Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben.
Schengen növelné az ország vonzerejét,
megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.
„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia kormányfője az interjúban, amelyet az Agerpres kivonatolt.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban
úgy vélekedett, hogy az törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon.
Ciucă illúziónak tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.
A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója olyan civilizációs törésvonalat eredményezett, amilyenre a hidegháborúban volt példa; az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a bővített katonai jelenlétet.
Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy az ukrajnai háború beigazolta azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket a NATO keleti tagjai már jó évtizede megfogalmaztak, és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.
Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.
Az Oroszországra gyakorolt nyomásnak nem szabad enyhülnie
Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte, az apadó orosz gázmennyiség és az energiaárak növekedése miatt csökkenni fog a gazdagabb nyugati országok arra irányuló eltökéltsége, hogy Oroszországgal szembeni szankciókkal és Ukrajnának nyújtott fegyverekkel továbbra is nyomás alatt tartsák Oroszországot. Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.
Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.
Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre. Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják – mondta.
A Bloomberg emlékeztet, hogy Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz, és a 624 kilométeres ukrán-román határ a leghosszabb az EU-ban. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé.