Tényleg nehéz választás elébe nézünk vasárnap, már ha komolyan elgondolkodtunk azon, hogy ne etnikai alapon szavazzunk, vagy érdekel, hogy a román és egyéb polgártársaink kire szavaznak. Olyan jelöltek vannak versenyben, akik abban konkurálnak, hogy melyik lopott több gondolatot a doktorijába, ha egyáltalán eljutott odáig, melyikük nagyobb funkcionális analfabéta, vagy épp melyikük a nagyobb semmitmondó. 

Sajnos az elmúlt évtizedek politikai fejleményei oda juttatták a román politikai elitet, hogy már csak ilyenek közül választhatunk, vagy őrjönghetünk attól, hogy nekünk sajnos ennyi jutott. Mondom, már akkor, ha nem abban gondolkodunk, hogy Kelemen Hunorra ütjük a pecsétet erdmagyar reflexből. Baráti beszélgetésekkor kiderül, sokakban van ilyenkor (amikor az RMDSZ-re pecsételünk) belső feszültség, önmeghasonlás, és düh, de hát mit volt mit tenni? Ugye?

fotókollázs: Inquam Photos alapján Soós Róbert

Sziasztok, én Kiss Anna vagyok, és most nem a Tilosba viszlek be titeket, hanem bemutatom azt a hat fő jelöltet, akikre most vasárnap üthetjük majd a pecsétet. Jó, valójában 14-en lesznek a szavazólapon, akik közül egyről már tudjuk, hogy visszalépett, dehát minél többen vannak, annál nehezebb kiigazodni, szóval maradjunk ennél a biztonságos hat darab, szupertehetséges politikusnál. Hogy miért pont ezt a hatot választottam? Mert öt belőlük tényleg esélyes arra, hogy államelnök legyen, a hatodik meg a magyar – és végülis nagyon sok román sajtóorgánum is kíváncsi volt rá.

Ami még extra ebben az anyagban, hogy hozom nektek a Miközöd csatornájára készült anyagokat a témában, szóval ha unnád olvasni, meg lehet nézni az államelnök bemutató sorozatunkat is.

Jó szórakozást!

1. Marcel Ciolacu palotát cserélne – PSD

Marcel Ciolacu hosszú utat tett meg azért, hogy ma a román állam egyik legfontosabb pozícióját töltse be, és a másik legfontosabb pozíciójára pályázzon, és az ő életútja talán a legszebb példája annak, hogy miként helyezkedj jól, miközben a takaródat folyton megtoldod még itt-ott.

Ciolacu karrierje a munténiai Bodzavásárról, vagyis Buzăuból indult. A kikozmetikázott CV-jét  a Recorder tárta fel részletesen. 1986-ban végzett a Mihai Eminescu Líceumban, filológia-történelem osztályban, ami a valóságban egy mechanikai osztály volt. Az érettségin, amit elvileg tényleg letett, bár a diplomáját nem akarja megmutatni, 7,03-as átlagot szerzett. Aztán elment katonának, mert az egyetemre nem jutott be, majd láss csodát szakképzetlen munkás volt, aztán forradalmár, csak erre senki nem emlékszik rajta kívül.

Marcel Ciolacu / Fotó: Inquam Photos | Octav Ganea

Kétes úton szerzett forradalmár igazolványával és Buzău város PSD-s tanácsosaként az évek alatt juttatgatott magának ezt-azt. Például üzlethelyiségeket a buzăui piacon, amelyeket a saját cége működtetett, majd kiadta azokat bérbe, vagy a várostól játszott át erdős területeket a saját cégének, amit végül eladtak a Dedeman cégcsoportnak 440 ezer euróért és további ilyen apróságok. A másik botrányos esemény Ciolacu életének az Omar Hayssammal készült közös fotója. A szíriai származású üzletember és pénzügyi szakértő valójában egy terrorista volt, aki leszervezte három román újságíró elrablását Irakban, 2005-ben. Ami a tanulmányait illeti, különféle diplomagyárakban és kétes hírnevű intézményekben végzett el ezt-azt, hogy milyen sokat tanulhatott ezekben az intézményekben, azt abból is láthatjuk, hogy mennyire megy neki az angol meg a közgazdaságtan.

PSD-s karrierje 1992-ben keződik, akkor iratkozott be a pártba, sokáig városi tanácsos, majd megyei tanácsos. 2010-ben a városi szervezet elnökévé választották, 2008 és 2012 között Buzău város alpolgármestere is volt. 2012-ben ugrott szintet, amikor elment parlamenti képviselőnek, még Victor Ponta tanácsadója is volt, 2014-ben pedig a képviselőház titkárává választották. Ciolacu akkor került igazán ringbe, amikor Liviu Dragneát végül bebörtönözték, hiszen utána a képviselőház elnökévé választották, majd 2020-ban a párt elnökévé is.

Azt tartják róla, hogy regnálása alatt nagyon népszerűvé vált a PSD, miniszterelnöksége alatt teljes mellbedobással lendült neki az állami apparátus leépítésének, hogy a költségvetési deficitet csökkentse, csak közbeszólt 2024, megemelte a nyugdíjakat, és ennek mindenki örült, főleg azok, akiké nem csökkent.

Ciolacu egész nyáron részt vett pártrendezvényeken, de elég későn jelentette be az indulását. Ennek oka állítólag, hogy nem szeret pofára esni. Tudniillik, a PSD megtorolja azokat az államelnök jelölteket, akik nem nyernek. Állítólag Ciolacu kiházalta a garanciát arra, hogy veszteség esetén is megtarthatná a posztját a pártban és hát a miniszterelnökséget is.

Most a kampány vége felé kezd nagyon mozogni a botrányfa körülötte, hiszen a Recorder által feltárt Nordis-botrány nem csak a PSD-s Laura Vicolig ér, hanem egészen Marcel Ciolacuig, amint azt a G4Media most már dokumentumokkal is bebizonyította.

2. Nicolae Ciucă, egy katona Iohannis szolgálatában (PNL)

Nicolae Ciucă  1985-ben érettségizett a craiovai katonai főiskolában, aztán Nagyszebenben tisztképző főiskolát végzett, végül Bukarestben a katonai akadémiát. Úgy tűnik, saját érdemén tornázta fel magát egészen a csúcsig, megjárva a ranglétra minden fokát. Karrierjének égisze 2014-ben kezdődött, amikor a hadsereg szárazföldi erőinek vezérkari főnökének nevezték ki, majd 2015-ben a román hadsereg vezérkari főnökévé nevezte ki Klaus Iohannis. Az átütő sikert a nasszíriai csata hozta, mármint az, hogy hőst csináltak belőle.

Nicolae Ciucă | Fotó: Inquam Photos / George Călin

Noha Ciucă kijelentette, hogy nyugdíjazását követően nem lépne be semmiképp a politikába, ez valahogy másképp alakult. 2019-ben Ludovic Orban védelmi miniszternek jelölte Ciucă-t, akit épp az Alkotmánybíróságon keresztül próbáltak kimozdítani a vezérkari funkciójából, mert azt Iohannis elég önkényesen meghosszabbította még egy évvel, épp akkor, amikor az már lejárt volna.

2020-ban belépett a PNL-be, szenátor lett. 2021 novemberében a Cîțu-kormány megbukott, és láss csodát, Iohannis Ciucă-t kérte fel, hogy kormányt alakítson. És Ciucă-nak ez össze is jött, de még milyen jól. A PSD-vel egymás mellére borultak. Na itt kezdődött a stabilitás!

Vagyis Iohannis terve itt lépett teljesen akcióba: itt van ez a katonai hős, mindenki tudja, hogy a román társadalom azokban az intézményekben bízik meg a legjobban, amelyeket egyáltalán nem tud kontrollálni, a katonaság pedig az egyik ilyen, szóval, tökéletes a háttérintézmény. Komoly katonai sikerek, amelyeket évek óta plántálnak a román tévénézőkbe. A tanulmányi előmenetelek tökéletesek, nemhogy az érettségi kérdéses legyen, de még doktorija is van, sőt saját könyvet is írt. És innen az út már nem vezethet sehova, csak a Cotroceni-palotába.

A terv szép volt, csak nem jött össze: Emilia Șercan kiderítette, hogy a doktorija plagizáció, amit Iohannis a titkos- illetve erőszakszolgálatokra gyakorolt befolyásával teljesen elmosott, közben pedig a Recorder kiderítette, hogy a nasszíriai hős mítosza egy szemenszedett hazugság. A nyár végén pedig elég nagy botrány lett abból is, hogy az életrajzi könyvének az óriásplakát kampányát a PNL finanszírozta több millió eurónyi közpénzből.

Nicolae Ciucă a parancsot tisztelő katona, aki Iohannis bábuja lett. Népszerűtlensége lehúzta a pártot is a felmérések szerint, hiszen mindenről, amit szépen csomagolva a választók elé pakoltak, kiderült, hogy ordas hazugság. Arról már nem is beszélve, hogy Ciucă messze nem a szavak embere. Nehezen megy neki két helyes mondat összetétele, és néha a szövegértelmezéssel is komoly gondjai vannak.

3. Elena Lasconi: tévébemondóból politikai megmondó (USR)

A Mentsétek meg Romániát Szövetség legújabb megmentője 1972-ben született, a Hunyad megyei Hátszegen, a dévai Sabin Drăgoi Pedagógiai Líceum végzettje, majd a demokrata párti Ioan Timiș parlamenti képviselő kabinetfőnöke lett. De nem ám akárhogy. Lasconi úgy volt a kabinetfőnöke Timișnek, hogy még folyamatban sem volt az egyetem elvégzése. Első, a cévéjében is szereplő munkahelyére a T5 ABC rádióhoz úgy került, hogy az Timiș igazgatása alatt működött. Lévén Timiș egy nagyon befolyásos embere volt a demokrata pártnak Hunyad megyében és az országban is, nem annyira meglepő, hogy pont Elena Lasconit vették fel a Pro tv-hez az 1.300 jelentkező közül.

Elena Lasconi | Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea

Hosszas tévés karrierjét lezárva 2020-ban lett az Argeș megyei Câmpulung polgármestere, de a neve úgy igazán akkor került be a köztudatba, amikor tavaly októberben egy Prima tv-nek adott interjújában elmondta, hogy igennel szavazott a 2018-as alkotmánymódosító népszavazáson, amikor arról dönthettünk, hogy az Alkotmányba foglaljuk-e azt, hogy a házasság kizárólag egy nő és egy férfi között jöhet létre. A vallomására a Párizsban élő lánya nyilvánosan reagált, már-már megtagadta anyját, amiből elég nagy bulvár hiszti lett. A pártnak ez akkora port kavart, hogy az akkor EP-listavezető Lasconit  megfosztották a minden esélyes és jól fizető pozíciótól.

Aztán eljött a június 9-e, és az USR óriásit bukott, mert a pártot felemésztette a sok belső harc, és az igazán rendszerellenes hang az AUR lett. Így narratíva nélkül maradtak. A 9-ei csúfos vereség után Cătălin Drulă lemondott a pártvezetésről, és Elena Lasconi vette át, mondván, majd jól megreformálja azt. Aztán egyik napról a másikra országszerte megjelentek az óriásplakátok Lasconi fejével. Ez egyébként 683 óriás pannót jelent, a bérlés másfél millió euróba, a pannók gyártása 1,3 millió euróba fájt nekünk, adófizetőknek. Fő tanácsadója Bob Wickers amerikai kampányszaki, aki anno még Iliescunak is bedolgozott a kampányába. A gázsija több százezer euróra rúg.

A család, a vallás, a patriotizmus és hasonló kulcsszavakkal mindent mond, amiről úgy gondolja, hogy az emberek hallani akarják. Néha kínosan nyálasan beszél arról, hogy mennyire szereti ezt az országot. A kampány alatt kevés dologgal lehetett eddig megfogni, hiszen tényleg nincs olyan politikai háttere, mint Ciucă-nak és Ciolacunak. Viszont a kampány vége felé közeledve egyre többször derült ki róla, hogy sok tekintetben hiányos a tudása és államelnökként túl sok mindent bízna tanácsadókra. Ami tényszerű vele kapcsolatban, hogy nem könnyű női jelöltnek lenni egy olyan patriarchális berendezkedésben, amiben a nőket kontraszelekcióval választják ki és arra használják, hogy újratermeljék ezt a férfiak uralta rendszert. Mindez persze nem mentesíti az alól, hogy néha ijesztően mellényúl pusztán tudatlanságból.

4. George Simion – Minden, ami fénylik, román

George Simion a Vrancea megyei Focșaniban született ‘86-ban, a bukaresti Gheorghe Lazar Kollégiumban érettségizett, majd a Bukaresti Egyetemen diplomázott 2008-ban, sőt elméletileg mesteri diplomája is van, amit a jászvásári Alexandru Ioan Cuza egyetemen szerzett. Pártja az AUR, 2020-ban alakult, de a Simion unionista, szuverenista lénye már jóval korábban aktív volt. 2004 óta vett részt nacionalista civil megmozdulásokban, szervezte is őket. Egyik legkitartóbb akciója a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésért való megmozdulások voltak, illetve még mindig azok, csak időközben kitiltották Moldovából. Volt foci ultra is. Az Uniți sub tricolor nevű csoportosulás nacionalista és idegengyűlölő akciói miatt többször büntette az UEFA a román csapatokat. Miközben tolta az irredentizmust ezerrel, bizsnicárkodott is, kereskedett, amivel ért: ruhákkal,de petárdával és tűzijátékokkal is, kimondottan ultráknak készült termékeket is forgalmazott.

Gorge Simion | Fotó: Inquam Photos / George Călin

2020 a Covid éve volt, és az elég szigorú szabályozások bőven felgyűjtöttek annyi társadalmi feszültséget, hogy az AUR nagyon sikeresen lovagolja meg azt. Kiderült Simionról, hogy egy nagyon teátrális, meggyőző és jó kommunikátor, aki ügyesen használta a közösségi médiát arra, hogy elérje azokat, akiket a hagyományos kampányokkal nehezen lehetett és a bebetonozott parlamenti pártok nem is nagyon igyekeztek megszólítani őket. A Covid-intézkedések bírálása, az oltásellenesség és a regnáló hatalom folyamatos megkérdőjelezése 2020-ban egyenesen a parlamentbe vitte Simiont és a pártját, attól kezdve pedig folyamatosan olyan felvételek jöttek a parlamentből, hogy képviselők verekednek, totális káosz van, ordítoznak egymásnak, és ezt sokan élőben közvetítik a Facebookon. Simion majdnem megverte az energetikai minisztert, de olyat is ordított Diana Șoșoacănak, hogy szexuálisan fogja bántalmazni. Aztán jött a Covid utáni recesszió, az orosz-ukrán háború és egyre inkább erősödött a pro Oroszország álláspont is.

Simionék programja kísértetiesen összhangban volt és van a Fideszével: harcolnak a globalistákkal, a nyugati woke kultúrával, oda vannak Putyinért, mélyen vallásosak és kiállnak a hagyományos családmodell mellett. Minden érték, ami a hazát és a hazaszeretetet jelenti. Épphogy kettőt pislogtunk az EP és helyhatósági választások után, máris megtelt az ország az AUR sárga óriásplakátjaival, amelyeken azt hirdette Simion, hogy ha megszavazzuk, 35.000 euróért vehetünk majd lakást. Érdekesen irracionális módja volt a lakhatási válság megközelítésének. És egyébként az ő reklámjaikért is majdnem 1 millió eurót fizettünk, mi állampolgárok. Aztán a sárga plakátok abszurduma – például, hogy majd eltörli nekünk a banki kamatot a kölcsöneinkről, vagy épp csökkenti a jövedelemadóinkat –, olyan mémgyárat indított be, hogy Simionnak és az AUR-nak egy banit nem kellett fizetett hirdetésre költeni a közösségimédia-felületeken, hiszen organikusan megcsinálta az internet népe neki a reklámot. Simion maximálisan kihasználta a szeptemberi árvízkárosultakat, a napi bejelentkezéseinek fókusza áttevődött a házépítésről – aminek időközben kampánycélokkal fogott neki –  azokra a szerencsétlen emberekre, akiknek elvitte a víz mindenüket.

Simion esetében felmerül a kérdés, hogy ha nyerne, kit vinne magával és milyen embereket kérne fel fontos pozíciók betöltésére. És itt ütközünk bajokba, mert olyan emberek vannak listáján, mint Gigi Becali, az AUR listavezető EP/képviselője Cristian Terheș, na meg Dan Diaconescu. És a sor még folytatható lenne. Az AUR tele van olyan emberekkel, akik maximum politikai előnyöket kovácsolnak valahol Simionnak, vagy legalábbis ő ebben hisz, de a valóságban körbevette magát képzetlen, eredménytelen, opportunista bűnözőkkel.

5. Mircea Geoană, aki az oroszok fele kacsingat a NATO-ból

Mircea Geoană független jelölt Bukarestben született 1958-ban, a Bukaresti Műszaki Egyetemen diplomázott, gépészmérnök szakon, majd jogot is végzett.

Tanult a párizsi közigazgatási egyetemen, és doktorált is a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Karrierjét mérnökként kezdte, majd 1990-ben a külügyminisztériumba került igazgatónak. Rossz nyelvek úgy tartják, hogy a külügyminisztériumi jól fizető munkáját apja közbenjárásának köszönhette, aki a Ceaușecu-rezsim idején a titkosrendőrség tábornoka volt. 1993-ban a minisztérium szóvivője is lett. Mindössze pár év elteltével, 1996-ban kinevezték az Amerikai Egyesült Államok román nagykövetévé, 38 évesen megtéve őt a legfiatalabb diplomatának.

Mircea Geoană fotó: Inquam Photos / Octav Ganea

A kiküldetése lejártával hazahívták, 2001-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 2000 és 2004 között külügyminiszter volt, majd szenátor. 2005-ben Iliescutól vette át a PSD irányítását, a szenátus házelnöke is lett, 2009-ben pedig a PSD államelnök jelöltje volt. A versenyben nagyot is futott, Traian Băsescu mindössze 0,33 százalék ponttal előzte meg, ami csak a választások másnapján derült ki, este még ünnepelt Geoană.

A vereség hozta magával a trónfosztást a párton belül is, 2010-ben vette át a PSD vezetését Victor Ponta. Ezt követően belső ellenzékké alakult, akit kétszer is kizártak a pártból. Végül 2015-ben megalapította a Román Szociális Pártot, amivel 2016-ban csúnyán leszerepeltek, így 2018-ban be is zárta azt. Ezt követően, 2019-ben érkezett a NATO/kinevezés, amelyre előszeretettel hivatkozik, valahányszor csak teheti.

Geoană egy karrierdiplomata és karrier politikus, aki látszólag odavan a jó és lehetőleg jó magas beosztásért. Négy nyelven beszél, és tagadhatatlan, hogy az eddig bemutatott jelöltek közül róla mondható el, hogy talán egy ilyen háttérrel alkalmas az államelnöki tisztségre. Fontos politikai pozíciókat töltött be itthon, és hát első kelet-európaiként került be a NATO legfelső vezetésébe a Hidegháború után. És milyen jó lenne, ha csak ennyi lenne a története. Mehetnénk nyugodt szívvel szavazni. Túl szép lenne, hogy igaz legyen.

Geoană legnagyobb baja a PSD-s múltja, amelyet ebben a kampányban sem tudott levetkőzni, hiszen a múlthoz emberek is tartoztak, és a hozzájuk fűződő kapcsolat továbbra sem mutat jól. Gond továbbá az is, hogy már 2009. környékén túlzottan oroszpártinak tartották, többször járt Moszkvában is, és inkább preferálta az orosz Déli-Áramlatot, mint a Nabucco gázvezetéket.

Most éppen úgy tűnik, hogy addig volt népszerű a szavazók körében, ameddig be nem jelentette az indulását, meg hát bele-bele futott bakikba, amik szintén tudatlanságáról árulkodnak.  Nem utolsó sorban mindamellett, hogy a kampányban előkerültek a régi témák, rendezett maga köré igazi botrányokat is, amikor például újságírók ellen uszított, mert azok bebizonyították a kampányfőnökéről, hogy egy Kremlhez közeli oligarchával üzletel, vagy amikor Lasconi azzal vádolta meg, hogy botfarmokat (a botok olyan szoftverek, amelyek automatizált feladatokat hajtanak végre – szerk. megj.) működtetnek Bukarestben, hogy a közösségi médiában jobban teljesítsenek a megjelenései, ezáltal keltve a népszerűség látszatát, de az sem tiszta, hogy ki és miből finanszírozza a kampányát.

Fontosak neki a konzervatív értékek, de a jövőbe kell tekinteni. A kampánya során ő is mindenkinek IS akar tetszeni. Mindenhova simulna, ahol hagyják neki, közben pedig nem győzi szóba hozni, hogy a NATO-n belül milyen magas pozíciót töltött be. Tehát a NATO-ban.

6. Kelemen Hunor: motorral száguldó józan ész

Végezetül pedig meg kell érkeznünk az RMDSZ jelöltjéhez, Kelemen Hunorhoz. Bár esélytelen, hogy magyar államelnöke legyen Romániának, Kelemen Hunor indulása nem is ezt célozza. A rá leadott szavazatok a második fordulóban lesznek politikailag igazán értékesek a Szövetség számára. Kelemen az idén negyedjére indul el az államelnöki címért hirdetett versenyen.

Na, de lássuk, honnan jutott el idáig.

A Hargita megyei Csíkkarcfalván született 1967-ben, 1993-ban diplomázott a kolozsvári Agrártudományi Egyetem állatorvosi szakán, majd 1998-ban a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakát is elvégezte. Volt a Kolozsvári Rádió és a Korunk szerkesztője is, irodalmi pályát is futott, saját kötetei is jelentek meg. 1997-ben államtitkár lett a kulturális minisztériumban, 2000-től képviselő, 2009. és 2012. között kulturális miniszter, majd két alkalommal is volt miniszterelnök-helyettes: egyszer 2014-ben néhány hónapra, majd 2020-ban egészen 2023-ig.

fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Mindezzel párhuzamosan természetesen építette az RMDSZ-en belüli karrierjét is, 2007-től a szövetség ügyvezető elnöke, majd 2011-ben megválasztották szövetségi elnöknek, ahogyan azt még Markó Béla is eltervezte, aki ügyesen egyengette Kelemen útját az elnökségig vezető úton. Azóta kormányozza töretlenül a szervezetet, új mandátumai megszerzésében nem nagyon zavarta senki a vizet, kihívói nem igazán akadtak. Kelemen Hunor nevéhez kötik az Orbán Viktorral és a Fidesszel való kibékülés folyamatát is. Ami ugyebár igazán gyümölcsöző kapcsolattá vált.

Munkássága során olyan kaliberű botrányokkal és összeférhetetlenségekkel nem találkozunk, mint a jelölttársainál, de azért az RMDSZ működése sem patyolattiszta, Kelemen Hunor személye körül is lebegnek kérdőjelek.

A saját meggazdagodása látszólag nem akkora cél, bár most épp fut az erről szóló, Átlátszó Erdéllyel és Transtelex-szel közös sorozatunk, a KÉPVISELŐFÁNK, így Kelemen aktuális, bevallott pénzügyeinek részleteit itt olvashatjátok.

Az biztos, hogy nem gazdagodott úgy, ahogyan román politikus társai, vagy tényleg nagyon ügyesen dugdossa. Ugyanez a visszafogottság már nem mondható el az RMDSZ-ről, amikor arról van szó, hogy hogyan ne mutassa meg a külvilágnak, mit is csinál pontosan azzal a több millió eurós éves juttatással, amelyet a román állam biztosít a számára mint kisebbségvédelmi szervezet. Amióta Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke az Átlátszó Erdély többször nézte meg, hogy miként folyik el a román közpénz a Szövetség bugyraiban és több ízben is perelték az RMDSZ-t, mert nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni információkat, amelyekre előzőleg már bírósági végzés kötelezte őket.

Igazi botrányai személyesen neki nem voltak, de keveredtek címlapokra hozzá nagyok közel lévő emberek. Például a volt sajtófőnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka, akiről 2015-ben derült ki, hogy parkolópályás állást szereztek neki a Kolozsvári Rádiónál, ahol felvasalta a fizut, de egyszer sem jelent meg. Aztán 2016-ban úgy állhattak bosszút a szerkesztőség belső lázadásáért az ügyben, hogy Kelemen, akinek akkor még befagyasztott állása volt a rádióban, hivatalosan is felmondott, amivel egyszerre meg is szűnt az állás, így a helyére felvett Váradi-Nagy Pált azonnali hatállyal kirúgták. Érdekes módon ő volt az egyik hang, aki követelte, hogy a vezetőség magyarázatot adjon Debreczeni alkalmazására.

Később az derült ki, hogy Debreczeni vendéglátós bizniszbe kezdett, amelyet nagyon komolyan támogatott a férje az általa vezetett Iskola Alapítványon keresztül, amely egy RMDSZ által alapított szervezet, és amely jelenleg magyar közpénzfelszívó és -elköltő funkcióval is működik. A Kolozsvár központjában nyíló L’Alchimist étterem nem volt hosszú életű, és nincsenek biztos infók arra nézve, hogy a vállalkozás visszafizette volna az Iskola Alapítványtól kapott induló tőkét. Így néz ki tehát, amikor közpénzből csinálsz családi bizniszt. Mármint ez az amatőr módja.

Debreczeninek és férjének, Nagy Zoltánnak továbbá nagyon úgy tűnik, ahhoz is komoly köze volt, hogy a maszol.ro hírportált Fidesz-kompatibilissá tegyék, 2018 környékén kirúgtak minden olyan publicistát, akik valaha kormánykritikus gondolatokat fogalmaztak meg a portálon. Belső források szerint Nagy-Debreczeni Hajnalka és Nagy Zoltán Kelemen Hunor legbelsőbb körébe tartoznak.

Azt, hogy mi történt az idén júniusban, mindannyian láttuk. A Fidesz kampánystratégiájának és narratíváinak átvétele illetve a retorikai és vizuális elemeinek használata sikerrel keltett zsigeri egzisztenciális krízist az erdélyi magyarokban, az erdmagyar reflex bekapcsolt a szavazófülkékben és csak úgy nyomta a pecséteket a nép a megmentőkre.

Az államelnöki kampányt már egy totális neoliberális narratívában tolta le, ahol a józan ésszel akart felülkerekedni, és mivel az AUR nem adott elég ütési felületet, kénytelen volt az USR által benyújtott közigazgatási törvénnyel ijesztgetni a szavazóit. Vasárnap eldől, hogy mekkora sikerrel.

Vitán felül

Na, de csak hogy kerek legyen a történet, illetve eljátsszuk, hogy egy demokráciában élünk, november 18-án a Digi24 és a BBTE közösen szervezett államelnöki vitát, ami egy ritka kirakatcirkuszra sikeredett, és amit a Miközöd csatornáján Parászka Borókával, a HVG újságírójával és Pap Szilárd Istvánnal, a Partizán szerkesztőjével elemeztünk.

Szóval ha úgy éreznéd, hogy ez a gyorstalpaló jelölt-bemutató nem segített a döntésben, akkor nézd meg a vitaelemzést, és írd majd meg nekünk kommentbe, hogy ettől okosabb lettél-e.

KIKRE ÜTHETSZ VASÁRNAP?

Az államelnök-jelöltek teljes listája, az általuk képviselt pártokkal alább olvasható. A számozás a szavazócédulán is elfoglalt helyüket jelzi.

1. Elena Valerica Lasconi – Mentsétek Meg Romániát Szövetség, Uniunea Salvați Romania, USR
2. George-Nicolae Simion – Románok Egyesüléséért Szövetségéért, Alianța pentru Unirea Românilor, AUR
3. Ion-Marcel Ciolacu – Szociáldemokrata Párt, Partidul Social Democrat, PSD
4. Nicolae-Ionel Ciuca – Nemzeti Liberális Párt, Partidul Național Liberal, PNL
5. Kelemen Hunor – Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, Uniunea Democrata a Maghiarilor din România, UDMR
6. Mircea-Dan Geoană – független jelölt, candidat independent
7. Ana Birchall – független jelölt, candidat independent
8. Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért, Alternativa pentru Demnitate Naționala
9. Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt, Partidul Noua Românie
10. Ludovic Orban – Jobboldal Ereje, Forța Dreptei – visszalépett
11. Călin Georgescu – független jelölt, candidat independent
12. Cristian Diaconescu – független jelölt, candidat independent
13. Cristian-Vasile Terheș – Román Nemzeti Konzervatív Párt, Partidul Național Conservator Român
14. Silviu Predoiu – Nemzeti Akció Liga Párt, Partidul Liga Acțiunii Naționale