nadrágot és blúzt próbálok fel.