A bákói táblabíróság jogerős ítélete ellenére meg fogják akadályozni a román katonák emlékére állított betonkeresztek lebontását az úzvölgyi temetőben – jelentették be a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Frăţia Ortodoxă) képviselői keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon.
A román keresztek állítása nem csak történelmi és politikai vitát gerjesztett, hanem tettlegességhez is vezetett 2019 júniusában. Fotók: Egyed Ufó Zoltán, uh.ro
Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului elnöke közölte: a két szervezet tagjai és szimpatizánsai a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni a román katonák keresztjeinek eltávolítását az úzvölgyi temetőből. Ha ez nem sikerül, akkor értesíteni fogják a Vatikánt, minden egyes ország nagykövetségét és az összes nemzetközi fórumot a „romániai magyarság szélsőségességéről”, amely„nem tolerálja a román hősök keresztjeit”, nyomatékosította a Calea Neamului vezetője.
A bákói táblabíróság február elején kimondott jogerős ítélete szerint a Csíkszentmárton területén levő katonai sírkertet vissza kell állítani az eredeti állapotába, vagyis el kell távolítani a román katonák emlékére 2019-ben felállított betonkereszteket.
Tîrnoveanu szerint azonban a temető „eredeti állapota” nem a 2019 előtti, hanem az 1926-27-es állapotát jelenti, amikor a nemzetközi temetőt létrehozta a Mária királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság. Kijelentette, továbbra is lépéseket tesznek azért, hogy a temető „eredeti állapotába” kerüljön vissza, és valamennyi minden itt eltemetett katona, nemzetiségtől függetlenül, megfelelő tiszteletet kapjon.
Tîrnoveanu ugyanakkor azt állította, hogy „a magyarok, az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos 1994-ben lerombolták azt az obeliszket, amit a védelmi minisztérium állított 1985-ben az első világháborúban életüket vesztő katonák emlékére, ledöntötték a nem magyar katonák fejfáit, majd az osztrák-magyar hadsereg elesett katonáinak mindenféle engedély nélkül felállítottak 600 fakeresztet, elmagyarosítotva a temetőt”. Ennek nyomán Dormánfalva (Dărmăneşti) polgármesteri hivatala 2019-ben „csak annyit tett”, hogy visszaállította a temető eredeti, nemzetközi jellegét, amikor sírkeresztet állított az 52 román katonának és egy kereszt alakú emlékművet épített az összes elesett hős emlékére, nemzetiségüktől függetlenül, állította Tîrnoveanu.
Hangsúlyozta, Dormánfalva polgármesteri hivatalának „csupán” egyetlen engedélye hiányzott a keresztek felállításához, a védelmi minisztérium alárendeltségében levő ONCE, amely a hősök kultuszáért felel (az álláspontjuk itt olvasható). Ez az intézmény ugyanis a művelődési minisztériummal ellentétben „az RMDSZ politikai nyomására” nem adta ki az engedélyt. A két román egyesület kérni fogja a védelmi minisztériumtól az elmaradt jóváhagyás kiadását, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig rendkívüli jogorvoslati eljárással készül megtámadni a legfelsőbb bíróságon a bákói táblabíróság jogerős ítéletét.
Agerpres
Mi is történt az Úzvölgyében?
2019 júniusában a Csíkszentmártonhoz tartozó magyar katonatemetőben a szomszédos, bákói Dormánfalva betonkereszteket és emlékművet öntött az állítólag itt elhantolt román katonák emlékére. Tiltakozásképp előbb ismeretlen tettesek szemeteszsákokkal takarták le ezeket, majd az átadás napján, június 6-án élőláncot alkottak a magyarok a temető kapujánál. A felhergelt román tömeget azonban sem ők, sem a csendőrség nem tudta meggátolni, hátulról beszivárogtak, majd letörték a kaput, a magyar sorfalra törve, a magyar katonasírokat meggyalázva.
Az események éppen az europarlamenti választások küszöbén történtek, az RMDSZ azonnal kilépett a kormányból, s kérte, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, indítsanak eljárást a dormánfalvi polgármester és mindazok ellen, akik feszültségeket keltettek. A magyar civilek és elöljárók több tüntetést szerveztek, és perek sorát indítottak a törvénytelen területfoglalás és építkezés, illetve a rongálások és a gyűlöletkeltés miatt.