- Megszűnt az udvarhelyszéki EMNT, és az autonómiával is mi lesz.
- Mi köze ennek a Mi Hazánknak meg a Tisza Pártnak?
- Ordas hazugságokkal vezetnek félre?
- Vagy egy minipártnak és egyben az erdélyi magyar autonómiatörekvések haláltusájának lehetünk tanúi?
- Mit veszít ezzel az erdélyi magyarság?
Sikeresen zátonyra futtatta az EMNT működését az általa létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), majd annak utódszervezete, az Erdélyi Magyar Szövetség, állapította meg az EMNT udvarhelyszéki szervezetének elnöksége szeptember 27-ei ülésén.
Ezt abban az érdekes e-mailben olvashattuk, amiben azt juttatták a nyilvánosság tudomására, hogy megszűnt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) udvarhelyszéki szervezete, az aláíró pedig pont a megszűnt fél. Hogy hogy lehet sikerrel elrontani valamit, az jó kérdés, de az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) körül lassan már csak jó kérdések vannak.
Hogy miért érdekes ez? Mert egy tünete annak a folyamatnak, hogyan számolja fel magát az RMDSZ ellenzéke, és valósul meg az egypártrendszer az erdélyi magyar politikában úgy, hogy közben látszólag az RMDSZ magához öleli a saját ellenzékét a hőn áhított összefogás címén. Lássuk, melyik ablakból látszik ez így!
Mi is az az EMNT? És hogy került be egy valóságshow-ba?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Néppárt elődjeként jött létre, egy civil szervezet, amely politikai célokat is felvállal. Olyanokat, mint mondjuk az erdélyi magyarság területi autonómiájának a folyamatos tematizálása. A Wikipédia szerint 2003-ban alakult Tőkés László személye köré. A későbbiekben olyanok csoportosultak Tőkés köré, akik az Erdélyi Magyar Néppártban politizáltak is, választásokon indultak, ilyesmi.
A tábla csak most, a tavasz végére lett kész. A szerző felvétele
A Fidesz előbb felkarolta ezeket az embereket, akik közül néhányan korábban az RMDSZ belső ellenzékét képezték, hogy az RMDSZ-szel szemben immár kívülről és nyíltan ellenzéket alkossanak. Ez a felkarolás nagyjából egy évtizedig tartott.
Néhány sikertelen kísérlet után, amikor választásokon próbálták megbuktatni az RMDSZ-t, a Fidesz látványosan elengedte a kezét az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nevű politikai alakulatoknak. Vagy szigorúbb feltételeket szabott, hogy milyen körülmények között biztosít anyagi és politikai támogatást a létezésükhöz.
Ha új nézője vagy az erdélyi magyar közélet nevű valóságshow-nak, ők azok a villalakók, akik nemzeti oldalnak nevezték magukat, és a politikai palettán mindig a jobb oldalt választották, deklaratíve a nemzeti konzervatív, polgári térfélen helyezkedtek el. Az RMDSZ-t ezzel pedig – magukhoz képest – baloldalinak kezdték titulálni. Nőttek, nődölgéltek a Fidesz nevelésében. Mikor már elég kicsik lettek, akkor 2020-ban egyesültek, de közösen sem értek el nagy eredményeket sem a 2020-as, sem a 2024-es választásokon.
Ez nem tetszett a nagy testvérnek, a Fidesznek, aki szereti a kétharmadot. Kibékült az RMDSZ-szel, amelyből időközben távoztak a balosabb és centrista figurák a pragmatikusak javára. Innentől már nem számított valós konkurenciának az RMDSZ számára a két kicsi pártocska. Csak szimpátiát nyerhetett azzal, hogy felmutatja a valódi összefogást a szavazóknak. Keblére ölelte hát őket, hogy ne elvegyenek, hanem inkább hozzanak szavazatokat. Egy-egy bejutó képviselői helyet biztosít ezeknek a pártoknak leginkább azokon a területeken, ahol vannak bejutó helyei: a három székelyföldi megye egyikében.
Ha esetleg erről is lemaradtál volna, 2020–24. között Zakariás Zoltán volt ez az EMSZ-es képviselő, akinek az udvarhelyszéki RMDSZ adott át egy parlamenti képviselői helyet.
Zakariás Zoltán szerepelt az EMNT panaszlevelében is, úgyhogy megkérdeztük előbb Nagy Pált, a megszűnt udvarhelyszéki EMNT elnökét, majd Zakariás Zoltánt, hogy mi a helyzet. És még Vinczellér Árpád országos ex-alelnökkel és Sándor Levente Brassó megyei elnökkel is szóba elegyedtünk.
Trójai faló vagy irodafoglaló?
Az országos EMNT egy civil szervezet volt markáns politikai véleménnyel, mely az autonómiatörekvéseket is zászlajára tűzte, de mint civil szervezet ennél többet nem nagyon tudott csinálni, állítja Nagy Pál.
A volt helyi vezető emlékei szerint az EMNT 2010-11. után kapott új életre, amikor a Fidesz megnyerte Magyarországon a választásokat és a civil szervezet megkapta a feladatot, hogy a honosítást végző Demokrácia Központokat működtesse. A Demokrácia Központok megszűnésükig képezték a szervezet humán és fizikai infrastruktúráját. Volt iroda, e-mail cím, munkatársak satöbbi.
Emellett az udvarhelyszéki tagozat a magyar identitást erősítő rendezvényeket is szervezett: Szent László-túra a környékbeli településeken, táborok, a Magyar Összetartozás Napjának meghonosítása Székelyudvarhelyen, amelyet később a városházával és a művelődési házzal közösen végeztek, és ami még mindig működik, az a Székelyudvarhelyi Értéktár, sorolja Nagy Pál.
Pénzparipával és inkompetenciával legyőzni az RMDSZ-t
Amikor 2012-ben megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt, sokan kiálltak az MPP-ből és be a Néppártba, volt pénz, paripa, fegyver, hogy legyőzzék az RMDSZ-t. Csak nem sikerült. Olyannyira nem, hogy Nagy Pál szerint az EMNP-nek az RMDSZ elleni politikai harcai az anyaszervezetet, az EMNT-t is felőrölték. Hogy értsük az EMNT szerepét, elmondja, „országos szinten ebből nőtte ki magát a Kolozsvári Magyar Napok, a Vásárhelyi Forgatag. Volt egy nagyon fontos felhajtó ereje, közösségi szerepe, csak ez fokozatosan elhalványult a pártérdekek előtérbe helyeződése miatt”.
„Azt hittük, hogy szimbiózisban a civil szervezet és a párt együtt tud létezni, de aztán bebizonyosodott, hogy nem. Mindig jöttek a választások és a kampány háttérbe szorította az irodák működését, viszont az eredmények nem jöttek. 2012-ben lett volna a legnagyobb lehetőség, nem is volt rossz, de a saját várakozásomhoz képest messze nem értünk el akkora eredményt” – idézi fel Nagy Pál a kezdeti állapotokat.
Hogy miért nem értek el eredményt, amikor még az MPP-ből is sokan átálltak hozzájuk? A helyi szervezet ex-vezetője szerint azért, mert „Nem volt elég kompetens a vezetés. Nem tudta a kapott ember- és pénzállományt a leghatékonyabban kezelni, nem értettek hozzá, emiatt vezetőségváltások is voltak. Nem tudom megérteni, hogy a pártfegyelem miért tud erősebb lenni, mint a civil kontroll vagy a csapatszellem. Rengeteg jó ember elment. Utána magyarázták, hogy nem azért mentek el, hanem szülés, kiöregedés stb. Vadászni kellett az önkormányzati képviselő-jelölteket, sokan csak ilyenkor ugrottak be, olyanok, akik ugródeszkának akarták használni a szervezetet, persze, hogy hosszú távon ez visszaütött”, fogalmaz sarkosan Nagy Pál, aki az EMNP országos vezetőit okolja a kudarcok miatt.
A „hasznos idióták”, akik dolgoztak és aztán leépítették őket
Nagy szerint Toró Tiborék, az országos pártvezetés, úgy akarták kontrollálni az EMNT-t, hogy kötelezni akarták, hogy minden néppártos iratkozzon be a civil szervezetbe is, de egy eljárási hiba miatt itt, Udvarhelyen ezt nem tudták végrehajtani. Toróék, akik „hasznos idiótáknak” nevezték az EMNT-tagokat egy kongresszuson,„igazából nem érezték, hogy mennyire fontos a civil szféra, az emberek, mert azoknak a szavazatait és a munkáját akartad, akiket nem tartottál semmire. Na itt az eredménye. A kampányok voltak fontosak, a munkatársakat építették le, a honosítást egyre kevesebben végezték.”
Mint mondja, az udvarhelyi Nemzeti Tanács az első két évben nagyon sok mindennel foglalkozott. „Jó kollégák voltak, lehetett számítani Szabó Karcsira, Szarvas Zsuzsira például, a külsősökre. Ezt teljesen kilúgozták. Csalódottság, megszűntek a források, eltűnt a motiváció. Minden kampány után fogyott a pénz, az embereket pedig el kellett küldeni. Ez rossz érzés volt nekik, hogy dolgoztak, és utána leépítettük őket”.
Ma már csak emlék a kurázsi. A szerző felvétele
A két szervezet, a párt és a tanács összehangolásáért felelős Egyeztető Tanácsot négy ember vezette, két EMNT-és és két EMNP-és. Sándor Krisztina és Tiboldi László az EMNT részéről volt a tanácsban, közülük Tiboldit eltávolították, és az ő bólogató emberük, a néppártos Mátis Jenő jött helyére. A 2017-es küldöttgyűlés előtt Zakariás Zoltán és Mátis Jenő úgy nyilatkoztak már az EMNT-sek ellen, hogy „jöttünk, hogy legépfegyverezzünk titeket. Onnantól kezdve tudtuk, hogy itt vége mindennek, lassú agóniára voltunk ítélve. Ez jelezte a szándékot, hogy cserét akarnak”, mondja Nagy.
Az ügy, ami köré a civil szervezet létrejött, az volt, hogy az erdélyi magyar érdekeket védjék, azoknak is teret adjanak, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, mert ténylegesen az autonómiatörekvések mellett tették le a voksukat. A pragmatikus politizálás viszont egy idő után elérte az EMNT-t is, csak a szavazatok számítottak, ennek érdekében még a pártok egyesültek is, de ez sem jött be, hisz ha Zakariás EMSZ-elnök nyilatkozatát nézzük, a két pártnak összesen 30 ezer szavazatot sikerült begyűjtenie idén, míg korábban volt rá példa, hogy csak az EMNP 50 ezer fölöttit szerzett – számszerűsíti elégedetlenségét a volt helyi elnök.
De már az ügy nincs is. Sőt iroda sincs. Kicserélte a zárat is Zakariás.
Miután párttagok átiratásával próbálták meg sikertelenül lefejezni a szervezetet, 2023-ban a székelyudvarhelyi központi, Vár utcai irodát átjátszották az EMNT bérleményéből Zakariás Zoltán parlamenti irodájának úgy, hogy a helyi szervezet vezetőit nem is értesítették, csak simán lecserélték a zárakat, megszüntetve mindennemű nyilvános tevékenységet, állítja a közlemény. Valamiért csak 2024-ben tisztázták ezt a „méltatlan és sunyi eljárást”, amivel nem is fordultak kezdetben a nyilvánossághoz. Viszont amikor idén tavasszal ezt a helyzetet közölték a helyi tagsággal, többen kiléptek a szervezetből. A júniusi választások miatt pedig végül őszre halasztották a küldöttgyűlést, ott sem lehetett kibeszélni a dolgot.
Nem támogatják Zakariás jelölését
Mind a közlemény, mind Nagy Pál állítja, hogy az önkormányzati választásokon leszerepelt a párt vezetősége. „Zakariás Zoltán elnök, RMDSZ parlamenti képviselő és Csomortányi István ügyvezető, a magyarellenes PNL bihari vezetőjének tanácsadója, a megélhetési politikusok magabiztosságával őrizte meg vezetői funkcióját, a csendes sunnyogásba süllyesztve a pártot” – olvasható a közleményben.
Nagy Pál találkozásunk alkalmával sérelmezi, hogy egy beszámolót se tett közzé képviselőként Zakariás, legalább a Facebook-oldalán. A parlamenti tevékenysége is csekély. Tizenegyszer szólalt fel négy év alatt, két törvénykezdeményezése volt, az egyik a gyermekvédelmi törvény módosítása magyarországi mintára, ami ellen a bukaresti LMBTQ közösség felvonult, a másik az autonómiatervezet újra beadása és 75 kezdeményezés aláírása. Szerinte ez nem éri meg a képviselői fizetést és a speciális nyugdíjat, ez nemhogy nem győzte meg, hanem egyenesen „vállalhatatlan”.
– Kérdés az is, hogy mit segített a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, mit tett Udvarhelyért, mert tudtunkkal semmit. Fogadóórája egy sem volt, az irodát lezárták, kiraktak minket, tevékenység nincs. Ezek tények – jelenti ki.
Tíz százalék a siker mércéje
Nagy Pál felrója még, hogy „azt mondták, Erdély az első, de ez csak egy üres lózung. Megőrizték az erkölcsi és politikai integritásukat. 10 százalékban”. Az EMSZ vezetői ugyanis a párttagok kifejezett kérése ellenére nem mondtak le a nyári választások után. A kampány elején azt nyilatkozták, hogy 50 polgármesterjelöltet állítanak, 1.300 önkormányzati képviselőjelöltet. A választási eredmények alapján sürgősen le kellett volna mondania minden döntéshozónak: 4 polgármesterük és 171 önkormányzati képviselőjük lett, ami a saját elvárásaikhoz képest is csak 8 és 13 százalékos teljesítmény. Ez még az iskolában sem átmenő, jegyzi meg, és megállapítja még, hogy a képviselő-pártelnök oldala beszámolók helyett tele van „süketeléssel: disznótorok, kolbásztöltés, rendezvények nyakra-főre, lehet, hogy egy képviselőnek ez a dolga egyesek szerint, én úgy gondolom, hogy nem”.
Aki megunta az idézőjeles demokráciát
Vinczellér Árpád a Néppárt egyik alelnöke volt éveken keresztül, mígnem három éve kilépett a pártból, egy évvel a két minipárt egyesülése után, mert „meguntam ezt az idézőjeles demokráciát”.
Az idézőjeles demokrácia működését immár kívülről figyeli. Szerinte Zakariás megválasztása sem volt épp demokratikus, és úgy véli, nem is alkalmas képviselőnek, „nem láttuk sehol a munkája eredményét, se az egészségügyben, se sehol” – mondja. De a legnagyobb baj a pártban nem is ez, hanem, hogy felidegesítették a Fideszt a jelenlegi vezetők. Csomortányiról nemrég jelent meg híradás a Mi Hazánk oldalán, hogy velük együttműködik, most pedig Toró Tibor a Tisza Párt körül legyeskedik, állítja Vinczellér. Előbbi együttműködést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyomására Zakariás visszavonta, a másikat pedig telefonon kérdeztük meg tőle: cáfolja, hazugságnak nevezi. De erről majd később.
Hogy lett épp Zakariás a képviselőjelölt? 2020-banToró Tibor alapító elnököt, jelenleg ügyvezető elnököt nem fogadta el az RMDSZ, Csomortányiról a karlendítéses botránya miatt hallani sem akartak, „Csomortányi odarakta saját felelősségére, önhatalmúlag Zakit”.
Zakariás már volt 2012-ben is szenátorjelölt, akkor úgy került képbe, hogy László János nem akart szembemenni a néhai Verestóy szenátorral. Csakhogy Zakariás nagy adósságokban volt, a párt kifizette az adósságát, hogy indulhasson a választáson, fogalmaz Vinczellér.
Az önkormányzati választások kampányindító sajtótájékoztatója Hargita megyében fotó: Hodgyai Lőrincz Eszter / archív
Vinczellér is felrója, hogy turbulenciák vannak folyamatosan, nem demokratikusan működik a szervezet, amit az elnökség akar, az történik, kicsinálnak funkciókból embereket, alacsonyabb szinteken pedig megy az áskálódás, árulás.
Amikor belépett, még nagy reményeket fűzött, az első, 2012-es választásokon jó eredményeket értek el. De aztán minden elromlott. Az elején rengeteg pénz volt, elpattogtatták a forintmilliárdokat, vadonatúj autókat vásároltak, háromnapos szervezetfejlesztéseket tartottak Kolozsváron, még prostikra is futotta, súgja, de most már nincs pénz, és romlik minden.
Megélhetési politikusok maradtak már csak a pártban. A 2024-es választáson felére csökkent a mandátumok száma, mégsem mondott le senki, ahogy egy rendes demokráciában ez normális lenne. Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgyön be se jutottak a megyei és helyi tanácsba, Keresztúrt elvesztették (egy képviselővel több RMDSZ-es került idén az önkormányzati testületbe – szerk. megj.), egyedül Szentegyháza tartja még magát, ami jó nagy részben az RMDSZ 2012-es rossz húzása miatt van.
Vinczellér Árpád állítása szerint érdekes módon Zakariást már kilencszer szavazta le a helyi szervezet különböző tisztségekből, mégis képviselő lett. Az egyik munkatárs már viccet is faragott belőle: „Többet ne szavazzatok Zaki ellen, mert a végén minisztert vagy államtitkárt csináltok belőle”.
Zakariásnak köszönhető, – jelenti ki Vinczellér Árpád, – hogy Gálfi és csapata végül nem a Néppárt, hanem a POL színeiben indult és nyert mandátumot, mert nem intézte el a pártok vezetőinél. (ennek némileg ellentmondhat, hogy a pártszövetség alapító okiratában szerepelt, hogy „a két párt részéről kizárt tagok nem kereshetnek és foglalhatnak helyet a másik párt soraiban” – szerk. megj.)
Amikor az nyer, akire kevesebben szavaznak
Az ex-alelnök elmondta, az antidemokratikus működés egyik tünete volt szerinte az is, hogy a területi szervezetek elérték, hogy jelölhessenek képviselőnek embereket, mégsem az nyert, akit megszavaztak.Két jelölt került, az egyik a brassói megyeelnök, Sándor Levente volt, a másik Zakariás Zoltán. Érdekesség, hogy Zakariást nem az udvarhelyi területi szervezet jelölte, hanem a gyergyói. Sándor Levente 8-6 arányban vitte a területi szervezetek szavazatait (két jelöltre is lehetett szavazni), mégis végül Zakariás lett a jelölt.
Sándor Levente, a másik jelölt telefonos megkeresésünkre tájékoztatott arról, hogy kicsit furcsán vette tudomásul ezt a döntést, ugyanis logikus lett volna, hogy az elnökség, amit szintén a területi szervezetek delegálnak, elfogadja a területi szervezetek szavazatait. De nem volt magyarázat, indoklás, hogy miért döntöttek így, valójában máshonnan, az RMDSZ berkeiből tudta meg, hogy az RMDSZ-nek eljuttatott dokumentumokban nem az ő, hanem Zakariás neve szerepel. Sándor Levente leszögezi, neki nincs személyesen semmi problémája Zakariással, ez egy belső választás volt, aminek az elbírálásának módjával viszont van gondja.
Ordas hazugság, személyes támadás
Nem tettük felhőtlenül boldoggá Zakariás Zoltánt, amikor egy nappal az RMDSZ-es jelöltlista leadása előtt felhívtuk ezekkel a kérdésekkel. Zakariás szerint a közlemény egészében egy nagy hazugság és torzítás, olyan mintha valakinek elgurult volna a gyógyszere. Ordas hazugságokat tartalmaz, Nagy Pali egyszemélyes bosszúja, konfliktusa ez, aláírta a teljes szervezet nevében a közleményt, de már csak ő volt a szervezetben, mondja.