Csattoghatnak a Braille-írógépek a vakiskolában

A jövendőbeli iskola és bentlakás épülete

Az ingatalanokat az Erdélyi Református Egyházkerület vásárolta meg a magyar állam ötszázmillió forintos támogatásával az Ikos Conf. készruha-gyártó cégtől, majd átadta őket az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek (EMLE), így a sajtótájékoztatón Percze László konzul mellett az egyházkerület képviselői – Kató Béla püspök, Ballai Zoltán lelkipásztor, gazdasági előadótanácsos és Tőkés Zsolt főgondnok, illetve iskolaigazgató –, a EMLE elnöke: Butu Arnold Csaba és alelnöke: Máté Zsolt, de Gálfi Árpád polgármester és Hargita megye tanácsának részéről Bíró Barna Botond is felszólaltak. 

Két ingatlanról van szó, az első, ami a főútról is látszik, lenne az iskola és a bentlakás épülete, ez már a következő tanévtől fogadni tudna két-három, maximum nyolcfős elemi osztályt. A másik az ettől balra található 90 árnyi terület, ezzel az egyesületnek hosszú távú tervei vannak. 

Kató Béla hangsúlyozta, „a tervet nem ők fogják vinni, az intézményt nem ők fogják vezetni” a továbbiakban, de ettől függetlenül az egyházkerület igyekszik a rendelkezésükre állni, ha lesz igény rá, majd átadta az alkalomra szerkesztett alapító okiratot az EMLE elnökének és alelnökének.  Fel is olvasta a tartalmát, ebben szerepel az intézmény neve, alapítója, működtetője, székhelye, jogállása és egy rövid bibliai idézet Márk evangéliumából, ami az intézmény névadójának, a vak Bartimeus történetéből egy részlet. Az okiraton kívül még Braile-írással készült Bibliákat is hoztak.

Senki nem annyira vak, mint aki nem akar látni 

– vette át a szót Butu. Az, hogy az elmúlt 101 évben a látássérültek nem járhattak iskolába, nem a látók, a többségi társadalom hibája szerinte, hanem a látássérültek részéről hiányzott az összefogás, a közös akarat. 

Gálfi „meghatározó mérföldkőként” emlegette az eseményt, és ígérte, a városvezetés részéről minden segítséget meg fognak adni, hogy az iskola működhessen. Bíró szerint „ilyenkor töltik fel tartalommal azokat a mondatokat, amiket a plakátokon látunk, hogy minden magyar számít”. „Keserédes íze” van annak, hogy épp a nemlátók egyesülete nyitotta fel a szemeket arra, hogy vannak olyan fiatalok, akiknek szükségük van külön odafigyelésre, folytatta. Tudja, hogy ezek a fiatalok nagyon értékesek, hiszi, hogy akkor tudunk egy erős közösség maradni, és erős társadalmat építeni, ha ezeknek az embereknek nem engedjük el a kezét”. Hasonlóan gondolkodik a konzul is: a látássérülteket integrálni kell, hogy a nemzet megbecsült tagjai lehessenek. 

Braile-írással készült Biblia

Tőkés Zsolt a Refi egy tavaly érettségiző diákját, Kovács Tamást emlegeti fel, aki kilencedikesként „a legtökéletesebb felmérőt” írta fénytanból, most teológiát tanul, így reméli, az iskolalelkész-utánpótlás biztosítva van. Hozzáteszi, bár speciális iskolának tekinthető az új intézmény, a hivatalos tanügyi rendszer része, így valószínű, szükség lesz egy létező intézmény patronálására, ebben ők szívesen lennének társak. 

A tanterv ugyanaz lesz, a tantermek is ugyanúgy néznek ki, csak a Braille-írógépek csattognak. 

Ugyanolyan pedagógusok tanítanak majd, mint a többi iskolában, annyi különbséggel, hogy meg kell tanulniuk a Braille-írást, és munkájukat gyógypedagógusok segítik. Ötödiktől a tervek szerint már nem a kifejezetten látássérülteknek fenntartott iskolába járnak, hanem együtt a látó diákokkal, külön osztályok lesznek, a szünetekben így talákozhatnak a többi gyerekkel, kilencediktől pedig már az óráik is közösek lesznek, ekorra már tudnak közlekedni, tájékozódni, jegyzetelni, házit írni, lesznek eszközeik, magyarázta nekünk Máté Zsolt a sajtótájékoztató után.   

A hátsó épületegyütteshez tartozik többek között a bézs épület és a háttérben lévő kék épület is

A hátsó épületegyüttessel is vannak bőven terveik, például szükséges lenne egy uszoda a vak gyerekeknek. Ez a magyarországi speciális iskolák közül szinte mindegyikben van, nemcsak a sportolási lehetőség miatt, hanem egyfajta terápiaként is jó lenne a gyerekeknek. A budapesti Láthatatlan Kiállításból is inspirálódnának, aminek az a lényege, hogy sötétben kell üzletnek, piacnak, erdőnek, bárnak berendezett termeken végigmenni, ismertette Máté. Ez folyamatos jövedelemforrás lehetne a belépőkből, Magyarországon nagy sikere van, hetekkel előre kell foglalni, tette hozzá. De étteremen is gondolkodnak, ahol sötétben lehetne vacsorázni, ilyeneket korábban már többször is szerveztek a megyében, sorolta.