A 2019. évi választások után az Európai Parlamentben kevesebb (705) képviselő foglalna majd helyet, mint a jelenlegiben (751) – tájékoztat a Krónika országos napilap. Az Európai Parlament egyúttal az EP várható összetételét is nyilvánosságra hozta.
Az országos közvélemény-kutató intézetek felmérésein alapuló becslések szerint az Európai Néppárt alkotja majd a legnagyobb politikai csoportot, 188 képviselővel, amelyet 142 mandátummal követ szociál-demokrata riválisa, az SD. A liberál-demokrata ALDE 72, a Nemzet és Szabadság Európája 61 hellyel követi őket, a zöldek, a konzervatívok és más pártok esetében 50-50 körüli eredménnyel számolnak, akárcsak a független képviselőknél.
Miért is csökken?
Az elmúlt évek népszámlálási eredményei és a 2000-es évekbeli EU-bővítés miatt léptek fel olyan aránytalanságok, amelyek kiigazítására a Brexit okán lehetőség nyílt. A britek kilépésével 73 hely szabadulna fel, ebből 27 képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztanák szét – magyarázta érdeklődésünkre Illyés Gergely, udvarhelyi politológus.
A kiegyenlítés érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Románia, Lengyelország, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 mandátumot kapna pluszba. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.
Nem is olyan biztos?
Habár a szerződések alapján az EP maximális létszáma 751, a csökkentés azzal is magyarázható, hogy a fennmaradt helyeket tartalékba helyezik egy esetleges (nyugat-balkáni) bővítés esetére – árulta el még a szakember. „Persze, a mai állás szerint a britek részt vesznek az EP-választáson, így nem változik semmi. Ha nem lépnek ki addig, akkor kötelesek részt venni” – jegyezte meg.
